Napjainkban Pakisztán regionális[8] ésközéphatalom,[9][10] amely a világ egyik legerősebb hadseregével rendelkezik.[11] Az országot azonban instabilitás sújtja. Az etnikai-vallási konfliktusok, aterrorizmus, azemberi jogok megsértése és a magas szintűkorrupció súlyos problémát jelentenek. A nők és a vallási kisebbségek ellenidiszkrimináció különösen súlyosnak számít. Pakisztán olyanfejlődő ország, amely még mindig Ázsia legszegényebb és gazdaságilag kevésbé fejlett államai közé tartozik.
Pakisztán nevemozaikszó (PAKISTAN), amelyetC. Rahmat Ali alkotott meg1934-ben a „Most vagy soha”(Now or Never) című jegyzetében.[12] A PAKISTAN név az akkor még indiai,muszlim többségű tartományok neveiből származik:
AK2-hegycsúcs Pakisztán legmagasabb pontjaAzIndus az ország északi részénHaibár-hágóAz Indus völgye az ország északkeleti részén, háttérben a Tilla-DzhogianHegyvidéki tájkép BeludzsisztánbanAz Indus mangroveerdői Port Kaszim közelében. LégifelvételA 2010-es árvíz által érintett területek
Legmagasabb pontja aKarakorum hegységben találhatóK2-hegycsúcs (kb. 8616 m), amely a kínai határon fekszik.
Pakisztán területének fő tengelyét, az ország keleti felén azIndus folyó alföldje uralja, amelynek északi része a termékenyPandzsáb, déli része a szárazSzindh (Pandzsáb az ország éléskamrája, míg Szindh területének alig 1/3-a vonható művelés alá).
AzIndustól keletre aThár-sivatag található. Az ország nyugati része azIráni-fennsík folytatása. Peremhegységei meredeken ereszkednek le az Indus völgyére. Az ország északi területeit magashegységi táj uralja, amely aKarakorumban megközelíti a 8000 métert.
Pakisztán négyévszaka: a hűvös, száraztél decembertől a februárig, a forró, száraztavasz márciustól májusig, anyári esős évszak, vagyis a délnyugatimonszun ideje júniustól szeptemberig tart, és a monszun októberben és novemberben vonul el. Ezen évszakok kezdete és időtartama nagyon eltér helytől függően.
Az északi és északnyugati magas hegyvonulatok télen rendkívül hidegek, míg az április és szeptember közötti nyári hónapok kellemesek. Az Indus-völgy síksága nyáron rendkívül forró, télen tavaszias és száraz idő van. A déli partvidék mérsékelt éghajlatú.[14]
A csapadékmennyiség radikálisan változik évről évre, az áradások ésaszályok törvényszerűsége nem könnyen ismerhető fel. A csapadék dél felé rohamosan csökken.
Pandzsáb területén télen néha hó és fagy is előfordulhat, a nyarak viszont melegek. Itt a mediterrán hatás módosította a monszun éghajlatot és egy téli és egy nyári esős évszak is kialakult, viszont mindkettőnek gyér a csapadéka.[15]
A fafajták az alpesi fenyőktől, mint luc és egyéb fenyők, valamint himalájai cédrus (ezek főleg az északi, hegyes területeken honosak) a lombhullatókig terjednek, amelyek a déli területeken fellelhetők.[18] Az ország nyugati hegyvidékeinboróka bokrok éstamariszkusz cserjék éppúgy megtalálhatók, mint egyszerű fűfajták.Beludzsisztánban gyér füves területek váltakoznak szárazságtűrő fajok alkotta cserjésekkel. Az Indus-alföld peremvidékein sivatagi-félsivatagi a növényzet. A déli partvidéket egyes részeken sós mocsarak, a tengerbe ömlő folyók deltáitmangrovemocsarak kísérik.
Pakisztán nemzeti állata a pödrött szarvú kecske, nemzeti madara acsukár.[19] A főemlősöket abundermajom és ahulmán képviseli. Ezeken kívül számos más állatfaj is megtalálható az országban. A déli területeken, az Indus-folyó torkolatvidékén nagy számúkrokodil populáció, a környező erdőkben pedigszarvas,vaddisznó,tarajos sül és sok egyéb rágcsálófaj él.
Jelenleg a legnagyobb környezetvédelmi problémák közé tartozik a vízszennyezés (a tisztítatlan szennyvizek miatt), az ipari káros anyag-kibocsátás, a mezőgazdasági túltermelés, a vízhiány, az erdők pusztulása, a talajerózió és az elsivatagosodás.
A vízszennyezés a vízkészletet fenyegeti és a lakosság nagy része nem jut tiszta ivóvízhez.[20]
Egy önálló állam koncepcióját azokon az indiai területeken, ahol a lakosság többsége muszlim vallású,Muhammad Allama Iqballahori költő és filozófus vetette fel az 1930-as években.[21] Az önálló pakisztáni állam 1947. augusztus 14-én jött létre, az indiaibrit uralom megszűntekor, India muzulmánok lakta területeiből. Az ország függetlenségét1947-ben kiáltották ki. Pandzsáb és Bengália tartomány ellentmondásos felosztásának hatására lázadások törtek ki Indiában és Pakisztánban is. Hinduk és szikhek milliói vándoroltak Indiába és muszlimok milliói Pakisztánba. 1947-től 1956-ig a britNemzetközösség domíniuma volt, monarchia államformával, Pakisztán uralkodója királyi címmel előbbVI. György, majdII. Erzsébet voltak, 1956-ban köztársasági államformát vezettek be.
Az Indiától való különválást mindkét részről véres összecsapások követték, és nem sikerült rendezni a korábban önálló fejedelemség,Dzsammu és Kasmír hovatartozását sem. Az ország két, egymástól nagy földrajzi távolságra lévő részből állt, Nyugat-Pakisztánból és Kelet-Pakisztánból, amelyeket India választott el egymástól. A két országrészt csak a közösvallás kötötte össze. A lakosság nagyobb része a keleti országrészben élt, de a politikai vezetés nyugaton összpontosult. Kelet-Pakisztán1971-benBangladesi Népi Köztársaság néven kikiáltotta a függetlenségét, amit a pakisztáni hadsereg megpróbált megakadályozni. Indiai segítséggel végül az önálló Bangladest követelő erők győztek.
Az ország fővárosa többször megváltozott, 1958-igKaracsi, ezt követően mintegy negyedszázadigRavalpindi, maIszlámábád.
Az ország politikai rendszere labilis. Történelmében gyakori a katonaipuccs, a polgári kormányok pedig gyorsan elvesztettéklegitimitásukat akorrupció miatt.
A függetlenség kikiáltása óta Pakisztán politikai helyzetét a stabilitás hiánya jellemzi. A rövid demokratikus szakaszokatkatonai puccsok ismételten megszakították. A katonaság 1958-tól 1971-ig, 1977-től 1988-ig és 1999-től 2008-ig irányította az országot.
1956. tavaszán hatályba lépett az elsőalkotmány, amellyel Pakisztán először isiszlám köztársaságként jelölte meg önmagát,[25] de már két év után hatályon kívül helyezték. További alkotmányok következtek 1973-ban és 1985-ben. Az 1973-as, többször módosított alkotmány szerint a PakisztániIszlám Köztársaságszövetségi demokrácia.
Azalkotmány értelmében a pakisztáni törvényhozás szerve egykétkamarás parlament, amely szenátusból (felsőház) és nemzetgyűlésből (alsóház) áll. A nemzetgyűlés 342 tagjából 272 ötévente történő, közvetlen választás útján kerül be a házba. Az alkotmány előírja, hogy ezen felül 60 helyet kapjanak a nők, 10 pedig a vallási kisebbségek számára van biztosítva. A kormány miniszterei nemzetgyűlési képviselők kell hogy legyenek. A szenátus 100 tagú. Az elnöknek csak az alsóházat van joga feloszlatni.
Jogrendszere az angol jogon alapul, de asaría (iszlám jog) magasabb rendű, mint az angol.
A katonai uralom által okozott eltorzításoktól eltekintve Pakisztán politikája az 1990-es évektől a2013-ban tartott általános választásokig szövetségi szinten kétpártrendszerként működött. A jobbközép, konzervatív Pakisztáni Muszlim Liga – Nawaz (Pakistan Muslim League – Nawaz, PML-N) és a balközép, szocialistaPakisztáni Néppárt (Pakistan People's Party, PPP) többször is váltották egymást kormányon, és a Musharraf-diktatúra elleni rövid közös fellépésüket kivéve ellenségességük határozta meg a többi politikai párt pozicionálását is. 2013-ban viszont apopulista ésharmadikutas Pakisztáni Igazügyi Mozgalom (Pakistan Tehreek-e-Insaf, PTI) lekerülte a PPP-t mint az ország második legnagyobb pártja, majd kormányt alakított a 2018-as választásokat követően.2020-ra a PML-N és a PPP szövetségre léptek a PTI-kormány ellen, kisebb pártokkal együtt megalapítva a Pakisztáni Demokratikus Mozgalom (Pakistan Democratic Movement, PDM) koalíciót.Imrán Hán PTI-s miniszterelnök 2022-es bukása óta szövetségi szinten a PDM van hatalmon (bár a PPP formálisan korábban kilépett a pártszövetségből, fontos tagja a kormányzókoalíciónak) és a pakisztáni politika újra egyfajta kétpártrendszerré alakult, amelyben a PTI és a PDM versengése meghatározó.
Ahomoszexualitás illegális és akár életfogytiglani börtönnel is büntethető.[26]
A nők elleni erőszak társadalmi probléma az országban. Becslések szerint évente ötezer nőt ölnek meg családon belüli erőszakban, és rajtuk túl több ezer megnyomorodik vagy rokkanttá válik emiatt.[27][28] 2016-banPandzsáb ésSzindh tartományi parlamentje, amely tartományok együttesen az ország lakosságának 65%-át teszik ki, egymástól függetlenül ítélték el a nők elleni erőszakot, és lépéseket tettek annak elterjedtségének csökkentése érdekében.[29][30][31]
Asajtószabadság helyzete rossz. ARiporterek Határok Nélkül szervezet 2018-as sajtószabadság-indexében a 180 ország közül a 139. helyre sorolta a Pakisztánt.[32] A televízióállomásokat és az újságokat bezárják a kormányt vagy a hadsereget kritizáló riportok közzététele miatt.[33]
1960-tól2015-ig a lakosság több mint négyszeresére nőtt. A természetes szaporodás világviszonylatban is nagy, (1990-2001 átlagban) évi 2,6%.2015-ben a népesség elérte a 200 millió főt.[35] Az előrejelzések szerint a népesség 2030-ra eléri a 274 milliót.[36]
Pakisztán népsűrűsége 2017-ben
Képek
Férfiak hagyományos viseletbenAsszonyokIszlámábádbanAsszonyok a gyerekeikkel, Szindh tartományLányok az iskolában, Khyber PakhtunkhwaFalusi gyerekek, Szindh tartományKaracsi, az ország legnépesebb városaBadsahi-mecset,LahorJhelum mecseteChitral Nagy MecseteSt. Patrik katedrális Karachiban. Az ország legnagyobb keresztény templomaAz ország népességének növekedése 1960-2003 között (millió fő)
Az 1990-es évek elejétől erőteljes kiáramlás indult meg Nyugat-Európába, a kőolajtermelő arab országokba és az USA-ba is.[38] A kivándoroltak és vendégmunkások többsége aPerzsa-öböl térségében élő arab országokban él, 2020 táján mintegy 4,7 millió fő.[39] A második legnagyobb pakisztáni diaszpóra Európában található, ahol legalább 2,4 millió fő él; ennek több mint fele azEgyesült Királyságban.[40][41]
A2010-es évek második felében Pakisztánban él a világ egyik legnagyobb menekültpopulációja.[42] Az afgánokon kívül mintegy 2 millió bangladesi és félmillió más, okmány nélküli ember tartózkodik az országban. Más területekről származó emberek is élnek itt, például Mianmarból, Iránból, Irakból és Afrikából.[43]
Ujgur muzulmánok ezrei vándoroltak át a pakisztáni Gilgit-Baltisztan régióba is, elmenekülve a vallási és kulturális üldöztetés elől a kínaiHszincsiangból.[44] 1989 óta akasmíri muszlim menekültek ezrei kerestek menedéket Pakisztánban. Állításuk szerint a menekült nők közül sokat indiai katonák erőszakoltak meg, és a katonák elűzték őket otthonukból.[45]
Az ország területén két nagy csoportot különböztetünk meg: az úgynevezett indo-árja és a török-iráni népcsoportot. Területileg azonban ez a két nagy csoport nem különül el egymástól, sőt keveredett egymással.[46] A két nagy csoporton belül igen sok etnikum fordul elő.
Ma Pakisztánban pár nagy nemzetiségi csoportot lehet megkülönböztetni; ezek :[37][38]
Az országban ahivatalos nyelv azurdu (arab írású hindi). Ezt – annak ellenére, hogy a lakosság kb. fele megérti – csak az emberek 7-8%-a valljaanyanyelvének.
Pakisztán állam megalakulás után Pandzsáb területén nagy számban telepedtek le az Indiából érkező urdu anyanyelvű bevándorlók és menekültek, az ún. mohadzsirok. Ezért elsősorbanPandzsáb területén a legelterjedtebb az urdu.[46]
A másodikhivatalos nyelv azangol. Az angol a pakisztáni elit és a legtöbb kormányzati minisztérium nyelve (lingua franca).[37]Az évszázados angol gyarmatosítás következtében igen sok angoljövevényszó került át az urduba is.[46]
A legtöbb ember által beszélt nyelv apandzsábi (továbbá annak dialektusa a szaraiki-szirajki). További fő nyelvek: aszindi, apastu és abeludzsi.[37]
Az országban kb. huszonnégy nyelvet beszélnek. Ezeknek a nyelveknek a többsége közös eredetű, azonosnyelvcsaládba, sőt azonos nyelvcsoportba tartoznak, és az idők folyamán hasonló körülmények között, hasonló kulturális környezetben és nyelvi befolyás alatt fejlődtek.[46]
Egy 2013-as közvélemény-kutatás szerint a muszlimok, a pakisztániak többsége támogatta, hogy asaríát az ország hivatalos törvényévé tegyék.[49] Egy több muszlim országra kiterjedő felmérésben aPew Research Center megállapította, hogy a pakisztáni muszlimok hajlamosak jobban azonosulni a vallásukkal, mint nemzetiségükkel, ellentétben más nemzetek muszlimjaival, mint például Egyiptom, Indonézia és Jordánia.[50]
A pakisztáni törvények előírják, hogy az "istenkáromlás" büntetést von maga után. 1987 és 2017 között több mint 75 embert öltek meg istenkáromlásért.[51][52]
A hinduk zöme, mintegy 93% -aSzindhban él, a maradék csoport 5%-aPandzsábban és közel 2% -aBeludzsisztánban él.[53] Az országban jellemző vallási türelmetlenség miatt a hinduk gyakran Indiába menekülnek.[54]
A pakisztáni keresztény közösség többségét a brit gyarmati korszakban áttért pandzsábiak utódai alkotják. A keresztények főlegPandzsábban és a városokban élnek.
Az értéktőzsde épületeIszlámábádbanPakisztánGDP növekedése (2014–2021)
Képek
A textiláru az egyik legfontosabb exportcikkKülszíni bányászat SzindhbenKarachi kikötőjeKarachi pénzügyi központjaPakistan Airlines székháza LahorbanA GDP évi növekedése 1951-2009 közöttA fő iparágak régiónként
A közgazdászok becslése szerint Pakisztán területe a világ leggazdagabb régióinak része volt az i.sz.első évezredben. Ez az előny az újkorban elveszett, amikor más régiók, például Nyugat-Európa előretörtek.[55] Ma fejlődő országnak számít,[56] de egyike azon országoknak, amelyek a 21. században jó eséllyel a világ egyik legnagyobb gazdaságává válnak.[57]
A gazdaság szerkezete a korábbi főként mezőgazdasági országról szolgáltató bázisúvá változott. A mezőgazdaság 2015-ben aGDP mindössze 20,9%-át tette ki.[58]
Pakisztán területének mintegy 60%-a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan.
A lakosság jelentős része a többnyire öntözött szántóföldeken rizst, gyapotot, búzát, cukornádat, kukoricát termeszt. Jelentősebb még a gyümölcs- (datolya) és a dohánytermesztés. Az állattenyésztés (szarvasmarha, kecske, juh, teve) alárendelt szerepű. Az állatok a kevés és szegényes legelők miatt nem nagyon termékenyek.
A külföldi tőke segítségével fejlődésnek indult ipar vezető ága a textilipar (leginkább a pamutipar), a műtrágya- és gépgyártás, cementipar, élelmiszer-feldolgozás.
Az autó-, motor- és kerékpárgyártás központja Lahor és Karacsi. Karacsiban hajógyártás és repülőgép-összeszerelés is jelen van. A vegyipar a kőolaj-finomítók és földgázvezetékek mellett fejlődött ki (Karacsi, Multán, Pesavar). A cementgyártás központjai: Karacsi, Haidarábád, Rori, Szukkúr.[59] A hagyományos kézműipar még napjainkban is fontos szerepet tölt be az ország életében.
Az országban a közlekedési hálózat fejletlen, habár a főútvonalak viszonylag jól ki vannak építve. Pakisztánban bal oldali közlekedés van. Az országutak minősége változó. Városokban a forgalom zsúfolt és a közlekedési szabályokat csak hozzávetőlegesen tartják be. Az úthálózat Pandzsáb területén a legsűrűbb.
Hagyományospandzsábi zenészek egy esküvőnSzitár éstablá (a háttérben)Pandzsábi bhangra dobosAszalvar-kamiz az öltözködés egy formájaPakisztáni menyasszony (középen)Bhangra táncosok a pandzsábi szikh fesztiválonIskolások Rhbat falujábanTakszila romjaiMohendzsodároLahor erődjeRohtasz-erőd egy kapujaRégi mecset Derawar mellettA Lahore-i egyetem egy épülete (Government College University)A Kalasa népcsoporthoz tartozó asszonyok az ország északi részén
A teherautók díszítése a pakisztáni kultúra sajátos jellemzője.
A civil társadalom nagyrészt hierarchikusan működik, és a helyi kulturálisetikettre és a hagyományosiszlám értékekre helyezik a hangsúlyt, amelyek irányítják az életet.
A több tekintetben megosztott nemzeten belül a legegyszerűbb választóvonal a hegylakók és a síkságok népe között húzódik. Az edzett, tüzes és független hegylakókat a központi kormány befolyása kevésbé éri el. A hegyek és a síkságok lakóit aziszlám előírásai egyesítik.
Pakisztánban négy nagy nemzetiségi csoportot lehet megkülönböztetni:pastu (patán), pandzsábi, szindi (szindhi) és a beludzsi. Ezek megőrizték sajátos nemzetiségi jellegeiket.[46] A társadalom azonban sok kasztra és törzsre oszlik. Az egyik ilyen közösség abradri vagy házassági csoport – vérrokon családok, akik csak a csoporton belül kötnek házasságot.
Noha az iszlám minden ember egyenlőségét tanítja, általános, hogy a falvakban a különféle szektáknak saját mecsetük van. Minden mecsetnek van saját vezetője, azimám, aki naponta ötször hívja fel imára a hívőket. Sokan csak azt tanulták (főleg vidéken), amit az imám tanít, azaz többnyire csakKorán-szövegeket, szóról szóra.
A nők jobbára otthon élnek és dolgoznak, noha időnként látni, amint segítenek a mezei munkákban. A férfiak összegyűlnek a nyilvános helyeken és beszélgetnek, miközben a közösvízipipát szívják. A férfiak nagy hangsúlyt helyeznek a termékenységre és a fiú örökösre. Az is előfordulhat, hogy több feleségük van. Örökösödés esetén – az apa halála után – minden gyermek részesedik a vagyonból, de az osztozkodásnál a fiúgyermekek kétszer annyit kapnak, mint a lányok.[60]
Hagyományosan a fiatalok sokszor nem szerelemből, hanem a családfők közti megállapodás alapján kötnekelrendezett házasságot. Városokban ez a rendszer lassan felbomlóban van.
Pakisztánban azoknak a sírját, akik példamutató életükkel kivívták embertársaik elismerését, valóságos vallási kegyelettel tisztelik; úgy tartják számon őket mint szent emberek sírjait. Nemegyszer egy-egy ilyen sír egyúttal valamilyen vallási szertartás vagy búcsú helyszíne.[46]
A hagyományos ruha férfiaknak és nőknek egyaránt asalwar kameez.
A pakisztániak írástudási arányának változása 1951-2018 között. Kék: teljes lakosság,sárga: férfiak,szürke: nők.
Pakisztán alkotmánya előírja, hogy az állam ingyenes alap- és középfokú oktatást biztosítson.[61] Vannakmedreszék is, amelyek ingyenes iszlám oktatást, valamint ingyenes ellátást és szállást kínálnak, főként a társadalom szegényebb rétegeiből származó diákoknak.
Pakisztánban az oktatás hat fő szintre oszlik: óvoda (előkészítő osztályok); alapfokú (elsőtől ötödik osztályig); középső (hat-nyolcadik évfolyam); érettségi (kilencedik és tizedik évfolyam); középfokú (tizenegy és tizenkettedik évfolyam); valamint a diplomához vezető egyetemi programok.
A 2007-es kezdeményezések eredményeként országszerte minden középfokú iskolában kötelezővé tették az angol nyelv oktatását.[62]
2012-benMalála Júszafzait, a női oktatásért kampányoló lányt egytálib fegyveres lelőtte aktivizmusa megtorlásaként.[63] Júszafzai emberjogi aktivista az oktatással kapcsolatos érdekképviseletéért a világ legfiatalabbNobel-díjasa lett.[64] 2018-ban a lakosságírástudási aránya csak 62,3%. A férfiak írástudás aránya 72,5%, míg a nőké 51,8% volt ekkor.[65]
2010-ben Pakisztán a világon a 43. helyen állt a publikált tudományos közlemények tekintetében.[66]
Pakisztán az első és egyetlen muszlim ország, amely aktív kutatói jelenlétet tart fenn azAntarktiszon.[67] 1991 óta két nyári kutatóállomást és egy időjárási megfigyelőállomást tart fenn a kontinensen, és egy újabb állandó bázis megnyitását tervezi a jeges kontinensen.[68]
2020 májusában Pakisztánnak körülbelül 82 millió internet-felhasználója van, ezzel ekkor a világ 9. legnagyobb internethasználója.[69][70] A 2000-es évek óta Pakisztán jelentős előrehaladást ért el a számítástechnika területén, és különböző intézmények kínálnak kutatási lehetőségeket. A kormány jelentős összegben költinformációs technológiai projektekre, különös tekintettel aze-kormányzatra, ahumán erőforrásokra és azinfrastruktúra fejlesztésére.[71]
Az urdu költészet kezdetét a 15. századra teszik; a modern urdu költészetét pedig a 18. század közepére.[46]
JellegzetesSzindh folklórja. A szindi népzene a legritmikusabb muzsika Pakisztánban. Errefelé megőrződött majd minden ősi hangszer. A pergő népzene nyomán eleven néptánc alakult ki, amelynek nem akad párja az országban.[46] Szindh kézi szőttesei, hímzései, kerámiaipara szintén eltér a többi nemzetség, tartomány folklórjától; az ősi szindh kultúrát őrzik.[46]
Beludzsisztán kultúrájában a nomád pásztorkodás időszakának a hatása is érvényesül. Ezt a korszakot tükrözi a zenéje és a tánca is (egyedül a makrániak kivételek, akiknek a zenéjében és táncában az afrikai befolyás érvényesül).[46]
A beludzsok ünnepi alkalmakkor – a szindikhez hasonlóan – színes öltözéket viselnek. Híresek kézi kötésűperzsaszőnyegeik is. Ezek a szokottnál durvább fonalból, sötétebb tónusban, kevesebb csomószámmal készülnek.[46]
Varázsos hangulatot árasztanakPandzsáb ősi emlékei, ezen belülLahor erődje, a Badshai Masjid Mecset, a régibazár, amogul időkből származó paloták.
A pakisztáni építészetben négy korszakot ismernek: az iszlám előtti, aziszlám, a gyarmati és a gyarmat utáni időszakot.
Mohendzsodáro,Harappa stb. romvárosai az iszlám előtti települések közé tartoznak, amelyek ma turisztikai látványosságok. Abuddhizmus térnyerése és agörög civilizáció befolyásával az i.sz. 1. századtól kialakult a görög-buddhista stílus.[72] Ennek a korszaknak a csúcspontja agandhára stílus volt. A buddhista építészet egyik példája aHaibar-Pahtúnhva-i Takht-i-Bahi buddhista kolostor romjai.[73]
Az iszlám érkezése a mai Pakisztán területére abuddhista építészet hirtelen végét jelentette a térségben, és zökkenőmentes átmenetet aziszlám építészetre. A legfontosabb indo-iszlám stílusú épület, amely ma is áll, Rukn-i-Alam sah sírjaMultánban. Amogul korszakban a perzsa-iszlám építészet dizájnelemei összeolvadtak a hindusztáni művészet játékos formáival.Lahor, mint a mogul uralkodók alkalmi székhelye, számos fontos épületet tartalmaz a korszakból (→mogul művészet.
A brit gyarmati időszakban a túlnyomórészt funkcionális, indo-európai reprezentatív stílusú épületek az európai és indiai-iszlám alkotóelemek keverékéből fejlődtek ki. A gyarmati időszak utáni nemzeti identitás olyan modern építményekben fejeződik ki, mint a Fajszál-mecset (Iszlámábád), a Minar-e-Pakistan (Lahor) és a Mazar-e-Quaid (Karacsi).
A legfontosabb társadalmi egység a család és a pakisztániak inkább a saját etnikumukhoz hűek, mint az országhoz. A pakisztániak barátságos, vendégszerető emberek, nagy bennük az idősek iránti tisztelet. A szokásos üdvözlési forma a kézfogás, ami azonban nem túl erőteljes. A pakisztániak inkább a csuklójukat nyújtják, mint a kezüket. Férfi nem kezdeményezhet kézfogást nővel és mások előtt nem érinthet meg egy nőt. A társadalomban a férfiaké az uralkodó szerep, a nőknek nincs akkora tekintélyük, mint a férfiaknak.[76]
A helyi kultúrában szokás az embereket, különösen a sminkelt és szép nőket megbámulni.[77][78]
Pakisztánban számos etnikum él. Annak érdekében, hogy a lehető legjobb kapcsolatot tudjuk kialakítani az emberekkel, igyekezzük megtudni, melyik csoporthoz tartoznak és térképezzük fel azok szokásait.
Ne kezdeményezzünk beszélgetést a gazdasági helyzetről és az Indiával meglévő vitákról![76]
Ha valaki a jelenlétünkben imádkozni kezd, tartsuk tiszteletben a hitét és hagyjuk magára![76]
Bal kézzel ne intsünk senki felé, ne vegyünk és adjunk át semmit, ne együnk vele és ne érintsünk meg vele embereket! A bal kéz tisztátalannak számít.[76]
A legtöbb pakisztáni főlegcsapátin (vékony, nem kelesztett kenyér), rizsen és zöldségen él. A hús a legtöbb embernek megfizethetetlenül drága. A szeszes italokat az iszlám vallás tiltja. A pakisztániaknál kiemelt szerepet kap, hogy az ételhalal legyen.
Mohendzsodáro a Kr. e. 3. és 2. évezredben azIndus-völgyi civilizáció központja volt.Takszila az ország északi részének legfontosabb régészeti lelőhelye, azújkőkorszaktól a Kr. u. 2. századig három város épült itt egymásra. Takszila hét évszázadon át a buddhizmus tanításának egyik központja is volt, akárcsak a Kr. u. első században alapított Takht-i-Báhi kolostora.
A 14-18. századi iszlámmogul építészet emlékeit őrzi Rohtasz erődje, a Szind-vidék három dinasztiájának fővárosa, Thatta nekropolisza, Lahor erődje és Shalamar függőkertjei.
Az ország egyes területei nagy fokú biztonsági kockázatot jelentenek az utazók számára. Nem ajánlott, illetve több helyen engedélyhez kötött az utazás:Beludzsisztán tartományba,Pandzsáb tartomány déli részére, az északi területekre, az ország nyugati,Afganisztánnal határos törzsi területeire és Karacsi külvárosaiba.[79]
Ez a szócikk részben vagy egészben aFeiertage in Pakistan című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
↑Regions and Powers: The Structure of International Security. Cambridge University Press, 55. o. (2003).ISBN 978-0-521-89111-0 „In the framework of their regional security complex theory (RSCT), Barry Buzan and Ole Waever differentiate between superpowers and great powers which act and influence the global level (or system level) and regional powers whose influence may be large in their regions but have less effect at the global level. This category of regional powers includes Brazil, Egypt, India, Iran, Iraq, Israel, Nigeria, Pakistan, Saudi Arabia, South Africa and Turkey.”
↑Pakistan and Saudi Arabia : Towards Greater Independence in their Afghan Foreign Policy?. Université catholique de Louvain. [2017. október 10-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 21.) „Countries like Saudi Arabia and Pakistan have enough influence to not be considered small, but not enough to be major powers. Within the limits of their regions, they play a significant political role. Thus instinctively, they would qualify as middle powers. While it is not the objective here to question the characteristics of Jordan's definition of middle powers, we argue that Pakistan is in fact a middle power despite its being nuclear-armed. When looking at the numbers, for instance, it appears that Saudi Arabia and Pakistan can be classified as middle powers (see in this regard Ping, 2007).”
↑Jaffrey, Shumaila. „How the Uighurs keep their culture alive in Pakistan”,BBC, 2015. augusztus 12. (Hozzáférés: 2016. december 26.) „Insa is one of a few thousand Uighur Muslims who live in Gilgit. The community is a mix of generations. Some left Xinjiang and the thriving trading town of Kashgar in 1949, while others are later arrivals. All say they were forced to leave as they were the victims of cultural and religious oppression in China.”
↑Istvan, Zoltan. „Refugee Crisis Worsening In Western Kashmir”,National Geographic, 2003. március 13. (Hozzáférés: 2017. január 15.) „The refugees claim that Indian soldiers forced them out of their homes ... For Kashmiri Muslims, Pakistan appeared safer than Indian-held Kashmir ... "She was also raped by the soldiers," Ahmad said. "Many of the other female refugees were also raped."”
↑Street: Chapter 1: Beliefs About Sharia. Pew Research Center's Religion & Public Life Project, 2013. április 30. (Hozzáférés: 2016. december 4.)
↑What Do You Consider Yourself First?. Pew Research Center's Global Attitudes Project, 2010. március 31. [2019. április 25-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 4.)
↑Matt Hoffman, Modern Blasphemy Laws in Pakistan and the Rimsha Masih Case: What Effect—if Any—the Case Will Have on Their Future Reform, 13 WASH. U. GLOBALSTUD. L. REV. 371 (2014),[1]
↑Maddison, Angus (2006). The World Economy. A Millennial Perspective (Vol. 1). Historical Statistics (Vol. 2). OECD. pp. 241, 261.ISBN 978-92-64-02261-4.
↑Sayar, M.A. (1995. április 1.). „Should We Exploit The Last Wilderness?”.The Fountain Magazine. (Hozzáférés: 2016. február 9.) „Pakistan became the first Muslim country to send an official expedition to Antarctica. Pakistan in 1992, established its Jinnah Antarctic Research Station.” - (1991) „Huge Oil Deposits Located Near Coast”.Economic Review22. „To a question Dr. Farah said, Pakistan was the first country to carry out research and establish its station at the same time in Antarctica.” -Pakistan's Scientific Expeditions to Antarctica. National Institute of Oceanography, 15. o. (1995) „Pakistan's presence in Antarctica also appears imperative as none of the Muslim countries seem to be in a position to undertake research there.” -Pakistan's Scientific Expeditions to Antarctica. National Institute of Oceanography, 17. o. (1995) „We have already taken the lead amongst the Muslim countries by launching our first expedition in 1990–1991 with an investment of large funds and national talent towards Antarctic research.” - (1992) „News Bulletin”.National Institute of Oceanography (Pakistan)7, 1. o. „This makes Pakistan the first Muslim country to undertake Antarctic Expedition and to establish a research station in Antarctica.”
↑Antarctic Research. National Institute of Geography. [2012. február 17-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 29.) „Pakistan is maintaining two summer research stations and one weather observatory in the vicinity of SOR Rondane Mountain Range. Pakistan is also planning to build a full fledged permanent base at Antarctica.”
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
.svg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
