Ez a lap egy ellenőrzött változata
 | Ez atörténelmi tárgyú lap egyelőrecsonk (erősen hiányos).Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
| Oránia–Nassaui-ház | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazOránia–Nassaui-ház témájú médiaállományokat. |
AzOránia–Nassaui-ház (holland nyelven: Huis van Oranje-Nassau),Hollandia uralkodóháza. A dinasztia tagjai helytartóként(stadhouder) központi szerepet játszottak a holland történelemben1581 és1795 között, de szélesebb európai körben is.1815 óta ez a család adja aHolland Királyság uralkodóit.
ANassaui-ház(wd) egyik leágazásaként ez a nemesi család jelentős szerepet játszott Hollandia és más európai államok történelmében, különösen azóta, hogyI. Vilmos orániai herceg megszervezte a spanyol uralom elleninémetalföldi szabadságharcot (1568–1648), ami létrehozta a független holland államot. Leszármazottja, az uralkodóház nemzetközileg legjelentősebb alakja,III. Vilmos angol király vezette Hollandia és Európa ellenállását aXIV. Lajos francia király hódító politikájával szemben, és megszervezte adicsőséges forradalmat(wd) Angliában, amely létrehozta a parlamenti uralmat. Hasonlóképpen,Vilma holland királynő is fontos szerepet játszott az antifasiszta ellenállásban amásodik világháború alatt.
A ház több tagja volt vezető politikus a németalföldi szabadságharc idején, majd helytartóként (hollandul:stadhouder) az hollandEgyesült Tartományokban. Hollandia 1815-ben, hosszú köztársasági időszak lettkirályság az Oránia–Nassau-ház uralkodói alatt.
A dinasztia a németországiIII. Henrik nassaui gróf(wd) és a franciaburgundiaiClaudia orániai hercegnő(wd)1515-ös házassága eredményeként jött létre. Fiuk, a chaloni René 1530-ban örökölte anyja testvérétől a független és szuverén Orániai Hercegséget. René 1544-ben bekövetkezett halála után unokatestvére, Nassau-Dillenburg Vilmos örökölte minden földjét. Ő lettI. Vilmos orániai herceg, az Oránia–Nassaui-ház tényleges megalapítója.[1]
