Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk a Baranya vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még:Devecser (egyértelműsítő lap). |
| Pécsdevecser | |
 | |
| Fő utca | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Siklósi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Rumszauer Ilona (független)[1] |
| Irányítószám | 7766 |
| Körzethívószám | 72 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 87 fő(2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 23,21 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,74 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 57′ 31″,k. h. 18° 23′ 04″45.95855,18.384445.958550°N 18.384400°EKoordináták:é. sz. 45° 57′ 31″,k. h. 18° 23′ 04″45.95855,18.384445.958550°N 18.384400°E | |
  Pécsdevecser Pozíció Baranya vármegye térképén | |
 AWikimédia Commons tartalmazPécsdevecser témájú médiaállományokat. | |
Pécsdevecser (németül:Dewetsch)községBaranya vármegyében, aSiklósi járásban.
Siklóstól északkeletre,Újpetre ésPeterd, illetve Újpetre ésKiskassa között fekvő település.
Nevét az oklevelek1332-ben említették először(Deu)acha, de Wech(us), de Nechus, de Danaba alakban írva.1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint 50 báni pápai tizedet fizetett. Atörök idők végére a falu elnéptelenedett, csak1733tól népesedett be újból, német telepesekkel, később magyarok is letelepedtek a faluba. Pécsdevecser a20. század elejénBaranya vármegye Pécsi járásához tartozott. Az1910-es népszámlálási adatok szerint ekkor 313 lakosa volt, melyből 12 magyar, 298 német volt, melyből 319 római katolikus volt.2001-ben lakosságának 22,6%-a német volt.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 114 | 115 | 112 | 114 | 103 | 90 | 94 | 85 | 87 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 2,2% horvátnak, 33,7% németnek mondta magát (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,6%, református 5,4%, felekezeten kívüli 22,8% (13% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 42,2% németnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,7% volt római katolikus, 3,3% református, 2,2% egyéb katolikus, 11,1% felekezeten kívüli (46,7% nem válaszolt).[12]
