Oroszország által katonailag megszállt területek. 1. Transznisztria (1992-től) 2. Csecsenföld (2000-től) 3. Abházia (2008-tól) 4. Dél-Oszétia (2008-tól) 5. Krím (2014-től) 6. Luhanszki terület (2014-től részlegesen megszállva) 7. Donecki terület (2014-től részlegesen megszállva) 8. Zaporizzsjai terület (2022-től részlegesen megszállva) 9. Herszoni terület (2022-től részlegesen megszállva) (E térkép nem mutatja a japán Kuril-szigetek 1945-től megszállt részeit)
Az ország nyugati része sokkal sűrűbben lakott, mint a keleti része; a lakosság mintegy háromnegyedeEurópában él. Fővárosa és politikai központjaMoszkva,Európa legnépesebb és a világ egyik legnagyobb városa.
Hatalmas nyersanyagkészletei valószínűleg a legnagyobbak a világon,[12][13] és a világ egyik vezetőkőolaj- ésföldgázkitermelője.[14][15] Nagy piacának, gazdaságának, katonai erejének és nemzetközi befolyásának köszönhetőennagyhatalom, illetve (Kína mellett) potenciálisszuperhatalom.[16][megj 1]Atomhatalom, amely az egyik legnagyobb tömegpusztító fegyverkészlettel és a 2020-as években (az USA és Kína mellett) a Föld egyik legerősebb haderejével rendelkezik.[18][19]
Az Oroszország elnevezés a középkori orosz állam, aKijevi Rusz nevéből származik, amelyet főlegkeleti szlávok laktak.[25] Az országot jellemzően Ruszföldnek is nevezték a lakosai.[26] Az e nevű államot a többi keleti szláv államtól való megkülönböztetés érdekében a modern történetírás Kijevi Rusznak vagy Kijevi Oroszországnak nevezi.
Maga a Rusz név a kora középkorirusz néptől származik, amelyskandináv eredetű kereskedők és harcosok csoportja volt, akik aBalti-tenger túloldaláról települtek át,Novgorod központtal államot alapítottak, később pedig létrehozták aKijevi Ruszt.[27]
Oroszország legtávolabbi pontjai 8000 km-re vannak egymástól (a Föld felszínén mérve). Ezek a pontok: északnyugaton az a 60 km-es földnyelv, amely a lengyel–orosz határon elválasztja aGdański-öblöt aVisztulától; a délkeleti aKuril-szigetek déli vége, néhány kilométerreHokkaidó szigetétől (Japán).
Északon végignyúlikEurázsia legnagyobb részén, és sarki terület is tartozik hozzá. Kedvezőtlen éghajlata miatt e térség népsűrűsége és gazdasági szerepe viszonylag csekély.
A hatalmas távolságok miatt változatos a domborzat, az éghajlat, a növényzet és a talaj. A kelet-európai síkságon északról délre egymást váltják sorban atundra, tűlevelű erdők (tajga), vegyes és lombhullató erdők,sztyepp és félsivatag aKaszpi-tenger vidékén, mivel a növényzet változása tükrözi az éghajlat változását. Szibériában hasonló sorozat figyelhető meg.
Oroszországnak rendkívül hosszú, 37 000 kilométeres partvonala van aJeges-tengerrel (vagy Északi-sarki-óceánnal) és aCsendes-óceánnal, illetve ezek melléktengereivel, valamint az Atlanti-óceán különböző melléktengereivel, emellett gyakran szintén tengerpartnak tekintik aKaszpi-tenger partját is, földrajzi és nemzetközi jogi tekintetben egyaránt.
Oroszország területének nagy részét óriásisíkságok borítják. Fő tájegységei:
AKelet-európai-síkság vagyOrosz-síkság: Oroszország európai részén fekszik, dél felől aKaukázus, keletről azUrál választja el aNyugat-szibériai-alföldtől. Csak kevés helyen éri el a 300 méteres magasságot. Mezőgazdaságilag igen termékeny vidék, de ásványkincs-lelőhelyekben is gazdag.
Északnyugati részén aKola-félszigettel ésKaréliával határos. A Kola-félsziget geológiailag aBalti-pajzshoz kapcsolódik. A jég lecsiszolta a kőzetét és keskeny vonulatokat hozott létre. A mélyedésekben tavak helyezkednek el. A legnagyobbak azOnyega és aLadoga, melyeket tektonikus süllyedés hozott létre. Az Onyega-tó és az Urál között óriási kiterjedésű síkság fekszik morénavidékekkel.
Keleten az Obscsij szirt és az Elő-Urál magasabb fekvésű területei fekszenek.
Legdélebbi területe a Fekete-tengeri-síkság és aKaszpi-mélyföld. A mélyföldön kiterjedt sós tavak helyezkednek el, mint azElton-tó vagy aBaszkuncsak-tó.
AzUrál hegység: vonulatai választják el Európát Ázsiától, keleti lábánál található a kontinensek határa. A Jeges-tengertől aKazah-sztyeppéig, észak–déli irányban 2000 km hosszan magasodik. Szélessége 50–170 km között mozog. A hegységet 300-400 méteres hátságok tagolják. Átlagos magassága 600 méter körül alakul, legmagasabb hegye az 1894 méter magas Narodnaja Gora a hegység északi részén. Sok ásványi lelőhellyel rendelkezik. Öt tájegységre osztható:Sarki-Urál,Sarkközeli-Urál,Északi-Urál,Középső-Urál,Déli-Urál.
AKaukázus: Oroszország déli vidékét a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig fiatal lánchegység foglalja el, mely két nagyobb vonulatból áll: aNagy-Kaukázus és azElő-Kaukázus vagy Kis-Kaukázus. Hatalmas kiterjedésű, Oroszország legnagyobb területű hegysége kb. 440 000 km²-rel. Komplikált geológiai struktúrája van. A Nagy-Kaukázus ma is gyűrődik, mozgását vulkáni tevékenység és földrengések követik. Központi részén kialudt tűzhányók sorakoznak, mint azElbrusz, Oroszország legmagasabb pontja (5633 m), aKazbek (5043 m), vagy aDih-Tau (5198 m). Centruma kristályos kőzetekből épül fel, külső vonulatai pedig inkább üledékes kőzetekből állnak. Három nagyobb vonulata aNyugati-Kaukázus, aMagas-Kaukázus és aKeleti-Kaukázus. A Kaukázus láncai főleg nyersanyagokat és kőszenet rejtenek.
ANyugat-szibériai-alföld: az Uráltól keleti irányban a Jenyiszej folyóig húzódik, így a világ legnagyobb sík alföldi vidéke. Északi határa a Jeges-tenger, dél felé aSzariarkáig és az Altajig terpeszkedik. Észak felé lejtő terület, folyói majdnem mind azOb vízrendszeréhez tartoznak. Tundrás, tajgás és erdős sztyeppés, változatos táj sok kis tóval, fűtőanyagok lelőhelye. Az alföldtől délre fekszik azAltaj hegység, legmagasabb pontja aBeluha (4506 m).
A leghosszabb folyók Szibériában és a Távol-Keleten vannak, a fő folyók nagyság szerinti sorrendben:Ob,Amur,Léna,Volga,Jenyiszej. Több folyója fontos szerepet játszik mint víziút vagy energiaforrás, így aDon, aNarva, aDaugava, aPecsora, aKubán és aTyerek.
AJeges-tenger felé haladnak:
Jenyiszej – 5940 km, a legtöbb vizet szállító folyó;
Ob – 3680 km, azIrtissel – 5642 km,Ázsia leghosszabb vízrendszere;
Mesterséges csatornarendszere, víziút-hálózata aSzovjetunió korszakában épült fel, az 1930-as évektől kezdődően. Moszkvát ezért 5 tengerről is el lehet érni vízi úton. Legfontosabb hajózható csatornái:
Az Oroszországi Föderáció éghajlatának kialakulására néhány meghatározó tényező volt hatással. A hatalmas méretek, illetve sok területnek a tengertől való jelentős távolsága miatt akontinentális éghajlat az uralkodó. Északon aszubarktikus éghajlat a jellemző. Az ország déli részének hegységei megakadályozzák a meleg légtömegek beáramlását azIndiai-óceán felől, a nyugat és észak felé nyitott síkságok kiteszik az országot az arktikus (sarkvidéki) és az óceáni befolyásoknak. Emiatt az ország nagy részén csak két évszak különül el világosan: a tél és a nyár; a tavasz és az ősz rövid ideig tart. A leghidegebb hónap a január (a tengerparton a február), a legmelegebb általában a július.
Oroszország négy éghajlati övezetben fekszik: arktikus, szubarktikus, mérsékelt és szubtropikus; a legkiterjedtebb a mérsékelt övezet. Szubtropikus éghajlata egy kis területnek van a Fekete-tenger partján, Szocsi környékén.
Télen a hideg szárazföldi légtömegek miatt magas légnyomású területek alakulnak ki az ország belső területein; a január közepi légnyomás Szibéria déli részén 1040millibar; ettől a területtől nyugatra terjed Oroszország határai menténKazahsztántólUkrajnáig. A magas légnyomású területeken Oroszország európai részén a délnyugati szelek dominálnak, Szibéria nagy részén a déli szelek, a Távol-Keleten az északnyugati szelek uralkodnak. Nyáron fordított a helyzet; a szárazföld belsejében a légtömegek felmelegszenek, és az ország ázsiai részén alacsony légnyomású területek alakulnak ki, ezért a nyári szélirány a téli ellentéte; Oroszország európai részén nyáron általában északnyugati szelek fújnak, Szibériában északi, a Távol-Keleten délkeleti az uralkodó szélirány.
Növény- és állatvilága övezetes, északról délre haladva:
Sarkvidéki: a jégvilág élőlényei a különféle moszatok.
Tundra: főként mohák, zuzmók nőnek, de a déli részen már a törpecserjék (nyír, fűz) is megjelennek. Nyáron madárseregek lepik el a tundrát. Jellegzetes állatai arénszarvasok és alemmingek.
Erdős tundra: a Föld legnagyobb kiterjedésű fenyő-őserdeje. Itt él ahóbagoly és asarki róka.
Erdős sztyepp: északon a vegyeserdő, délebbre alombhullató erdő a természetes növénytakaró. Állatai a rágcsálók, azőz, avaddisznó és a védett területeken az európaibölény.
Félsivatagi: szárazságtűrő gyér növényzet tengődik: például a sótűrőüröm, a tevetövis. Az állatvilág is alkalmazkodik a szárazsághoz és a hőséghez (hüllők,sivatagi ugróegér).
2020 táján az országlevegőszennyezésének több mint 80 százaléka a járművek kibocsátásából származik, különösen az európai részen, például Moszkvában és Szentpéterváron.[32] De nem ezek a városok a legszennyezettebbek Oroszországban, hanem azok, amelyekSzibériában és azUrálban találhatók. Ezeken a területeken a szennyezés fő forrása az ipar. Itt összpontosul az országbányászata,vegyipara ésnehézipara.[32]A szibériai ipari nagyvárosokban, mint példáulJakutszkban,[32]Norilszkban,[33] valamint más nagyobb ipari központokban magas alevegőszennyezettség szintje.
Bár az ország köztudottan bőséges vízkészlettel rendelkezik, a polgárok körében az első számú gond a tiszta és biztonságos ivóvízhez való hozzáférés. Több mint 2 millió tóval és sok ezer folyóval Oroszország adja a Föld édesvízkészletének 1/4-ét.[34] E bőség ellenére avízszennyezés komoly aggodalomra ad okot az ország számára, különösen Moszkvában.[34] Vízellátásuk több mint fele nem felel meg a biztonsági előírásoknak. Atalajvízben és a felszíni vizekben nagy mennyiségűnehézfém,kén, valamint egyéb szennyező anyagok találhatók.[34]
Az oroszországi vízforrások szennyezésének nagy része mégSztálin uralma alatt, 1941 és 1953 között kezdődött. Sztálin azt akarta, hogy a Szovjetunió gazdaságilag utolérje a nyugati országokat, és ennek eredményeként a gyárak nem törődtek a környezetvédelmi előírásokkal, annak érdekében, hogy a szükséges árukat a lehető leggyorsabban előállítsák.[34]
Ma a felszíni vizek nagy része szennyezett. Számos városban és településen egészségügyi problémákat okozott, hogy aszennyvíznek csak egy töredékét tisztítják meg teljesen. Problémát jelent a vízvezetékek rossz állapota is. A csövek erősen korrodálódtak, javításra és cserére szorulnak, nem képesek megfelelően működni, hanem még több nehézfém kerül az ivóvízbe, a talajba és a talajvizekbe.
Az ipari és vegyi hulladékok gyakran a folyómederbe vagy a vízpartra kerülnek, beleértve ahidrogén-szulfidot is, amely eseteket aztánFekete- és aKaszpi-tengerben tapasztalható nagymértékű halpusztulással hoztak összefüggésbe. ABajkál-tó mellett működő papírgyárak korábban szintén komoly környezetszennyezést okoztak, de itt a környezetvédelmi erőfeszítések azóta nagymértékben csökkentették a tó ökológiai terhelését.[35]
2020-as évek elején az országban több mint 11 millió embernek még mindig nincs hozzáférése biztonságosivóvízhez.[34]
Azatomfegyverek tesztelése és gyártása szintén komoly negatív hatással volt a környezetre, példáulCseljabinszk közelében.[36]
Urál-hegység déli részén találhatóKaracsáj-tó a Szovjetunió radioaktív hulladék lerakóhelyeként működött. Ma a nukleáris szennyezés tekintetében a Föld legszennyezettebb pontjai közé tartozik.[37]
A becslések szerint 2020-ra összesen mintegy 500 millió tonna nukleáris hulladék halmozódott fel az országban.[38]
2019-ben csaknem 70 milliótonna települési szilárd hulladék keletkezett Oroszországban, ennek a mennyiségnek több mint 90%-a hulladéklerakókba került.[39] Az országban a hulladéklerakók nagyjából egyHollandia méretével megegyező területet foglaltak el.[40]
2018-ban tömegtüntetések robbantak ki, amikor több mint 200 iskolás került kórházba a moszkvai régióban találhatóVolokolamszk város hulladéklerakójából származó mérgező gázok belélegzése miatt.[41] A tiltakozások 2019-ben más településeken is elterjedtek, köztükKrasznojarszkban,Omszkban,Arhangelszkben ésNyizsnyij Novgorodban, ahol a tüntetők a hulladékégetők bezárását, az új lerakók telepítésének leállítását és az orosz szilárdhulladék-ágazat általános reformját követelték.[42]
III. Iván (1462-1505),"minden oroszok cárja", azegységes állam megszervezése, a tatárok visszaszorítása, Moszkva a harmadik Róma, Zoé bizánci hercegnővel házasságkötés,Bizánci állameszme és annak jelképeinek átvétele (kétfejű sas).[43]
Akeleti szlávok anépvándorlás korában húzódtak északra, az erdőkbe, amelyek biztonságosabbak voltak a nyílt síkságnál. Ott sok évszázadon keresztül, lassan magukba olvasztották a finnugor népek többségét. A mai Oroszország magját a8. században harcias skandináv kereskedők, avarégok alapították. 862-ben Ruszik (Rurik), a varégok egyik törzsének feje, államot alapítottNovgorodban, az új állam neve Rusz (Русь) lett. Ez elég erős volt ahhoz, hogy dél felé terjeszkedve a sztyeppe szélére,Kijevbe tegye át székhelyét.
A rusz területeket előszörOleg (879-912), novgorodi fejedelem egyesíti.[44]
Az egységes Kijevi RusztNagy Vladimir (978-1015) hozza létre. Feleségül vette II. "Bolgárölő" Bazileosz bizáncsi császár húgát, majd 989-ben megkeresztelkedett. Ezzel országa a bizánci kereszténység második államává vált, s Kelet-Európa jelentős hatalmává lett.[45]
AKijevi Rusz virágkora a 10. és11. század volt. Felvette azortodox kereszténységet. Uralkodói szoros családi és politikai kapcsolatban álltak azÁrpád-házi királyokkal. A későbbiekben részfejedelemségekre bomlott és atatárjárás idején, 1240-ben végleg elbukott.
A 11–12. századok nagy változásai aKijevi Ruszra is gyökeres hatással voltak. Akunok támadása, és a keresztes hadjáratok hatására a mai Ukrajna területéről kétirányú vándorlás indult. Ekkor vált szét akisorosz és anagyorosz azaz az ukrán és az orosz nép. A keletre, északkeletre vonuló nagyorosz törzsek fokozatosan elfoglalták aFelső-Volga vidékét, gyarmatosították ezt afinnugor törzsek által lakott térséget. A gyarmatosítás nem erőszakos eszközökkel történt a nagy terület gyenge lakosságmegtartó képességének következtében könnyen találtak az orosz gyarmatosítók a letelepedéshez helyet.[46].
Nem került minden orosz fejedelemség tatár uralom alá. Kijev bukásával egy időbenNovgorod képes volt visszaverni a Német Lovagrend támadását, és a tatár uralmat is elkerülte. Mégsem Novgorod lett az újkori orosz állam bölcsője, hanem Moszkva. Pedig Moszkva fejedelme azArany Horda kánjának vazallusa volt még sokáig. Lassanként mégis képes volt saját uralma alatt egyesíteni az orosz fejedelemségeket.
Elterjedt felfogás szerint a tatár uralom torzította el az orosz fejlődést, akkor tért el az általános európai fejlődési úttól. A korábbi időszakok kezdetleges önkormányzatai megsemmisültek, a személy jogának fogalma értelmezhetetlen volt abban a társadalomban.
Oroszország elsőcárja (királya)Rettegett Iván volt. Sokat tett az ország katonai erejének növelése érdekében és megkezdte azt a külpolitikát, amely a legújabb korig folyamatosan kimutatható: kijutni a meleg, jégmentes tengerre. Ez a törekvés hajtotta a szibériai terjeszkedést is. Rettegett Iván halála után egy hosszú, zavaros korszak következett. Ekkor foglalták el Moszkvát többször alengyelek.
Mihály cár 1613-ban megalapította az 1917-ig uralkodóRomanov-dinasztiát, melynek egyik legjelentősebb alakjaI. (Nagy) Péter cár volt. 1689-től erős, nyugati mintára szervezett államot hozott létre. Oroszország anapóleoni háborúk idejében lett vitathatatlanul európai nagyhatalom.Napóleon császár bukásának közvetlen okaoroszországi hadjáratának kudarca. A19. század folyamán ugyan jelentős ipar épült ki Oroszországban, de a feudális viszonyok sokáig fennmaradtak és azok lebontása után sem volt képes az ország korszerű demokráciává válni. A20. század elejére Oroszország katonailag is meggyengült, vereséget szenvedett az 1905-ösorosz–japán háborúban és bár azelső világháborúban a győztesantant hatalmak-hoz tartozott, jelentős engedményekre kényszerült aBreszt-litovszki béke tárgyalásokon.
1917-ben megdöntötték a cárizmust, és abolsevikok vették át a hatalmat. A bolsevikok hatalomra kerülése után 1918-ban a szovjetek (tanácsok) összoroszországi kongresszusa tanácsköztársasággá kiáltotta ki Oroszországot. Az ezt követő polgárháború idején alakult meg azUkrán SZSZK, aBelorusz SZSZK és aKaukázusontúli Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság.1922-ben Oroszország és e három másik szovjetköztársaság megalakította a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, a Szovjetuniót. A későbbi tagköztársaságok az 1930-as években a 19. századtól Oroszországhoz tartozó közép-ázsiai területeken szerveződtek meg, majd az 1940-es években a Szovjetunió nyugati terjeszkedését követően. Az uniót aSzovjetunió Kommunista Pártja irányította, amely politikai alakulat 1912-től 1991-ig létezett.
Sztálin (1922-től 1953-ig az ország vezetője, különböző tisztségekben) idejében kemény diktatúra alatt éltek a Szovjetunió népei, a rettegés légköre uralta az országot. Senki sem volt biztonságban, a kommunista párttagok sem. Rendkívül erőltetett ütemű iparosítás folyt, ennek mellékhatásakéntéhínség pusztított Ukrajnában. Amásodik világháború alatt a háborús erőfeszítés kivéreztette a lakosságot. A Szovjetunió 26 millió állampolgára halt meg a harcok következtében. Az anyagi kár is rettenetes volt. De a háború végén a Szovjetunió volt a világ kétszuperhatalma közül az egyik.
A rendkívül soknemzetiségű országot az 1950-es évektől 1991-ig 15 tagköztársaság, 20 autonóm köztársaság, 8 autonóm terület és 10 autonóm (1977-ig nemzetiségi) körzet alkotta, amelyeket összesen 120 területre és határterületre, továbbá több mint 3000 járásra osztottak. A különböző szintű autonómiák formálisak voltak, valójában mindentMoszkvából irányítottak. A Szovjetunió majdnem 70 éves fennállása alatt jelentős hatalommá vált. 1985-től aGorbacsov által megfogalmazott és meghirdetett nyitás (glasznoszty) és átalakítás (peresztrojka) politikájának hatására megkezdődött a Szovjetunió belső felbomlása, megerősödtek a nacionalista függetlenségi törekvések, főként aBaltikumban és aKaukázus vidékén. A folyamat 1991 augusztusáig tartott, amikor egy sikertelen puccskísérletet követően a tagköztársaságok egymás után kiáltották ki a függetlenségüket és elszakadtak a központi hatalomtól. A Szovjetunió hivatalosan 1991. december 25-én szűnt meg, a jogfolytonosságot Oroszország vette át a nemzetközi szervezetekben.
A függetlenségi törekvések Oroszországon belül is tovább erősödtek, ezek közül a legfontosabb a függetlenségét 1991 novemberében kinyilvánítóCsecsenfölddel vívott két véres háború. Az első (több mint 100 000 áldozatot követelő) 1994–1996 között folyt, a másik 1999-től 2009 áprilisáig tartott.
A rendszerváltás nagyon súlyos árat követelt Oroszország lakosságától. Az ipari termelés és az életszínvonal nagyon lehanyatlott. A kilencvenes évek elején rendszertelenül fizették a nyugdíjakat, több éves elmaradás sem volt ritka. A születési arányszám rendkívül alacsonyra szállt, a halálozási az egekbe szökött. Nagyon rövid idő alatt kialakult egy újgazdag réteg, amely a kezére került tőkét biztonságosabb helyre, Oroszországon kívülre menekítette, így a gazdaságot a nagyarányú tőkekivonás is sújtotta. A kedvezőtlen folyamatokPutyin elnökké választása után fordultak meg. Az olajjövedelmek segítségével sikerült konszolidálni a gazdaságot. A technológiai, társadalmi és politikai lemaradást azonban nem sikerült behozni a Nyugattal szemben, sőt: az ország termelékenysége az óriási olajbevételek ellenére nem éri el Olaszországét, a fele akkora lakossággal rendelkező Németország nominális GDP-je pedig több mint kétszerese az orosznak. MígNémetország 2023-ban a világharmadik legnagyobb gazdasága volt azEgyesült Államok ésKína után,Olaszország pedig a nyolcadik, addig Oroszország csupán a tizenegyedik. Még nagyobb a kontraszt az egy főre jutó adatokat tekintve.[47] Óriási probléma, hogy az ország Putyin elnök irányítása alatt katonaiautoriter rezsimmé vált, amely kedvezőtlen társadalmi körülményeket teremtett a fiatal értelmiség számára.[48] Az országból folyamatos az elvándorlás,[49] a versenyképességet pedig tovább rontja, hogy a nyugati szankciók elvágják az ipart a csúcstechnológiától.
2011.május 20-án a parlament megszavazta a téli időszámítás eltörlését.[50]
A Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása után az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdasági szankciókat vezetett be ellene. 2022-ben, miután azorosz hadsereg megtámadta Ukrajnát, a Nyugat további szankciókat vetett ki ellene.[52][53][54][55]
2024 augusztusàban az ukrán hadsereg védekező stratégiája részeként modern nyugati fegyverekkel meglepetésszerűen betört Oroszország területére és ellenőrzése alá vont több orosz települést is, ezzel az ország jelenkori történetében először szállták meg területének egy részét külföldi erők.[56] 2025 júniusában ezt újabb támadás követte: a dróntámadások az orosz légi támaszpontok ellen irányultak mélyen Oroszország területén és az orosz légierő egy jelentős részét meg is semmisítették[57][58].
Törvényhozás: Oroszország kétkamarás szövetségi közgyűlése, amely a 450 tagúÁllami Dumából és a 170 tagúSzövetségi Tanácsból áll: törvényt fogad el, jóváhagyja a szerződéseket, elvileg rendelkezik az elnök felelősségre vonásának hatalmával.
Végrehajtás: Az elnök a fegyveres erők főparancsnoka, megvétózhatja a törvényjavaslatokat, mielőtt jogerőre kerülnek. Ő tesz javaslatot a miniszterelnök személyét illetően.
Igazságszolgáltatás: Az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság és az alsó szövetségi bíróságok, amelyek bíráit a Szövetségi Tanács az elnök ajánlására nevezi ki, értelmezik a törvényeket és megsemmisíthetik az általuk alkotmányellenesnek tartott törvényeket.
AFreedom House 2022-es jelentése az országot a »nem szabad« kategóriába sorolta.[68] Az orosztekintélyelvű politikai rendszerben a hatalomVlagyimir Putyin elnök kezében összpontosul. A biztonsági erők, az alárendeltigazságszolgáltatás, az ellenőrzöttmédia és egyéb tényezők révén aKreml képes manipulálni a választásokat és elnyomni az ellenvéleményt.[68]
Súlyos hiányosságok vannak a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatás közöttifékekben és ellensúlyokban.[69] A hatáskörök működőképes megosztása csak részben létezik.[69] Az elnök intézménye irányítja a parlamentet.[69] Semmilyen törvényt nem lehet elfogadni a Kreml előzetes jóváhagyása nélkül. A 2016-os parlamenti választások óta azEgységes Oroszország kormánypárt rendelkezik a mandátumok szupertöbbségével a törvényhozásban. A parlament összes többi pártja, az úgynevezett „rendszerellenzék” szinte egyöntetűen támogatja a hivatalos irányvonalat. Ugyanez vonatkozik a parlament felsőházára, aSzövetségi Tanácsra, és nagyjából regionális szinten is.[69]
Az igazságszolgáltatás alkotmányosan garantált függetlenségét súlyosan veszélyeztetik a politikai perek, amelyek során a bíróságok a végrehajtó hatalom közvetlen utasításait követik, mind országos, mind regionális szinten.[69]
A 2020-as alkotmánymódosítás tovább csökkentette a hatalmi ágak szétválasztását Oroszországban azáltal, hogy nagymértékben kibővítette az elnöki tisztséget, és egy utolsó pillanatban tett rendelkezés révén lehetővé tette a megbízott elnök számára, hogy potenciálisan akár 2036-ig kormányozzon.[69]
Az igazságszolgáltatás intézményileg differenciált, a bírák számára formálisan megfelelő oktatási és kinevezési rendszer létezik. Névleg független is, de különösen az alsóbb bírósági döntéseket gyakran befolyásolja akorrupció és a politikai nyomás. Ez alól a Kreml közvetlen beavatkozása szövetségi szinten vagy a kormányzók által regionális szinten sem kivétel.[69] Az oroszországi alkotmánybíróság határozatai szinte kivétel nélkül a végrehajtó hatalom mellett szólnak. Minél politikaibb az ügy és minél nagyobb a tét, annál nagyobb nyomás nehezedik az államra – beleértve a felsőbb rétegek utasításait is.[69]
A nemzetközi normák és törvények nemzeti jogalkotással történő felülbírálásának kísérlete 2015-ben kezdődött, amikor azalkotmánybíróság kimondta, hogy a nemzetközi bíróságok határozatai hatályon kívül helyezhetők, ha„nem felelnek meg az orosz alkotmánynak”.[69] Egy évvel később a parlament elfogadta azt a törvényt, amely szerint azEmberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei hatályon kívül helyezhetők.[69] 2018 novemberében a Moszkvai Kereskedelmi Bíróság nagy horderejű ítéletet hozott, amelyben megtagadta a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Nemzetközi Választottbírósága határozatának végrehajtását azzal az indokkal, hogy az ICC határozata ellentmond az orosz közrendnek.[69] A 2020-as alkotmányreform végül legalizálta ezt a gyakorlatot azáltal, hogy alkotmányos normaként megállapította a nemzeti alkotmányos normák elsőbbségét a nemzetközi joggal szemben.[69]
Oroszország önkormányzati rendszerének kialakulása egy 1991-ben elfogadott törvény alapján kezdődött meg, mivel azonban a Föderáció alanyai nagy önállóságot élveztek e téren, szinte követhetetlenül sokszínű megoldások kerültek bevezetésre. Ráadásul az egyes szubjektumok felfogása jelentősen különbözött az önkormányzatiság kiterjedését, szabadságát illetően is.
2003-ban új törvényt fogadtak el „A helyi önkormányzás általános elveiről az Oroszországi Föderációban” címmel. Ennek alapján az átszervezés végrehajtásához adott hároméves átmeneti időszak után 2006. január elsejétől az ország egész területén az új szabályok szerint egységes elveken szervezett önkormányzatok jöttek létre.
Oroszország hatalmas légi és tengeri haderőt tart fenn.[72] 2021-ben az ötödik legmagasabb katonai kiadású ország volt a világon.[73]AGlobal Firepower Index alapján 2022-ben Oroszország rendelkezik a világon a második legerősebb fegyveres erővel.[74]
Az ország birtokolja a világ legnagyobbnukleáris fegyverkészletét, ami meghaladja még az Egyesült Államok arzenálját is.[75] Ők üzemeltetik a második legnagyobb ballisztikus rakéta-tengeralattjáró flottát,[76] és egyike annak a három országnak (Kína és az Egyesült Államok mellett), amelyek stratégiai bombázókat üzemeltetnek.[77]
Ugyanakkor katonai képessége az ukrán-orosz háborúban súlyos veszteségeket szenvedett el, többek közt a légierő.[78][79][80].
Hatalmas természeti erőforrásokkal rendelkezik. A világ kőolaj- és földgázkitermelésének körülbelül 20 százalékát adja. Ez a nyersanyagbőség Oroszországot gyakorlatilag energia-önellátóvá és jelentős exportőrré tette.[93]
Széles körben energetikai nagyhatalomként jellemzik;[94] mivel a világ legnagyobb földgázkészletével rendelkezik,[95] a második legnagyobb szénkészlettel,[96] a nyolcadik legnagyobb kőolajkészlettel,[97] és a legnagyobb európaiolajpala készletekkel.[98] A 2020-as évek elején a világ vezető földgázexportőre,[99] amásodik legnagyobb földgázkitermelő,[100] és a második legnagyobb kőolajexportőr,[101] és a legnagyobbkitermelő.[102]
A 2020-as évek elején a nemzetközi arany- és devizatartalékok tekintetében a 4. helyen áll a világon,[105] a milliárdosok számát tekintve pedig az 5. helyen áll.[106]
A közúthálózat hossza 952 000 km, ebből 652 500 km szilárd burkolatú.
A közúti biztonság Oroszországban rossz, a közúti balesetek aránya magasabb, mint Európában vagy az Egyesült Államokban.[108] 2011-ben Oroszország a negyedik ország volt a nyilvántartott közúti halálesetek száma szerint.[109] Míg a 2010-es években minden évben az autók száma átlagosan hat százalékkal nő az országban, az autópálya-rendszer (az ország hatalmas mérete ellenére) csupán 2200 kilométert tesz ki.[110]
Oroszországvasúthálózatának hossza 87 157 km, ami szélesnyomtávú (1520 mm); 40 300 kmvillamosított. Az ország vasúthálózata a második leghosszabb a világon. Elsősorban teherszállítás zajlik a vonalakon a nagy bányákból a gyárakba és a kikötőkbe. Az iparvasutak hossza kb. 30 000 km.[111]
Azautóbuszok vezető szerepet töltenek be a városon belüli személyszállításban. A legnagyobb városokbanvillamos- éstrolibuszjáratok is kiépültek.Szentpéterváron van a világ leghosszabb villamoshálózata (a 2010-es években több mint a fele leromlott állapotban van).
Belső víziutak a csatornákkal együtt: 101 600 km.[113]A Volga-Balti vízi út, aFehér-tenger-Balti út és a Volga-Don csatornáknak köszönhetően aVolga az ország európai folyami szállítási részének magja lett,Moszkva pedig „öt tenger kikötőjévé” vált”. Az európai rész további fontos folyói közé tartozik azÉszaki-Dvina a mellékfolyóival, aSzuhona, az Onyega, aSzvir és aNéva. Szibériában a fő folyók aJenyiszej, aLéna, azOb és mellékfolyói. Mindegyiket hajózásra és sportevezésre, ipari termékek és élelmiszerek távoli régiókba történő szállítására használják.
Az országban 471repülőtér van, a legjelentősebb nemzetközi repülőterek Moszkvában és Szentpéterváron vannak. Putyin elnök rendelete alapján az ország 44 nemzetközi repülőterének nevét 2019. május 31-ei hatállyal megváltoztatták. Mindegyik repülőteret egy-egy híres orosz személyiségről nevezték el.[114] A rendelet gyakorlati megvalósítása azonban elhúzódhat.[115]
Oroszország becsült népessége 2024 őszén 144,5 millió fő.[116] Európa legnépesebb országa és 2022-ben avilág kilencedik legnépesebbje; országos szinten igen alacsony, 9 fő/km²népsűrűséggel.[117] A születéskor várható élettartam 73,2 év (férfiaknál 68,2 év, nőknél 78,0 év).
Az ország népessége 1991-ben érte el a 148,7 millió fős csúcsot, azóta a népessége csökken. Népességnövekedést szinte csak az annektált területek Oroszországhoz való csatolásával tudtak elérni (Krím-fsz., kelet-ukrajnai megyék).
AzENSZ előrejelzése szerint Oroszország népessége ötven év múlva (2070 táján) 120 millió körül lesz.[118] Ukrajna 2022-es orosz invázióját követően az ország demográfiai válsága tovább mélyült, mivel rengeteg katonát vesztett, miközben a besorozás miatti félelem, a nyugati szankciók és az „agyelszívás” miatt sokan hagyják el az országot.[119]
Azorosz ahivatalos és a legtöbb ember által beszélt nyelv az országban. Ez egyben Európában a legtöbb ember által beszéltanyanyelv, valamint a világ legszélesebb körben beszéltszláv nyelve.[121]
Oroszország, Kelet-Európa és Ázsia transzkontinentális országa és sok nép szokásait és hagyományait foglalja magába. Az európai orosz kultúra erősen gyökerezik az első keletiszlávok kultúrájában. Számos területen – különös tekintettel az irodalomra, a néptáncra, a klasszikus és hagyományos népzenére, a balettra, építészetre, festészetre – jelentős hatással volt a világkultúrára.
Az oroszországi turizmus a késő szovjet idők óta gyorsan növekszik, először a belföldi turizmus, majd a nemzetközi turizmus is. A gazdag kulturális örökség és a nagy természeti változatosság Oroszországot helyezi a világ legnépszerűbb turisztikai célpontjai közé. A Krím-félsziget kivételével az ország28 UNESCO világörökségi helyet tartalmaz (2019), és még sok más hely szerepel az UNESCO javaslati listáján.
Az oroszországi fő turisztikai útvonalak körébe tartozik az ősi városok arany gyűrűje körüli utazás, körutazások a nagy folyókon, beleértve a Volgát, és a hosszú út a híresTransz-szibériai vasútvonalon. Oroszország sokszínű régiói és etnikai kultúrái számos különféle ételt és szuvenírt kínálnak, és nagyon sokféle hagyományt mutatnak, beleértve az oroszmaszlenyica, a tatár szabantuj fesztivált vagy a szibériaisámánista rítusokat. 2013-ban Oroszországot 33 millió turista látogatta meg, így a világon a kilencedik, illetve Európában a hetedik leglátogatottabb ország volt.[126]
Annak ellenére, hogy Oroszországalkotmánya garantálja a szólás- és médiaszabadságot, korlátozás éscenzúra sújtja azokat. ARiporterek Határok Nélkül szervezet, – amely évente méri az országoksajtószabadságát, – 2019-ben Oroszországot 180 ország közüla 149. helyre sorolta,[130] a legkevésbé szabad országok közé, elsősorbanVlagyimir Putyin intézkedéseinek köszönhetően.
↑Matthew Fleischer, a Los Angeles Times munkatársa alapján Oroszország csak akkor válik szuperhatalommá, ha azéghajlatváltozás felengedi apermafrosztot, amely 2014márciusában az ország szárazföldi területének kétharmadát fedi le. Ennek a permafrosztnak a hiánya új kőolaj-, földgáz- és más értékes nyersanyagkészletek feltárását, valamint hatalmas új termőföldek megművelését segítené elő, ami lehetővé tenné Oroszország számára, hogy „a világ kenyérkosarává váljon – és irányítsa a bolygó élelmiszerellátását”.[17]
↑Yu.S. Osipov (szerkesztő), és mások.Nagy Orosz Enciklopédia [archivált változat] (orosz nyelven). Большая Российская энциклопедия, 1007. o. (2004. november 25.).ISBN 5-85270-326-5. Hozzáférés ideje: 2004. november 25. [archiválás ideje: 2021. május 31.]
↑Gerden, E. (2020, June 18).Russia to improve nuclear waste management. https://www.tunneltalk.com/Russia-17Jun2019-Russia-to-improve-national-system-of-nuclear-waste-management.php
↑Semenova, G. (2021a). “Garbage reform” in Russia and the introduction of a new tax payment.E3S Web of Conferences, 244, 10031. https://doi.org/10.1051/e3sconf/202124410031
↑Semenova, G. (2021a). “Garbage reform” in Russia and the introduction of a new tax payment.E3S Web of Conferences, 244, 10031. https://doi.org/10.1051/e3sconf/202124410031
↑Flikke, G. (2021). Dysfunctional orders: Russia’s rubbish protests and Putin’s limited access order.Post-Soviet Affairs,37(5), 470–488. https://doi.org/10.1080/1060586X.2021.1968219
↑Martus, E. (2020). Municipal Solid Waste Management in Russia: Protest, Policy, and Politics.Russian Analytical Digest, 23(261), 2–6. https://doi.org/10.3929/ethz-b-000458206
↑Történelem III, Herber, Martos, Moss, Tisza, Reáltanoda Alapítvány, 1996.
↑Glenn E. Curtis (ed.): Russia - Natural Resources. Washington, D.C.: Federal Research Division of theLibrary of Congress, 1998. (Hozzáférés: 2021. június 25.) „"Russia is one of the world's richest countries in raw materials, many of which are significant inputs for an industrial economy. Russia accounts for around 20 percent of the world's production of oil and natural gas and possesses large reserves of both fuels. This abundance has made Russia virtually self-sufficient in energy and a large-scale exporter of fuels."”
↑N. Sönnichsen: Natural gas - countries with the largest reserves 2009-2019. Statista, 2021. június 15. (Hozzáférés: 2021. július 2.) „"Russia has the largest proved natural gas reserves in the world. As of 2019, it had 38 trillion cubic meters worth of the fossil fuel, four trillion cubic meters more than ten years prior."”
↑Russia. Citypopulation.de. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
↑Russian. University of Toronto. (Hozzáférés: 2021. július 9.) „"Russian is the most widespread of the Slavic languages and the largest native language in Europe. Of great political importance, it is one of the official languages of the United Nations – making it a natural area of study for those interested in geopolitics."”
↑Russia – Ethnic groups and languages,Encyclopedia Britannica „"Although ethnic Russians comprise more than four-fifths of the country's total population, Russia is a diverse, multiethnic society. More than 120 ethnic groups, many with their own national territories, speaking some 100 languages live within Russia's borders."”
↑Bourdeaux, Michael (2003). "Trends in Religious Policy". Eastern Europe, Russia and Central Asia. Taylor and Francis. pp. 46–52.ISBN 9781857431377.
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják 2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik 3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják
↑Hovatartozása jelenleg vitatott.Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem ismeri el aKrím Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
_-_All_Territorial_Disputes.svg)
.jpg)
.jpg)
.svg)
_03_(cropped).jpg)
.jpg)
_without_national_boundaries.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
