| Pacsa | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Kelemen Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8761 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1453 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 70,89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,71 km² | ||
| Földrajzi kistáj | Zalaapáti-hát[3] | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 43′ 14″,k. h. 17° 00′ 40″46.720461111111,17.01103888888946.720461°N 17.011039°EKoordináták:é. sz. 46° 43′ 14″,k. h. 17° 00′ 40″46.720461111111,17.01103888888946.720461°N 17.011039°E | |||
  Pacsa Pozíció Zala vármegye térképén | |||
| Pacsa weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazPacsa témájú médiaállományokat. | |||
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Pócsa. |
PacsakisvárosZala vármegyeZalaegerszegi járásában, aPacsai kistérség központja.
AZalai-dombságban, ezen belül aZalaapáti-hát területén fekszik, aPrincipális-csatorna völgyének keleti peremén. Különálló településrészePacsatüttös, a központjától mintegy másfél kilométerre délkeletre.
A közvetlenül határos települések: észak felőlZalaigrice ésSzentpéterúr, kelet felőlZalaapáti, délkelet felőlZalaszentmárton, dél felőlDióskál ésFelsőrajk, nyugat felől pedigZalaszentmihály.
A településen kelet-nyugati irányban végighalad a75-ös főút, mely aBalatontól (Keszthelytől) aszlovén határnál fekvőLenti térségéig vezet, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala.
A főúthoz itt csatlakozikNagykanizsa felől az aránylag nagyobb forgalmú7527-es út,Esztergályhorváti-Dióskál felől pedig a kisebb jelentőségű7526-os út torkollik be.
Kapcsolódik hozzá továbbá néhány másik, kisebb forgalmú, a szomszédos településekkel kapcsolatot biztosító mellékút is: a Zalaigricére vezető 73 215-ös, Szentpéterúr főutcája, a 73 212-es, a Zalaszentmártonig húzódó 75 123-as és Pacsatüttös bekötőútja, a 75 124-es.
Autóbuszjáratok kötik össze Nagykanizsával,Zalaegerszeggel és Keszthellyel; továbbá a környező településekről érkező járatok egy része is ide tart.
Vasútvonal nem érinti, bár aSzombathely–Nagykanizsa-vasútvonalnak van Pacsa nevét is a nevében hordozó állomása;Zalaszentmihály-Pacsa vasútállomás azonban a településtől aránylag távol, mintegy 5 kilométerre nyugatra, a másik névadó, Zalaszentmihály belterületének délkeleti szélén. Az állomás Zalaegerszeg és Nagykanizsa felől személyvonatokat,Pécs ésSzombathely irányából gyorsvonatokat is fogad.
Valószínűleg honfoglalás kori település, mert "1256-ban a Csabi nembeli Balasey hadnagy, Gothard, Olivér, Bud és több más várjobbágy Dénes országbíró és zalai ispán Panyit Bánffy de Alsólindva előtt perbe fogták a Pacsa-melléki nemeseket, hogy ők tulajdonképp zalai várjobbágyok. Az ispán azonban megállapította, hogy azok Szent István idejétől fogva mindig nemesek voltak, s ezt azután elismerték a várjobbágyok is."[4][5] Temploma a13. századtól működött, és a14. században további két kápolna épült mellé. Ez jól mutatja Pacsa tekintélyes méreteit, ám mivel a környékenZalaszabar volt a központi település, mezőváros nem fejlődhetett belőle.1556-ban a birtokok nagy részére a Chany család tette rá a kezét, azonban1593-ban a település nagy része a Belowitsokhoz jutott. A17. században rengetegszer cserélt gazdát, mindazonáltal komoly fejlődést mutatott, többszöri jobbágytelepítéssel lakossága nagyban nőtt. Ekkor honosodott meg a szőlőművelés is Pacsán. Az1570-es években azonban Pacsa is török kézre került, és ez az1590-es évekig visszavetette a település fejlődését. Pacsa újratelepedése viszonylag gyors volt, bár a magas adók kis mértékben hátráltatták.
Az1740-es években szerveződött csak meg az egyház az evangélikusok és katolikusok által lakott településen. Ekkora alakult ki Pacsa vezető szerepe a térségben. Az1760-as években a jobbágyok többször is előnyös szerződéseket kötöttek a földesurakkal, folyamatosan kedvezőbb feltételeket biztosítva maguk számára. Így a század során folyamatosan gyarapodott a település.1773-ban azonban egy újabb szerződés született az Esterházy uraság és a jobbágyok között, amely minden, korábban eltörölt terhet előírt a jobbágyok számára. Így az1870-es évekig mérsékelt volt Pacsa fejlődése. Nagy irányú gyarapodása aKiegyezés utáni közigazgatási rendszer kiépültének volt köszönhető, illetve a vasút kiépültének. Ekkor Pacsa járásszékhely lett, lakossága nagyban gyarapodott. A századfordulón megindult az iparosodása is. A20. század elején a település legjelentősebb birtokosai vitézhertelendi és vindornyalaki Hertelendy József (1889–1933), zalai szolgabíró, megyebizottsági tag, akinek 302 kataszteri holdas földje; valamint annak az apósa, révfalusiSzentmihályi Dezső (1863–1935), a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" alelnöke, a zalamegyeiFüggetlenségi és Negyvennyolcas Párt alelnöke, akinek 769 kataszteri holdas földje volt. Hertelendy József és Szentmihályi Margit egyik leánygyermeke gróf sárvár-felsővidékiSzéchenyi Zsigmondné hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Margit asszony volt.
Az1920-as évekre már gőzmalom, tégla-, sajt-, vajgyár és fűrésztelep működött Pacsán, de az Esterházy és Festetics majorságok is nagyban hozzájárultak a gazdaság élénkítéséhez. Mindazonáltal a lakosság zöme rossz körülmények között élt, így az elvándorlás is megindult az1930-as évektől. A gazdasági világválság idején többször zavargások törtek ki Pacsán a földesurak és az iparosok ellen. Ennek egyik országszerte ismertté vált eseménye volt az 1932. február 18-ipacsai sortűz, amikor a rendfenntartók az állami adóvégrehajtó ellen tüntető tömegbe lőttek. Az1945-ös földosztás átmenetileg orvosolta a helyi problémákat, azonban a termelőeszközök hiánya miatt folytatódott Pacsa hanyatlása. Bár központi jelentősége megmaradt, a megyén belüli jelentősége nagyban csökkent. Csak az1990-es években történt infrastrukturális beruházások fékezték valamelyest az elvándorlást.
2009.július 1-jén városi rangot kapott.
A városban polgárőrség működik.[6]
A településen 2023. június 11-én időközi polgármester-választást – és képviselő-testületi választást – kellett tartani, mert a képviselő-testület március 14-én feloszlatta önmagát.[16] Kelemen Tamás ismét megnyerte a polgármesteri választást.[17]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1676 | 1651 | 1630 | 1535 | 1505 | 1534 | 1528 | 1453 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,4%, cigány 9,37%, német 0,8%. 77,1% római katolikusnak, 0,8% reformátusnak, 7,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,2% nem nyilatkozott).[18]
2022-ben a lakosság 88,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,7% németnek, 0,1-0,1% szerbnek, örménynek és románnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,4% volt római katolikus, 0,9% református, 0,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (38,7% nem válaszolt).[19]
Egykor Pacsán működött Magyarország első labdarúgóutánpótlás-kollégiuma.[20]
Már az 1990-es évektől aktív íjászélet folyik a községben. 2001. május 19-20-án a 3D-s Íjász Európa Kupa magyarországi fordulóját itt Pacsán, a Pacsai-tó környékén tartották. Ebben az évben avatták fel azEuroház2000 egyesület íjászpályáját, amelyen aZAMÍSZ(Zala Megyei Íjász Szövetség) rendszeresen tart íjászversenyeket és bemutatókat.
.svg)
