Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ossip Zadkine | |
 | |
| Arcképe (1962) | |
| Született | Иосель Аронович Цадкин 1890.július 14. Vityebszk |
| Elhunyt | 1967.november 25. (77 évesen) Párizs |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | fehérorosz |
| Házastársa | Valentine Prax(1920. augusztus – )[2] |
| Foglalkozása | absztrakt stílusú szobrászművész |
| Iskolái | |
| Sírhelye | Montparnasse-i temető(8)[3] |
 | |
| Ossip Zadkine aláírása | |
 AWikimédia Commons tartalmazOssip Zadkine témájú médiaállományokat. | |
Ossip Zadkine (oroszul:Осип Цадкин; teljes nevén Иосель Аронович Цадкин, Ioszel Aronovics Cadkin,Vityebszk,1890.július 14. —Párizs,1967.november 25.)fehérorosz származású franciaabsztrakt stílusú szobrász. Párizsi diákévei alatt akubista mozgalomhoz csatlakozott.
Atyja megkeresztelkedett zsidó származású professzor, klasszikus nyelveket tanított aszmolenszki szemináriumban, anyja skót hajóépítők leszármazottja. 1905-ben atyja OssipotAngliába küldte tanulni,londoni rokonától az ottani iparművészeti iskolában, a Polytechnic Art Schoolban folytatott tanulmányokat, innen Párizsba ment, ahol a Beaux-Arts-ban (1909) tanult, számos párizsi művészbarátot szerzett, köztükAlexander Archipenko,Marc Chagall,Amedeo Modigliani. Anéger plasztika is nagy hatással volt rá, s lelkesen csatlakozott a kubista mozgalomhoz, amelynek hamarosan élenjáró szobrászképviselője lett.
Azelső világháború idején önként jelentkezett a francia hadseregbe, 1915-ben sorozták be, 1917-ben szerelt le, mivel egy gáztámadás miatt megsérült. 1918-ban megkapta a francia állampolgárságot, 1920-ban megnősült, házassági tanújaTsugouharu Foujita japán származású festő volt.
Sokáig erősen befolyásolta munkáját a kubista stílus, majd az1920-as évek második felétől kezdte kialakítani sajátos egyéni stílusát, amely erősen támaszkodott aprimitív művészeti stílusra. A két világháború közt számos kiállításon szerepelt munkáival Franciaországban és külföldön.
1928-ban már önálló stúdiót és kertet tudott venni Párizsban, a Rue d'Assas 100. alatt ma itt működik a Zadkine Múzeum. Amásodik világháború idején azAmerikai Egyesült Államokba menekült, ott számos száműzött művésszel (Fernand Léger ,Max Ernst és Marc Chagall, stb.) együtt dolgoztak tovább és kiállításokat rendeztek. 1945-ben Zadnike New Yorkban és Észak-Karolinában is tartott képzőművészeti kurzusokat. A háború után visszajött Párizsba, nyitott egy Modern rajz- és szoboriskolát aNotre-Dame közelében. 1947-ben elfoglalta háború előtti stúdióját, s képzőművészetet a továbbiakban a Montparnasse kerület művészeti iskolájában tartott (Academie de la Grande Chaumiere).
Igen termékeny és sikeres szobrászművész lett, köztéri szobrai közül egyik legnevezetesebbAz elpusztított város (1953) című, amely maRotterdam egyik főterén áll, s szimbolizálja azt a mérhetetlen rombolást és csapást, amelyet a város elszenvedett a második világháború idején. Zadkine e szobrának brutális háborús szimbolikájátPablo PicassoGuernica című művével tartják egyenrangúnak. Emlékszobrai közül nevezetes a Van Gogh-emlékmű, amelyet több országban is felállítottak (Franciaország, Hollandia) 1964 óta egy példány Zundertholland falu temploma mellett áll, ahol a Van Gogh testvérek atyja, s magaVincent van Gogh is prédikátor volt.
Pályája során több mint 400 szobrot alkotott, több ezerrajzot, sakvarelleket. Főleg portrészobrokat készített, témák szerint ezekbibliai,mitológiai,zenei ésköltői vagyháborús témák, s végül vannak olyan szobrai, amelyeket egy-egy alkotó művész tiszteletére tervezett. Kezdetben főlegkőből dolgozott, majd a két világháború köztfából készített szobrokat, a második világháború után főlegbronzból dolgozott. Stílusa kiszabadult a kubizmus hatása alól, s a primitíveken át azabsztrakt irányzatban bontakozott ki.
Párizsban érte a halál, a Montparnasse temetőben helyezték örök nyugalomra.
Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap