Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk Oroszi magyarországi településről szól. Hasonló címmel lásd még:Oroszi (egyértelműsítő lap). |
| Oroszi | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Devecseri | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mihály Enikő (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8458 | ||
| Körzethívószám | 88 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 138 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 28,69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4,74 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 09′ 22″,k. h. 17° 24′ 60″47.156,17.41658888888947.156000°N 17.416589°EKoordináták:é. sz. 47° 09′ 22″,k. h. 17° 24′ 60″47.156,17.41658888888947.156000°N 17.416589°E | |||
  Oroszi Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
| Oroszi weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazOroszi témájú médiaállományokat. | |||
OrosziközségVeszprém vármegyében, aDevecseri járásban.
Pápától délre, aSomlótól keletre,Doba,Noszlop ésBorszörcsök közt fekszik. Tulajdonképpenzsáktelepülésnek tekinthető, mert kiépített közúton csakNoszlop déli része felől, a8402-es útból kiágazó 84 104-es számú mellékúton érhető el. Dobával egy szilárd burkolatú, keskeny, de jó minőségű önkormányzati út köti össze.
A kis falut feltehetőleg Szent István korában alapították, első írásos említése 1288-ból származik. A középkor folyamán parasztok és nemesek lakták, de 1550 után már csak nemesek voltak itt.
A török hódoltság alatt pusztává vált, 1733-ból tudunk ismét itt lakó családokról. Ekkoriban főleg földműveléssel foglalkoztak a helyiek.
A 19. század elején a határán lévő erdők kiirtásával területe majdnem kétszeresére növekedett, de ez népességgyarapodást nem hozott magával. Az 1880-as években nagyobb területeket vesztett el, amiket Noszlophoz csatoltak. Ennek hatásai miatt a két világháború között sokan kivándoroltak.
A20. század elejénVeszprém vármegye Devecseri járásához tartozott.
1910-ben 514 római katolikus magyar lakosa volt.
A két világháborúban összesen 34 helyi vesztette életét.
A településen 2006. február 19-én időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester halála miatt.[12]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 136 | 128 | 134 | 123 | 127 | 129 | 131 | 138 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, cigány 4,6%-nak, 0,8% németnek, 0,8% románnak, 0,8% lengyelnek mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,6%, református 6,9%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 3,1% (14,6% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% németnek, 0,8% cigánynak, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,6% volt római katolikus, 6,3% református, 0,8% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 24,4% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).[14]
A barokk templom 1757 körül épült, oldalán napórát láthatunk.
A község híres szülöttjének 2003-ban állítottak mellszobrot.
