Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Pankrátor (egyértelműsítő lap). |
Pantokrátor, (görögül παντοκράτωρ) jelentése 'mindenható', 'a mindenség ura'.
A szó eredetilegZeusz egyik mellékneve volt (pantokratis), és a biblia fordításában, aSeptuaginta görög nyelvű könyvében jelent meg mintJahve Zebaot egyik mellékneve. AzÚjszövetségben a megnevezés aMásodik korinthoszi levélben egyszer, aJelenések könyvében összesen kilencszer szerepel, és mindig az Atyaistenre vonatkozik.Máté evangéliumában (Mát 28,18) ugyan értjük a kifejezés alattJézust, de teljes mértékben csak a negyedik században következik be a jelentésbeli személycsere.
Ma azikonográfiában a "Krisztus Pantokrátor" az ikonok egy fajtájára, típusára vonatkozik. A motívum elsősorban abizánci művészetben nagyon élő, a legtöbbgörögkatolikus ill.ortodox templomban megtalálható. A Krisztus-ikon általában azapszis hajlatában vagy azikonosztázionban található. Jellegzetes minden pantokrátor-ábrázolásra a szemlélőre egyenesen letekintő Krisztus, az áldást osztó jobb kéz és a nyitott evangélium a bal kézben.
A pantokrátor ábrázolás Jézus Krisztus isteni mivoltát hangsúlyozza, világ fölötti megváltó uralmát.A Pantokrátor az utolsó ítélet Krisztusa, aki bíróként elfogad vagy elutasít. Az ortodox templomok ikonosztázain a Pantokrátor középen található, rendszerint a többi alaknál nagyobb méretben. Az ítélő Krisztus általában díszes trónon foglal helyet, a baljában lévő evangéliumos könyvön pedig a Máté-evangélium részlete olvasható: "Jöjjetek atyám áldottai". Jobb kezével őket áldja meg, miután a "juhokat" szétválasztotta a "kecskéktől".
.JPG)
