Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még:Orosz László (egyértelműsítő lap). |
| Orosz László | |
 | |
| Bahget Iskander felvétele | |
| Született | 1925.július 13. Csépa |
| Elhunyt | 2016.február 9. (90 évesen) Kecskemét |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Orosz István |
| Foglalkozása | irodalomtörténész |
 AWikimédia Commons tartalmazOrosz László témájú médiaállományokat. | |
Orosz László (Csépa,1925.július 13. –Kecskemét,2016.február 9.[1]) irodalomtörténész. FiaOrosz István grafikus, lánya Orosz Andrea tanár.
Beregszászon érettségizett, majd azEötvös Collegium tagjakéntBudapesten végezte az egyetemet. Első írásai azIllyés Gyula által szerkesztettVálaszban jelentek meg.1948-tólKecskeméten magyar-latin szakos gimnáziumi tanár.1956-ban aForradalmi Bizottság tagja. Az1956-os forradalom szellemi előkészítésének vádjával 8 hónap előzetes letartóztatás után, felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, s 3 évre megfosztották a katedrától.1961-től taníthat újra akecskeméti Katona József Gimnáziumban.
Fő kutatási területe afelvilágosodás és areformkor magyar irodalma, elsősorbanKatona József ésBerzsenyi Dániel munkássága.
Jókai Mór,Kazinczy Ferenc,Berzsenyi Dániel ésKatona József több művének kritikai kiadását rendezte sajtó alá, illetve látta el kísérő tanulmányokkal és jegyzetekkel. Részt vett az Akadémiai kiadó 6 kötetesA magyar irodalom története című könyvének („Spenót”) létrehozásában, illetve aMagyar irodalmi lexikon és azÚj magyar irodalmi lexikon szerkesztésében. Tanulmányai, esszéi, kritikái és recenziói főleg az Irodalomtörténet, az Irodalomtörténeti közlemények, a Forrás, a Színháztudományi Szemle és a Cumania című folyóiratokban jelentek meg.