Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pápadereske | |||
 | |||
| Pápadereske alkonyatkor | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Pápai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Staubné Réti Henrietta (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8593 | ||
| Körzethívószám | 89 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 293 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 45,91 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,75 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 17′ 40″,k. h. 17° 23′ 58″47.294338888889,17.39956944444447.294339°N 17.399569°EKoordináták:é. sz. 47° 17′ 40″,k. h. 17° 23′ 58″47.294338888889,17.39956944444447.294339°N 17.399569°E | |||
  Pápadereske Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
| Pápadereske weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazPápadereske témájú médiaállományokat. | |||
PápadereskeközségVeszprém vármegyében, aPápai járásban.
Pápától 6,5 km-re délnyugatra,Celldömölktől 19 km-re keletre található.
Mindössze három települési szomszédja van: északkelet felőlBorsosgyőr (Pápa része), délkelet felőlDáka, nyugat felől pedigNyárád.
Csak közúton érhető el, a belterületén végighúzódó 84 111-es számú mellékúton, a834-es főút felől, vagy Dáka központja felől a8403-as útról letérve.
Kicsi, régi település Pápa közelében. Nevét először 1240-benIV. Béla király határjáró oklevele említette "Doroska" alakban. Lakói aközépkortól a19. századig egytelkes nemesek voltak. Az 1715-ös összeíráskor két helyben élő nemes családot írtak össze itt, hat kúrián élő nem nemessel együtt. Református iskolájának ekkor egy tanítója volt.
A két világháború pápadereskei áldozatainak tiszteletére 1972-ben állítottak emlékművet, melyet 2017-ben újítottak fel.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 286 | 276 | 272 | 273 | 285 | 309 | 297 | 293 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 6,3% románnak, 0,4% ukránnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,7%, református 21,3%, evangélikus 7,7%, felekezeten kívüli 2,9% (32% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,4% románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,7% volt római katolikus, 14,7% református, 7,7% evangélikus, 2,5% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 5,3% felekezeten kívüli (34,7% nem válaszolt).[12]
