Aparszek (rövidítvepc) acsillagászatban használttávolság egyikmértékegysége. Az elnevezés a „parallaxis” és „secundum” szavakból származik; nemzetközi jelölése:parsec. Az a távolság, amelyből egyCsE – merőleges rálátás esetén – egyívmásodperc szög alatt látszik.
Ez tehát 1 / tan 1″ CsE = ~360·60·60 / 2π CsE = ~2,0626480625·105 CsE = ~3,085 677 580 666 31·1016m = ~3,2617fényév.
Az első sikeres csillagászati távolságméréstFriedrich Bessel német csillagász és matematikus végezte el1838-ban, aki a földpálya átmérőjét mint alapvonalat használta a 61 Cygni távolságának meghatározásához. Acsillagparallaxisának ismeretében könnyen kiszámítható a távolság, az ugyanis a definíció szerint a parallaxis reciproka:
– ahold a távolság parszekben,π a parallaxis ívmásodpercben. Egyéb távolságegységekre szükség esetén a megfelelő képletekkel lehet átszámítani.
A parszek kifejezést először egy1913-as csillagászati publikációban említették. A mértékegység elnevezésén több tudós vitatkozott. Sir Frank Watson Dyson (1868–1939)angolkirályi csillagász határozottan azon a véleményen volt, hogy ennek a távolságegységnek nevet kell adni. Ő azastront, Carl Ludwig Vilhelm Charlier (1862–1934)svéd csillagász asiriometert, Herbert Hall Turner (1861–1930) angol csillagász ésföldrengéskutató pedig aparsecet javasolta. Az utóbbi mértékegység van használatban 1913 óta.
Azasztrometriában a parallaxis módszer az alapvető mérési módszer a távolság meghatározásához. A földi telepítésű távcsövek mérési pontossága azonban korlátozott, körülbelül 0,01 ívmásodperc, és erre is csak azoknál a csillagoknál képesek, amelyek 100 parszeknél közelebb vannak, ugyanis a Föld légköre eltorzítja a csillagok képét. Az űrbe telepített távcsöveket ez a hatás nem érinti, így ezek pontosabb távolságmérési eredményeket adnak.
AHipparcos műhold, amit azEurópai Űrügynökség (ESA) helyezett pályára1989 és1993 között, mintegy 100 000 csillag parallaxisát mérte meg, átlagosan 0,97 milliívmásodperces pontossággal, és ezzel 1000 parszek távolságig szolgáltatott pontos méréseket a csillagok távolságáról. ANASA FAME nevű műholdját2004-ben indították volna, hogy közel 40 millió csillag parallaxisát mérje meg megfelelő pontossággal, 2000 parszek távolságig, azonban a küldetés költségvetését a NASA2002 januárjában visszavonta. Az ESAGaia űrtávcsöve2013 végén indult, és egymilliárd csillag távolságát fogja megmérni 20 mikroívmásodperc pontosságon belül.
Egy csillag környezetéhez tartozó objektumok (mint például a miNaprendszerünk) esetében általában a parszek törtrészével fejezzük ki a távolságokat.
Egy csillagászati egység (CsE) – a Föld távolsága aNaptól – 4,85×10−6 parszek.
A legtávolabbi űrszonda – aVoyager–1 –2020 májusában 7,2×10−4 parszekre volt a Földtől. Ezt a távolságot kb. 42 év alatt tette meg.[1]
AzOort-felhő becsült átmérője mintegy 0,6 parszek.
Parszekek és kiloparszekek
Azoknak a távolságoknak a nagyságrendje esik a parszek tartományába, amelyek szomszédos csillagok között mérhetők, illetve azok között a csillagok között, amelyek egy galaxisnak ugyanabban a spirálkarjában vagy ugyanabban a gömbhalmazban helyezkednek el.
Az ezer parszek távolságot kiloparszeknek (kpc) nevezzük. A csillagászok rendszerint a kiloparszeket használják a galaxisok egyes részei közti vagy a galaxiscsoportokon belüli távolságok mérésére.
ATejút közepe körülbelül 8 kiloparszekre van a Földtől.
A Tejút átmérője körülbelül 30 kiloparszek.
AzAndroméda-galaxis (M31) valamivel kevesebb, mint 800 kiloparszekre van a Földtől.
Megaparszekek és gigaparszekek
Az egymillió parszek távolságot megaparszeknek (Mpc) nevezzük. A csillagászok általában a szomszédos galaxisok és galaxishalmazok távolságát mérik megaparszekben. Egy gigaparszek (Gpc) egymilliárd parszek. Ez az egyik legnagyobb, használatban lévő távolságmérték. A csillagászok a gigaparszeket általában az olyan, nagy léptékű struktúrák mérésére használják, mint pl. aCfA2 Great Wall mérete és távolsága, agalaxishalmazok közti távolságok, valamint akvazárok távolsága.
Az Androméda-galaxis 0,77 Mpc távolságra van a Földtől.
A legközelebbi nagy galaxishalmaz, aVirgo-halmaz kb. 16,5 Mpc távolságra van a Földtől.
Az RXJ1242-11 galaxis, aminek szupernehézfekete lyuk magja kell legyen, kb. 200 Mpc távolságra van a Földtől.
A részecskehorizont sugara (ez a megfigyelhető univerzum határa) kb. 14 Gpc (46,5 ezer millió fényév).
Ez a szócikk részben vagy egészben a Parsec című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
