Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Orlát(Orlat) | |||
 | |||
| Az orláti volt német utca a római katolikus templommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Szeben | ||
| Község | Orlát | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 557170 | ||
| Körzethívószám | 0269 | ||
| SIRUTA-kód | 145211 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2964 fő(2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 14 (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 50,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 483 m | ||
| Terület | 59,02 km² | ||
| Időzóna | EET,UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 45′ 05″,k. h. 23° 58′ 02″45.751388888889,23.96722222222245.751389°N 23.967222°EKoordináták:é. sz. 45° 45′ 05″,k. h. 23° 58′ 02″45.751388888889,23.96722222222245.751389°N 23.967222°E | |||
 | |||
| Orlát weboldala | |||
 | |||
Orlát (románulOrlat,németülWinsberg,szászulAwersch-Bleschderf) faluRomániában,Szeben megyében, azazonos nevű község központja.
Nagyszebentől 15 km-re nyugatra, aCsindrel-hegység lábánál, az ún.Mărginimea Sibiului tájegységben fekszik.
Mai neve arománban alakult ki, valószínűleg egy középkori *Váralatt alakból, amelynek kezdőhangja a románbanvokalizálódott. Történeti névalakjai:Suburbio (1309),de monte Civinii (1317),Warolyafalw (1322),Waralia (1366),mons Cibinij (1394),Winsperg (1495),Oralath (1507),Wynczperg (1509),Orlát (1733).
Szeben (Salgó) vára alatt kialakult település.1309-ben és1318-bankatolikusplébániájáról írnak.1322-ben uradalmához tartozottSzecsel,Ecsellő,Omlás és öt román falu. Az1350-es években szász lakossága vagy apestisjárvány áldozatává vált, vagy elvándorolt, ettől kezdve több évszázadon keresztül román falu.1366 és1472 között ahavasalföldi vajdák omlási kerületéhez tartozott. A15. század végén és a16. század első felében azApafi család birtoka volt.1534-benpapírmalma épült.
Az1760-tól megszervezettI. Erdélyi Román Határőrezred székhelyéül választották. Ez a fordulat teljesen átalakította a település életét. A hatóságok végrehajtották a vallási uniót, román lakói ezután kivétel nélkül agörögkatolikus egyházhoz tartoztak. A militarizálás elől 162 családfő elmenekült, illetve elüldözték őket.[2]1763-ban a mai Grănicelor utcába katolikus osztrákokat költöztettek be. Az utca környékén 22 határőrségi épületet emeltek, a korábban ott élőket máshová költöztették.1765–1766-ban megszervezték a görögkatolikus, ún.Nationalschulét és az altisztképzőTrivialschulét, amelybe az előbbi tehetségesebb diákjait válogatták. Egyidejűleg a határőrcsaládok gyermekei számára nyolc és tizenhat éves kor között bevezették az iskolakötelezettséget, amelyet szigorúan be is tartattak. A Határőrség többi részétől eltérően azonban az ezred területén nem a teljes lakosság látott el határőrszolgálatot. Orláton például azsellérek helyzete változatlan maradt, ettől kezdve főként ők foglalkoztak juhászattal (azonban a falu kimaradt atranszhumálás nagy, a környező falvakat fellendítő konjunktúrájából).1783-ban valószínűleg tisztképző, ún.Normalschulét is felállítottak.1836-ban megszervezték az első, hat hónapos tanítóképző tanfolyamot.
Új papírmalmát a katonai kincstár létesítette1770-ben, a határőr-adminisztráció papírszükségletének biztosítására.1780-tólszebeni vállalkozók bérelték. Ez volt saját korának a legmodernebb, a legnagyobb mennyiségű és legfinomabb papírt előállító erdélyi üzeme.1841 körül évi jövedelme 60–80 ezer forint volt.1852–1856-ban száz–százharminc munkást foglalkoztatott, évi 3500 mázsa papírt készített,Moldvába ésHavasalföldre is exportált.1865-ben ideiglenesen megszűnt,[3]1878-ban azonban modernizálták és újraindult.[4]
1806-ban hetivásár tartására kapott szabadalmat.[5]1812-ben a határőrparancsnokság rendeletben kötelezte a román családok gyerekeit, hogy mesterséget tanuljanak.1847-benJosef Bedeus von Scharberg 25 munkást foglalkoztatópamutfonót állított föl, amely azonban az1850-es évek elején csődbe ment. Ugyanekkor lőporüzeme,1878-ig sörgyára is működött. Az1848.szeptember 10–11-én megtartott gyűlésen az ezred katonái megtagadták az engedelmességet a magyar kormánynak, és követeléseiket pontokba foglalva megküldték az uralkodónak. Az orláti határőrök (korabeli magyar szóvalgranicsárok) ettől kezdvePuchner oldalán vettek részt azerdélyi harcokban.
1851-ben feloszlatták a határőrséget. A kaszárnyák egy részét azonban továbbra is használták, még1883-ban is állomásozott itt helyőrség. Az iskola német tannyelvét pedig csak1866-ban váltotta fel a román. A korábbi ún. egyenruhaalapból1861-ben hozták létre a korábbi románNationalschulék utódait fenntartó orláti iskolaalapot.
1876-banSzeben vármegyeSzelistyei járásához csatolták.
Az1830-as–1840-es évek között a mindennapok kultúrája jelentősen megváltozott, polgárosodott.1870 körül vált általánossá avetésforgó, az1870-es évek második felében terjedt el avaseke. A ruházat díszesebbé, választékosabbá vált: abocskort felváltotta a cipő és a csizma, a nők fehér kendőjét a drága, többszínű selyemkendő, a dísztelen, háznál készültkötényt éskatrincát a fekete gyapjúkötény és a piros katrinca és állandó ruhadarabbá vált aharisnya. Az1895-öt megelőző ötven évben 190 kőház épült (korábban csakboronából építkeztek).1885-ben megszervezték a dalárdát,1893-ban aBrădetul takarékpénztárat. 1895-ben 44 ipari üzeme működött: a jelentős Fabritius-féle szeszkazángyár, a papírgyár, két olajmalom, három gyapjúfésülő, négy lisztelő és hétkallómalom és 24 fűrészmalom. AKis-Küküllő vidékéről is hoztak ide ványoltatni gyapjút. Tíz boltja és négy kocsmája volt. 10160holdas határának 72%-a volt erdő, 11%-a szántó, 8%-a kaszáló és 5% legelő.
1916 őszén hadszíntérré vált, határában lövészárkokat ástak. A falusiak a hegyekbe menekültek.
A két világháború között tejtermék-,kazein-, posztó-, vasszerelvény-, kazán-, posztó-, fűrészáru-, faszeg- és szeggyár, szövöde és sárgaréz-feldolgozó működött benne.
Kicsiny, német ajkú római katolikus gyülekezete, amely1880-tól rövid ideig saját népiskolát is fenntartott, amásodik világháború után elnéptelenedett.
A szocializmus idején gyapjúszőnyeggyárat alapítottak benne, amelynek utóda ma is működik.
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
