APénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)magyarországi állami hatóság volt2000 és2013 között. Feladata az ország pénzügyi közvetítő rendszerének felügyelete és ellenőrzése volt.

AzOrszággyűlés2000.április 1-jei hatállyal hozta létre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. A PSZÁF azÁllami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, azÁllami Biztosításfelügyelet és azÁllami Pénztárfelügyelet összevonásával, ezen intézmények jogutódjaként jött létre. A PSZÁFMagyarország pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző hatósági feladatok ellátóönálló szabályozó szerv, amely csak a törvényeknek van alárendelve.

A PSZÁF-ot elnök vezeti, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevez ki. A Felügyeletnek két alelnöke van, akiket a Felügyelet elnöke nevez ki hat évre. A Felügyelet „Pénzügyi Békéltető Testületet” (PBT) működtet, amely szakmailag független, és szervezetileg közvetlenül a Felügyelet elnökéhez tartozik. A PSZÁF munkáját „Pénzügyi Stabilitási Tanács” segíti, amelynek tagja a nemzetgazdasági miniszter, aMagyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és a Felügyelet elnöke. A Felügyelet véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert, illetőleg a felügyelt intézményeket és személyeket érintő jogszabályok előkészítésében, javaslatot tesz e jogszabályok megalkotására, valamint rendeletalkotási joggal bír meghatározott kérdésekben.

A PSZÁF önálló, felügyelési, ellenőrzési, fogyasztóvédelmi és szabályozói jogkörökkel felruházott alkotmányos szervezet. A Felügyelet rendeletalkotási, engedélyezési tevékenysége során, ajánlásai és útmutatásai kibocsátásakor, vizsgálatai alkalmával, elemzései és értékelései megfogalmazásánál, intézkedései alkalmazásánál a közjó érdekében, a köz szolgálatában és azAlaptörvényben rögzített felelősséggel cselekszik.

2013.október 1-jén megszűnt, jogköreit aMagyar Nemzeti Bank vette át. A változást az MNB-ről szóló új törvény tette lehetővé.^[1] Ezután a jegybankban megalakult aPénzügyi Stabilitási Tanács.

• 2000–2004:Szász Károly
• 2004–2009:Farkas István
• 2009–2010:Farkas Ádám^[2]
• 2010–2013: Szász Károly

A PSZÁF tevékenységének célja:

• apénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható éshatékony működésének biztosítása,
• a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek ésszervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete,
• az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti, és gazdaságikockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektorális kockázatokcsökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekébenmegelőző intézkedések alkalmazása,
• együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal arendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzésében, a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentésében vagy megszüntetésében,
• apénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni bizalom erősítése,
• a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevőfogyasztók jogainak és érdekeinek következetes és proaktív védelme, fórum biztosítása a felmerülő fogyasztói jogviták rendezéséhez és a fogyasztók pénzügyi tudatosságának a növelése.

A PSZÁF főbb feladatai:

• Engedélyezési jogkörében elbírálja a pénzügyi szervezetekalapításával, átalakulásával, egyesülésével, szétválásával, tevékenységi körük módosulásával stb. kapcsolatos engedélykérelmeket.
• Elbírálja mindazokataz engedélykérelmeket, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
• Folyamatosanellenőrzi és vizsgálja a pénzügyi szervezeteket abból a szempontból, hogy működésük soránbetartják-e a jogszabályokat, tevékenységük megfelel-e a megbízható, gondos működésre vonatkozó előírásoknak, szakszerű és független-e az irányítási rendszerük.
• Bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése eseténpiacfelügyeleti eljárást indít.
• Külföldi pénzügyi hatóságokkal, különösen az Európai Gazdasági Térség államaiban együttműködik a pénzügyi felügyeleti hatóságokkal.

A Felügyelet intézkedéseit hatósági jogkörében hozza meg. A feltárt szabálytalanságok észlelése esetén jogszabályokban meghatározottintézkedéseket tesz, amelyek rendkívül széles körűek: a felszólítástól abírság kiszabásán át az intézmény piacról való kivezetéséig, felszámolásáig terjednek. Meghatározott esetekben büntetőeljárást kezdeményez. A Felügyelet a bank- és értékpapírtitok, a pénztártitok, a biztosítási titok, valamint az üzleti titok megtartása mellett – a pénz- és tőkepiaci szereplők, a befektetők, a betétesek, a biztosítottak vagy a pénztártagok védelme érdekében –határozatait részben vagy egészben, saját honlapján, továbbá az általa célszerűnek tartott egyéb módonteszi közzé.A Felügyeletévente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. Az Éves jelentés a Felügyelet elmúlt évi tevékenységét, a szervezeti-működési feltételekben bekövetkezett változásokat, valamint a nemzetközi kapcsolatok fejleményeit mutatja be, továbbá összegzi az év során szerzett felügyeleti tapasztalatokat.2011. július 1-je óta országos hatáskörrel működik Budapesten aPénzügyi Békéltető Testület (PBT). A testület a PSZÁF által működtetett,szakmailag független, alternatív vitarendezési fórum, mely a bírósági polgári peres eljárásoknálgyorsabb és olcsóbb megoldást nyújt a fogyasztók és a velük szerződéses kapcsolatban állópénzügyi szolgáltatók között felmerülő jogvitákban. Eljárásának célja, hogy egyezséget kíséreljen meg létrehozni a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok érvényesítése érdekében. A PBT látja el a pénzügyi alternatív vitarendezési fórumok európai hálózatának (FIN-NET) alapító okiratában megállapított feladatokat.

• A Felügyelet honlapja
• A Pénzügyi Békéltető Testület honlapja

Ez agazdasági témájú lap egyelőrecsonk (erősen hiányos).Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ez azintézményről,szervezetről vagygazdasági társaságról szóló lap egyelőrecsonk (erősen hiányos).Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

• Magyarországi állami szervezetek

• Fotó nélküli sablont tartalmazó lapok
• Csonkok (gazdaság)
• Csonkok (cég)