Pápua Új-Guinea vagy hivatalos nevén:Pápua Új-Guinea Független Állam (tok piszin: Independen Stet bilong Papua Niugini)óceániai ország. A Földmásodik legnagyobb szigetének,Új-Guinea szigetének keleti részét és számtalan kisebb szigetet foglalja magában. A mai állam területe agyarmati múlt következményeként alakult ki. A Föld harmadik legnagyobbszigetországa.[5] TerületeMagyarországénak mintegy ötszöröse. Fővárosa,Port Moresby a délkeleti part mentén fekszik.
Az országban 840 beszélt nyelvet használnak, így ez a világ nyelvileg legváltozatosabb országa.[6] Azurbanizáció igen alacsony, az egyik legvidékiesebb ország, 2019-ben a lakosságának mindössze 13%-a élt városokban.[7]
Afejlődő országok közé sorolják;[8] a lakosság közel 40%-a önellátó gazdálkodó, akik még mindig viszonylag függetlenül élnek a készpénzgazdaságtól.[9] A legtöbb lakos hagyományos életmódú és értékrendű társadalmi csoportokban él. A pápua csoportok társadalmi élete a hagyományos vallást és életmódot ötvözi a kortárs gyakorlatokkal, a nyugatitérítés következtében például akereszténységgel és az alapfokú oktatással.
Az állam mind kulturálisan, mind földrajzilag az egyik legkevésbé feltárt ország a világon. Ismeretes, hogy sok elszigetelt népcsoport él itt és a kutatók úgy vélik, hogy az ország belsejében számos fel nem fedezett növény- és állatfaj található.[10]
A bűnözés alapján globális szinten is az egyik legveszélyesebb ország.[11]
Nevét részben őslakóiról, apápuákról kapta. Amaláj eredetűpepuah szó jelentése: „göndör hajú”. Nevének másik része főszigetére utal, amelyetYñigo Ortiz de Retez spanyol hajós nevezett el1545-ben. Az elnevezés onnan ered, hogy a sziget őslakói hasonlítottak azafrikaiGuinea lakosaira.
Bensbach-folyó környéki táj az ország délnyugati csücskénTájkép az ország belső részénA műhold felvételén az ország zöld területe az előtérben, háttérben északkelet-Ausztrália sivatagos területe
Pápua Új-Guinea legmagasabb pontja a 4694 méter magasMount Wilhelm. A szigeteken sok a még ma is aktív működővulkán.
Új-Guinea szigetegeológiai szempontból fiatal képződmény. A felszínen megfigyelhető kőzetek a földtörténeti harmad- és negyedidőszak szülöttei, részben tengeri és szárazföldi üledékek, részben vulkanikus anyagok.
Új-Guinea szigetét alig 20-50 méter mélységű sekély tenger választja el Ausztráliától. A sziget középső vidékén húzódik a 3000-4000 méter magas Központi-hegységrendszer. Itt található az ország legmagasabb csúcsa, a 4694 m magasMount Wilhelm. A Központi-hegységrendszer északi oldalán medencék láncolata helyezkedik el, amelyeket aSepik, aRamu és aMarkham folyók hordaléka töltött fel egyenletes síksággá. A tenger mellékén újabb hegyvonulatok húzódnak, a széttagoltParti-hegység, amelynek folytatása átnyúlikÚj-Britannia szigetére. Ezen a vidéken gyakoriak a földrengések és sok működő tűzhányót is találunk. AMaláj-szigetek közelsége ellenére Új-Guinea sohasem voltÁzsia része.[12]
Forró, nedvesegyenlítői éghajlat jellemzi a szigeteket, de régiónként változó és a domborzat befolyásolja.
A partvidéken trópusi hőség, fülledtség uralkodik, meg-megújuló záporokkal. A magasabb fennsíkok éghajlatára a csapadékos időjárás jellemző. Új-Guinea éghajlatát két nagy légáramlási rendszer szabályozza. Az egyik a délkeletipasszátszél , melymájustóloktóberig uralkodik. A tenger felől fújó passzátszél a hegylejtőkre nagy mennyiségű csapadékot szállít. Anovembertőláprilisig terjedő időszakban – a déli félteke nyarán – azegyenlítői alacsony nyomású öv Új-Guineától délre tolódik át. IlyenkorÁzsia felől megjelenik amonszun. A kétféle szélrendszer időszakos és rendszeres megjelenése miatt Új-Guinea lakói két évszakot különböztetnek meg: a délkeleties szelek és az északnyugatias szelek időszakát. A két szeles évszak között egy-két hónapon át nyugalmas, csendesidőjárás uralkodik.[13]
Ausztrália ésÚj-Guinea között ajégkorszakban szárazföldi összeköttetés volt. Ennek következtében élőviláguk közeli rokon, vannak olyankengurufajok, amelyek megtalálhatók mindAusztráliában, mindÚj-Guineában. Nyugat felől meg a maláj esőerdők néhány növényfaja tudott átkelniÚj-Guineába. A többi nagyobb szigetnek sohasem volt összeköttetéseÚj-Guineával, emiatt élőviláguk erősen különbözik.
A természetes növényzet a trópusiesőerdő. Összesen 56 erszényes emlősfaj él Új-Guineában. ADendrolagus (fakúszókenguru)Új-Guinea egyik legismertebb és igen elterjedt állata. Míg az ausztráliaikengurufajok a pusztai élethez alkalmazkodtak, új-guineai rokonaik azesőerdő követelményeinek megfelelően, fákon élő állatok. Azerszényesek jóval nagyobb szerepet játszanak Új-Guinea állatvilágában, mint améhlepényesemlősök. Pápua Új-Guinea nemzeti állata az igen elterjedtRaggi-paradicsommadár, a helyiek nyelvén kumul. A paradicsommadarak családjának legtöbb faja Új-Guineán őshonos. Elterjedt állatok még afoltos kuszkusz, avaddisznó, akazuárfélék,kígyók,krokodilok,lepkék ésvaránuszfélék számos faja.[14]
A területén már az őskorban is éltek emberek. Kb. 60 000 évvel ezelőtt - az Afrikából kirajzó első emberek csoportjai között - érkeztek a pápuák a térségbe. A sziget belsejében levő felföldön önállóan háziasítottak növényeket.
A sziget partvidékét aportugál ésspanyol hajósok már a16. század első felében felderítették. Ekkor kezdődött Új-Guinea írott történelme.1512-benAntonio d'Abreu ésFrancisco Serrano portugál tengerészek először pillantják meg a még ismeretlen szigetet, amikor aMaluku-szigetekhez tartozóCeram felé hajóztak.1526-ban egy másik portugál,Jorge de Meneses kikötött a Vogelkop-félszigeten, s ő adja a nagy szigetnek az első nevet: Ilhas dos Papuas, azaz a pápuák szigete.1545-ben pedig egy spanyol felfedező,Ynigo Ortiz de Retes az Új-Guinea nevet adta a szigetnek, mivel a sziget partvidéke és lakói hasonlítottak az afrikaiGuinea lakóihoz. A portugálok délkelet-ázsiai birtokaikon elterjesztették a Dél-Amerikából származóédesburgonya termesztését. Ezt átvették Új-Guinea belső vidékein lakók is. Az édesburgonya elterjedése népességrobbanást okozott körükben.
1643-banAbel TasmanÚj-Írország ésÚj-Guinea szigetek egyes részeibe látogatott el. A18. században már azangolok is elkezdenek érdeklődni a szigetek iránt.1768-ban az angolPhilip Carteret kapitány elérteÚj-Britannia szigetét és angol felségterületnek nyilvánította.1824-benHollandia ésAnglia megegyezett Új-Guinea felosztásában.1842-ben Blackwood brit kapitány Fly nevű hajóján aPápua-öböl egy részét átvizsgálta és hajójával behatolt a hajójáról elnevezett folyó torkolatába.1848-ban a hollandok hivatalosan is jogot formáltak Új-Guinea nyugati felére (ez a terület maIndonézia része).1873-ban Új-Guinea keleti felét a britek és a németek gyarmatosították. Hivatalosan a brit védnökséget 1884-ben mondták ki.[16]
A déli részen1884. november 6-án abritek Brit Új-Guinea (British New Guinea) néven egy újprotektorátust hoztak létre, majd1888. szeptember 4-én gyarmattá nyilvánították. 1895-ben Nagy-Britannia és Hollandia megegyezett a közös határban. 1905-ben Nagy-Britannia területeitTerritory of Papua néven átengedte birodalma önkormányzattal bíró domíniumának, Ausztráliának. Azelső világháborúban a német gyarmatot az ausztrálok elfoglalták, ez1919-ben ausztrál védnökség alá került aNépszövetség révénÚj-Guinea Mandátumterület (Mandated Territory of New Guinea) néven. Pápuát Ausztrália birtokaként továbbra is külön igazgatták, közigazgatásilag csak 1949-ben egyesítették őketPápua és Új-Guinea Terület (Territory of Papua and New Guinea) néven.[18]
1941 decemberében a japán seregek behatoltak a sziget északi részére.Port Moresby-ben pedigamerikaiak táboroztak. A harcokban az ország mai területén 216 000 japán, ausztrál és amerikai katona veszítette életét.[19]1945-ben a sziget teljes területe felszabadult a japán megszállás alól és ismétAusztrália igazgatása alá került.
1951-ben első alkalommal ül össze a törvényhozó testületPort Moresby-ben.[20]1963-ban az ausztrál hatóságok megszüntetik az őslakókkal szembeni szesztilalmat. Ezzel egy időben az államigazgatás törvényt hoz a faji megkülönböztetés megszüntetésére. A pápua önrendelkezési mozgalom újabb jelentős sikere volt, amikor1964-ben megalakult az első parlament (House of Assembly). Az első országgyűlésnek 64 tagjából 38-at az őslakók választottak. Hamarosan létrejött a pápua nacionalisták pártja, a Pangu Pati, amely a függetlenségi mozgalom élére állt.1971-ben egy pápua iskoláslány, Susan Karike megtervezi a nemzeti lobogót. Az országgyűlés az új zászlót a címerrel együtt elfogadja, és a két régi ikertartomány (Pápua és Új-Guinea) nevét Pápua Új-Guineára változtatja.[21]
1972-ben választásokat tartottak, amelyben a szavazók függetlenségre szavaztak.1973 decemberében Pápua Új-Guinea autonómiát,1975. szeptember 16-án függetlenséget kapott az ausztrál kormánytól. EkkorBougainville szeparatistái önálló függetlenséget szerettek volna elérni, végül2005-ben a sziget autonómiát kapott.2019 végén népszavazást tartottak Bougainville elszakadásáról. A referendumom az elszakadáspártiak győztek elsöprő többséggel. Pápua Új-Guinea kormánya tart attól, hogy Bougainville függetlenné válása más elszakadni vágyó területeket is ösztönöz, valamint IndonéziaNyugat-Új-Guinea területét is a függetlenedésre sarkallja.
Az ország államformája:alkotmányos monarchia, az államfő a mindenkori brit uralkodó, jelenlegIII. Károly, mint Pápua Új-Guinea királya (King of Papua New Guinea) címmel, akit a főkormányzó képvisel. A végrehajtó hatalom a miniszterelnök és kormánya kezében van.
Városi pápua asszonyokEgyetemisták Port Moresby-benPort Moresby központja (a háttérben)Egy falu a magasbólA 20. század első felében készült faragott oszlop, latmul etnikum, a Sepik folyó mentén
Pápua Új-Guinea népsűrűsége 2011-ben
Fővárosa és a néhány nagyvárosának egyikePort Moresby, ami a sziget keleti csücskének déli partvonalán fekszik. Az egyik leginkább vidékies jellegű ország, ahol a 21. század elején a népesség csupán 18%-a élvárosokban.[22]
Pápua Új-Guinea egyedülálló a világon abban a tekintetben, hogy egy országon belül itt beszélik a legtöbb különböző nyelvet: az országban a jelenlegi ismeretek szerint 841 nyelvet beszélnek (ebből 11 nyelvnek nincs ismert beszélője,így is marad 830),[24]ami a világ összes nyelveinek kb. egynyolcada, nyelvenként átlagosan kb. 6000 beszélővel.
Az országban háromhivatalos nyelv van: azangol a kormányzat és az oktatás nyelve, de ezt kevéssé beszélik.Az elsődlegesközvetítőnyelv atok pisin, ami egy angol, új-guineai és melanézpidzsin – ezen a nyelven hangzik el a legtöbb parlamenti felszólalás, és ez a hirdetések, a közérdekű információk és a nemzeti hírlap, aWantok nyelve.Pápuaföldön, az ország déli részén, a harmadik hivatalos nyelv, ahiri motu az elterjedtebb.
A lakosság rendkívül heterogén, több mint hétszáz különböző törzs él az országban. Az ország névadói a pápuák nyolcvan százalékot tesznek ki az ország lakosságán belül. A pápuákon belül öt százalékot tesznek ki az engák. Fontosabb pápua törzsek: min, mendek, csimbu,kukukuku, bainging. Az egyéb melanéz törzsek: tolaik, motuk stb. tíz százalékot tesznek ki. A fennmaradó lakosság legnagyobb része polinéz, maláj, kínai, pakisztáni és európai.
Apápua nyelvek nem egységes nyelvcsalád. Teljesen eltérnek a melanéz (ausztronéz) nyelvektől, ezért egyszerűen „nem ausztronéz” nyelveknek is szokták őket nevezni. Főként Új-Guinea belső területein,Bougainville déli részén, elszórtan Új-Britannia és Új-Írország szigeteken is beszélik. Számuk Pápua Új-Guineában legalább ötszáz, s bár legtöbbjüket kis közösségek beszélik, akadnak olyanok is, amelyeket százezernél többen használnak.[25]
A pápuán kívül a másik nagy nyelvcsalád a melanéz. Amelanéz nyelveket az ausztronéz nyelvekhez sorolják. Új-Guineában a melanézt beszélő népek főként a partvidékeken és a szigeteken élnek. E nyelvek száma mintegy kétszáz. Rendszerint kis közösségek nyelvei, amelyeket összességében Pápua Új-Guinea lakosságának 15 százaléka használ.[25] A melanézek nyugat felől vándoroltak be Új-Guineába, mintegy ötezer évvel ezelőtt.
Az új vallások (kereszténység, iszlám stb.) látszólagos behatolása ellenére a lakosság nagy része a hagyományos vallási hiedelmeket is fenntartja, és amágiarituáléit továbbra is széles körben gyakorolják.[26]
Fontosabb ágazatok :[28] a mezőgazdasági termények feldolgozása (kopra,pálmaolaj), rétegelt lemez gyártás
Fontos a bányászat. Gazdag természeti erőforrásokkal rendelkezik, de a kiaknázást nehezíti a terep és azinfrastruktúra fejlesztésének magas költségei.[28]
Főbb nyersanyagok: réz, arany, ezüst, földgáz, platina, kőolaj.
A közúti közlekedést sok esetben erősen korlátozza a hegyvidéki terep. A fővárost,Port Moresbyt, nem kötik közutak össze egyik nagyobb várossal sem, és sok felvidéki falu csak kisebb repülőgéppel vagy gyalogosan érhető el.
Az országban nincs személyszállításra vasút, csak néhány bányatársaságnak vannak (többnyire használaton kívüli) pályái.
A légi szállítás nagyon fontos. A két legnagyobb várost, Port Moresby-t és Lae-t 2020-ban is csak repülőjáratok kötik össze. Az ország legnagyobb repülőtere aJacksons Nemzetközi Repülőtér Port Moresby-ben. Az ország repülőtereinek száma több mint ötszáz, zömük füves kifutópályával.
Egy törzs férfiai feldíszítve harci táncraHagyományos törzsi díszekben egy férfiLány arcfestéssel egy pápua színháztársulatbólNyaklánc kutyafogakbólFafaragvány az abelam nép ősérőlTáncosnők egy új iskola átadási ünnepségénEvangélikus templom, Ampo
Pápua Új-Guinea kultúrájára a rendkívüli sokszínűség jellemző, mivel az országban több száz kisebb népcsoport él, főként a belső területek falvaiban. A pápua falvakra a 20. században jellemző, hogy külön nagy házban élnek a férfiak és a nők. A sértéseket vérbosszúval torolták meg, emiatt gyakori volt régen a törzsek közötti háborúskodás.[29]
A népesség jelentős része írástudatlan. Azanalfabetizmus különösen a nők körében magas. A legtöbb alapszintű iskolát a keresztény egyházak működtetik. Pápua Új-Guineában hat egyetem működik, a legnevezetesebb aPort Moresbyben székelőUniversity of Papua New Guinea és aLae városában működőPapua New Guinea University of Technology. Az egyetemek a függetlenség elnyerése előtt néhány évvel nyitották meg kapuikat, hogy kiképezzék az új független pápua állam értelmiségi és vezető rétegét.[30]
Közös jellemzője a pápua közösségeknek a természetvallás és azanimizmus. A pápua falvak vallási központja aszellemház. Azősök tisztelete igen fontos része a pápua hitvilágnak, fából faragják ki az ősöket ábrázoló szobrokat és a szellemházban helyezik el. Nem ritka az állatáldozat bemutatása aszellemeknek, de a belső területeken a 20. században még akannibalizmus is előfordult. A szellemeket tisztelik és tartanak adémonoktól, akik hitük szerint emberi és állati alakot egyaránt felvehetnek.[30]
A potenciális látogatók számára vonzóak lehetnek a következők: az ország kultúrája, a fesztiválok, a búvárkodás, szörfözés, túrázás, horgászat, valamint az egyedülálló növény- és állatvilág.
A rossz közbiztonság[31] viszont sok turistát elriaszt. Pápua Új-Guinea-t a nőkkel szembeni erőszak miatt a világon a legrosszabb helynek tartják.[32][33]
.svg)
.jpg)
_2012.png)
.jpg)
.jpg)
_anchored_off_the_coast_of_Papua_New_Guinea_in_support_of_Pacific_Partnership_2008.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.svg)
