Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pátfalu(Podersdorf am See) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | mezőváros | ||
| Járás | Nezsideri járás | ||
| Alapítás éve | 1209 | ||
| Polgármester | Michaela Wohlfart (ÖVP) | ||
| Irányítószám | 7141 | ||
| Körzethívószám | 02177 | ||
| Forgalmi rendszám | ND | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2193 fő(2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 50 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 121 m | ||
| Terület | 41,73 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 51′ 28″,k. h. 16° 50′ 01″47.857777777778,16.83361111111147.857778°N 16.833611°EKoordináták:é. sz. 47° 51′ 28″,k. h. 16° 50′ 01″47.857777777778,16.83361111111147.857778°N 16.833611°E | |||
 | |||
| Pátfalu weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazPátfalu témájú médiaállományokat. | |||
Pátfalu (németülPodersdorf am See) mezővárosAusztriában,Burgenland tartományban, aNezsideri járásban.
Nezsidertől 10 km-re délre, aFertő tó keleti partján fekszik.
Valószínűleg egykori birtokosáról, Pothcomesről kapta a nevét.
A környéken találtkőkorszaki ésbronzkori leletek bizonyítják, hogy itt már a történelem előtti időkben is éltek emberek. A maradványokkeltákbój törzsének itteni uralmát is igazolják. Amikor arómaiakPannónia provinciát megalapították aFertőzugban a kelták által ritkán lakott településeket találtak. Az egykor sűrűtölgyfaerdőket a rómaiak kivágták ésCarnuntum építkezéseihez használták fel. Utánuk a ma is ismert puszta vidék maradt. Az elsőszőlőültetvényeket csakProbus császár idején, a3. század második felében telepítették. Anépvándorlás utolsó hullámaként magyarok a10. század elején szállták meg ezt a vidéket.
Szent István király1021-ben a nyugati határ biztosítására besenyőket telepített ide.Gizella királyné kíséretében nagyszámú bajor nemes, szerzetes és telepes is érkezett Magyarország területére. Ezek közé a nemesek közé tartoztak a Poth grófok is, akik a település névadói voltak. Tehát a falu valószínűleg már a11. században is létezett, azonban csak1209-ben"Chesus" néven említik először. Az eredetileg besenyő határőr település,1212-ben már biztosan a Poth grófok birtoka volt.II. András király1217-ben cisztercita szerzeteseket hívott ide, akik felvirágoztatták a helyi szőlőtermesztést és borászatot. Ezután a település mindvégig aheiligenkreuzi cisztercita apátság birtoka maradt. A falut1242-ben atatárok teljesen elpusztították. Atatárjárást követően az elpusztított lakosság pótlásáraIV. Béla király németeket telepített le. Ezután a viszonylagos béke korszaka következett, mely a település gyors felvirágzásához vezetett. Egyházát1379-ben alapították, ekkor szentelték fel aciszterciek által építettAlexandriai Szent Katalin tiszteletére épített templomát.
Amohácsi csatavesztést követően új veszély támadt. A falut1529-ben és1683-ban is aBécs ellen vonuló atörök pusztította el. A16. században elterjedt areformáció,1659-ben lakóinak többségeevangélikus volt. Akuruc háborúk pusztításai után a falut1711-ben már harmadszor telepítették újra, ezúttal főként sváb telepesekkel. Ezt követően lakosságának többsége újrakatolikus németajkú volt. A18. századbanpestis tombolt a településen. Ezután újra a felvirágzás időszaka következett. Szélmalmok és templom épültek.1809-ben a napóleoni háborúk nyomában éhínség tört ki, majdkolera pusztított. A19. század közepén a ciszterciták iskolát alapítottak itt, ez volt az első iskola a Fertőzugban.1867-benfiloxérajárvány tört ki, mely elpusztította a szőlőültetvényeket és jelentős jövedelemtől fosztotta meg a lakosságot.
Vályi András szerint" PÁTFALU. Padersdorf. Német falu Moson Vármegyében, földes Ura a’ Szent-Kereszti Czisztertzita Szerzetbéli Apátúrság, lakosai katolikusok, fekszik Illmitzhez 1 és 1/2, Nizsiderhez 1 és 1/4 órányira, három nyomásbéli határja leginkább búzát, középszerűen rozsot, egyebet szűkebben terem, szőleji középszerűek, halászattyok, ’s nádgyok a’ Fertőben van, erdőjök nints, réttyek, legelőjök kevés, piatzok Nizsiderben."[1]
Fényes Elek szerint" Pátfalu, Podersdorf, német falu, Moson vgyében, a Fertő tavának keleti partján: 710 kath. lak., paroch. templommal, 1 szélmalommal. A lakosok birnak 36 6/ urbéri telek után 168 hold első, 506 h. második, 522 h. harmadik, 5 1/ hold negyedik osztálybeli szántóföldet, 84 hold rétet, 433 kapa szőlőt. Sok juhot tartanak, s sok káposztát termesztenek. F. u. a szent-kereszti cistercita apátság. Ut. p. Moson."[2]
1910-ben 1214, túlnyomóannémet lakosa volt. Atrianoni békeszerződésigMoson vármegyeNezsideri járásához tartozott.1921-ben a trianoni éssaint-germaini békeszerződések értelmébenAusztriaBurgenland tartományának része lett. Ezután jöttek az első turisták a faluba. A gazdasági világválság idején sok család választotta az emigrációt. Amásodik világháborút követően1955-ig szovjet megszállás alatt állt. Aturizmus csak a szovjetek kivonulása után lendült fel a községben. Pátfalva ma aFertő tó egyik fő üdülőközpontja,1992-óta mezőváros. Különösen kedvező fekvésének köszönhetően itt található a tó leghosszabb strandja.
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap