Parisz (görög betűkkel Πάρις)trójai királyfi,Priamosz ésHekabé fia. Ismert mégAlexandrosz ragadványnéven is, ennek alapján talán azonosítható a homéroszi figura a történetiAlakszanduszviluszai királlyal. ApjátHomérosz aDardanidész melléknévvel említi, amelyDardanoszra - a trójaiak ősapjára - utal.
Nővére,Kasszandra jósálmot látott, hogy a születendő gyermek Trója vesztét okozza, majd születésekor ugyaneztAiszakosz is megjövendölte. Ezért csecsemőként egy pásztorra bízták, hogy végezzen vele, de az felnevelte saját fiai közt. Parisz is pásztor lett, szép, erős és bátor, társai védelmezője, így Alexandrosznak, azaz férfiak védelmének nevezték el;Oinónéfolyónimfa lett a felesége,Kebrén folyamisten leánya.
Az istenek megbízásábólHermész őt kérte fel, hogy ítéljenErisz almája ügyében. A három vetélkedő istennő közül PariszAphroditénak ítélte a díjat, mert az a legszebb földi nő,Helené szerelmét ígérte neki. (A két mellőzött istennő,Héra ésPallasz Athéné ezért lett a nagy háborúban a trójaiak ellensége s a görögök támogatója). Oinóné figyelmeztette, hogy ne menjen el jutalmáért, Helenéért, mert tragédia lesz belőle. Ezután közölte Parisszal, hogy ha bármi baja történne, őt keresse fel, mert csak ő képes meggyógyítani a sérüléseit.
Hamar fény derült Parisz származásának titkára is, a királyi udvarba került, (noha ekkor húga, Kasszandra ismét megjósolta, hogy városának pusztulását idézi elő), majd elhajózottSpártába, hogy az ígért nőt megszerezze. A vendégjogot durván megsértve megszöktetteMenelaosz király feleségét, Helenét, s mikor Trójába értek, feleségül vette. A nagy háború alatt többet vitézkedett felesége hálótermében, mint a csatatéren, pedig ügyes nyíllövő volt,Akhilleusz halálát is az ő nyílvesszeje okozta.
Menelaoszt kihívta ugyan párviadalra, de csúfosan megfutamodott, s csak Aphrodité mentette meg a haláltól. Végül őt is nyíl ölte meg,Philoktétészé, amely azonbanHéraklésztől eredt, és aHüdra epéjével lévén bekenve, feltétlenül halált okozott. Parisz hiába kereste fel elhagyott feleségét, Oinónét az Ida-hegyen, hogy segítsen, az nem volt hajlandó meggyógyítani. Parisz tetteiről a legtöbbetHoméroszIliasza révén tudunk, valamintOvidiusHősnők levelei c. költői művéből; ebben Parisz aretorika minden fegyverét beveti, hogy az istennőtől neki ígért asszony hajlandóságát elnyerje.
Párisz alakját már az ókori képzőművészek is kedvelték, félszáz vázakép, sok falfestmény és dombormű mutatja az alma odaítélése, Helena elrablása ill. Menelaosszal való párharca közben. Az újkori festők egyik legkedveltebb témája volt Párisz ítélete, bizonyára mert lehetőséget nyújtott a három szép istennő ruhátlan ábrázolására; elég talán, haCranach,Giordano,Claude Lorrain,Rubens,Boucher,Gaugin ésPierre-Auguste Renoir vásznait említjük.
A zeneszerzők közül kevesebbet ihletett meg a neves nőrabló;Cesti,Galuppi ésGluck operáiban ésOffenbach:Szép Heléna c. operettjében találkozunk vele.
.png)
