Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Páprád | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Sellyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vörös Kálmán János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7838 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 139 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 11,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,11 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 53′ 30″,k. h. 18° 00′ 38″45.8917,18.0106845.891700°N 18.010680°EKoordináták:é. sz. 45° 53′ 30″,k. h. 18° 00′ 38″45.8917,18.0106845.891700°N 18.010680°E | |||
  Páprád Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Páprád weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazPáprád témájú médiaállományokat. | |||
PáprádközségBaranya vármegyében, aSellyei járásban.
AzOrmánság északi részén fekszik. A szomszédos települések: északkelet felőlBogádmindszent, kelet felőlHegyszentmárton, délkelet felőlKórós, dél felőlAdorjás,Sámod ésBaranyahídvég, délnyugat felőlVajszló, nyugat felőlBesence, északnyugat felől pedigGilvánfa.
Csak közúton érhető el, Pécs ésVajszló irányából egyaránt az5801-es úton.
A falu nevét az oklevelek1322-ben említették előszörPaprad alakban. A település amargitszigeti apácáksámodiuradalmához tartozott.1322-benNémeti Ambrus fia, Jakabnak fia, János támasztott rá igényt, de az országbíró az apácáknak hagyta.
Atörök hódoltság alatt egyházi birtok volt, először aklarisszáké, majd a római katolikus egyházé volt.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 158 | 153 | 147 | 149 | 150 | 160 | 136 | 136 | 139 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 5,1% cigánynak, 1,3% horvátnak, 0,6% németnek, 0,6% ukránnak mondta magát (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,5%, református 12,1%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 8,3% (16,6% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 6,9% cigánynak, 5% ukránnak, 0,6% németnek, 3,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,9% volt római katolikus, 12,5% református, 4,4% ortodox, 2,5% görög katolikus, 0,6% egyéb katolikus, 6,3% felekezeten kívüli (26,9% nem válaszolt).[12]
