Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ottokar Czernin | |
 | |
| Az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere | |
| Hivatali idő 1916.december 22. – 1918.április 16. | |
| Előd | Burián István |
| Utód | Burián István |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái | első világháború |
| Született | 1872.szeptember 26.[1][2][3][4][5] Dymokury[5][6][7] |
| Elhunyt | 1932.április 4.(59 évesen)[1][3][4][5][8] Bécs[9][6][7] |
| Párt | Verfassungstreuer Großgrundbesitz |
| Szülei | Anna Maria von Westphalen zu Fürstenberg Theobald Czernin |
| Házastársa | Marie Klotylda Kinská z Vchynic a Tetova |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Károly Egyetem |
| Díjak |
|
 AWikimédia Commons tartalmazOttokar Czernin témájú médiaállományokat. | |
Ottokar Czernin von und zu Chudenitz gróf, teljes neve német formában:Ottokar Theobald Otto Maria Graf Czernin von und zu Chudenitz, cseh formában:Otakar Theobald Otto Maria hrabě Černín z Chudenic (Dimokur,1872.szeptember 26. –Bécs,1932.április 4.) cseh arisztokrata család tagja, politikus, azelső világháború során1916–1918 között azOsztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere. Személyesen okolható azért, hogy 1918-ban minden béketárgyalási lehetőség kudarcba fulladt és aMonarchia összeomlott.
Ottokar Czernin 1872. szeptember 26-án született acsehországi Dimokurban (ma Dymokury,Csehország) cseh arisztokrata család gyermekeként. 1895-ben apárizsi nagykövetség tagjaként az osztrák–magyar diplomáciai szolgálat tagja lett. 1899-benHágába helyezték át. 1903-ban a Bohémiai Landtag (tartományi parlament) tagja lett, ahol a konzervatívok táborát erősítette. 1907-benFerenc Ferdinánd közeli tanácsadójaként ellenezte az általános választójog bevezetését Ausztriában és azarisztokrácia politikai hatalmának visszaszerzéséért küzdött. 1912-ben az osztrák felsőház örökös tagja lett. 1913-tólbukaresti követként három éven keresztül ismét diplomáciai szolgálatot látott el.[10]
1916 decemberében,I. (IV.) Károly trónra lépése után Czernint kinevezték az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminiszterévé. Azelső világháborúból való kilépési terveit azonban anémet hadvezetés ellenállása, valamint aközponti hatalmak katonai és gazdasági összefonódása megakadályozta. 1918 februárjában külügyminiszteri pozícióját súlyosan érintették abreszt-litovszki béke során az újonnan függetlenné váltUkrajna javára tett területi engedmények. 1918 áprilisában aSzixtusz-ügy miatt, amellyel IV. Károly az Osztrák–Magyar Monarchiaantanttal való különbékéjét akarta elérni, s amelyet Czernin nem ismert részletesen,[11] távozásra kényszerült. A háború után, 1920–1923 között a nemzetgyűlés tagja voltAusztriában. 1932. április 4-én hunyt elBécsben.[10]
Osztrák és magyar politikusok azelső világháború kezdetétől atrianoni békeszerződésig | ||
|---|---|---|
| AzOMM külügyminiszterei |
| .svg) |
| Az OMM hadügyminiszterei |
| |
| Magyar miniszterelnökök |
| |
| Magyar honvédelmi miniszterek |
| |
| Magyar államfők |
| |
| Politikusok | ||
| Tanácsköztársaság | ||
.png)
Az első világháború portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap