Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Olt | |
 | |
| Az OltFogaras közelében | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Románia |
| Megyék | Hargita,Kovászna,Brassó,Szeben,Vâlcea,Olt ésTeleorman megye |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 615 km |
| Forrásszint | 1 400 m |
| Vízhozam | 174 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 24 050[1] km² |
| Forrás | Magas-bükk,Gyergyói-havasok |
 é. sz. 46° 43′ 16″,k. h. 25° 42′ 36″46.721111111111,25.7146.721111°N 25.710000°E | |
| Torkolat | Duna (Islaz ésTurnu Măgurele között) →Fekete-tenger |
| é. sz. 43° 42′ 46″,k. h. 24° 47′ 45″43.712803,24.79576143.712803°N 24.795761°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazOlt témájú médiaállományokat. | |
AzOlt (románul:Olt,németül:Altlatinul:Aluta, Alutus,görögül: Alouta, Aloutaz)Románia egyik legfontosabbfolyója.
A folyó nevének eredete az ókorra nyúlik vissza.Sztrabón munkájában a neveAlouta(Aλoύτα),Klaudiosz Ptolemaiosz könyvébenAloutaz(Aλoύταζ),IordanesnélAluta, aTabula Peutingeriana térképénAlutus. A magyar oklevelekben 1211-benAlt, 1233-ban pedigOlt néven szerepel.[2][3] Nevével kapcsolatban több elmélet létezik.
Kniezsa István a 20. század közepén még nem volt biztos benne, hogy mi lehet a közvetítőnyelv azókori és aközépkori névváltozatok között. Véleménye szerint"nem ismerjük ugyanis az Aluta-Alutus alakban írt név hangjainak kvantitását: (Ẳlŭta-Ẳlŭtus?) és így a mai hangalak alapján nem tudjuk a közvetítő nyelvet megállapítani. Csak a történeti okok teszik valószínűvé, hogy ez a nyelv a hangtani nehézségek ellenére mégis a szláv lehetett. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy ez a nyelv nem a román. Akár Alútus, akár Álŭtus volt is az eredeti alak (a többieket nem is említve), a románban Olt alak semmiesetre sem fejlődhetett volna, mert ebben az esetben egy *Alt vagy *Alut alaknak kellett volna kifejlődnie."[4] Rámutatott, hogy bár a folyó nevének valóbanAlt az első feljegyzett alakja, és az erdélyi szász nyelven napjainkban is így nevezik, de ez a változat teljesen ismeretlen a román nyelvben. Abban ma is, és a múltban is csak az Olt alak mutatható ki. Végkövetkeztetésként két lehetséges elméletet állított fel. Az 1. szerint, amagyarokAlt formában vették át, de a többször igazolható a → o hangváltozás során Olt-ra változott. Ebben az esetben a szászok és arománok is a magyaroktól vették át, de a szász alak a régebbi, a román pedig a későbbi magyar formát őrizte meg.[5] A 2. elmélete szerint a magyarok és aszászok Olt formában ismerték meg a szót, de a szászbannépetimológia hatásáraAlt-tá fejlődött. Véleménye szerint a kérdés nem dönthető el teljes bizonyossággal, de az utóbbi a valószínűbb, mert a folyónévnek a legrégibbAlt alakja csakis aNémet Lovagrend, illetve a szászok számára kiállított oklevelekben fordul elő, feltehető tehát, hogy a névalak is az ő nyelvükből származik.[5] Később mindkét elméletének voltak támogatói.
Kniezsa második elméletét erősítették meg a nyelvészek a '80-as évek közepén, ugyanis ők szintén az a → o hangváltozással érveltek. Véleményük szerint, ha az erdélyi románság nyelvében közvetlenül az ókori forma élt volna tovább, akkor a román hangfejlődés törvényei szerint az*Alut alak lenne az elvárható. A mai román Olt forma nem származhat közvetlenül az ókori névből, hanem csak későbbi, a románokkal együtt élt helyi népek nyelvéből keletkezhetett. Két elmélet lehetséges. Az egyik, hogy a románok közvetlenül a szlávoktól vették át a feltételezett*Olt formát, ugyanis a szláv nyelvekben az a → o hangváltozás általános(Alutus → *Olt). A másik elmélet szerint, az eredetileg szláv eredetű Olt elnevezést közvetlenül a magyaroktól tanulták.[6][7]
Kiss Lajos szerint az Olt nevedák eredetű, és alitvánAluōte folyónévvel, és a ’forrás’ jelentésűlettaluōts főnévvel rokonítható. A hangtani nehézségek ellenére, a magyar elnevezés forrásának egy szláv*Olъtъ alakot feltételezett.[8][9]
Schütz István elvetette azt a lehetőséget, hogy a románok a szlávoktól vették volna át a folyó nevét, helyette Kniezsa első elméletéhez tért vissza:"a „szászok” az Olt folyó nevét Alt alakban vették át (tehát a magyar illabiális a-hangjának eltűnése előtt), a beszivárgó románok viszont már Olt alakban hallották a magyaroktól."[10]"Ha a románok szláv közvetítéssel a latin Alutus hangalakot vették volna át akkor román neve ma *Lot lenne – az Alutulus (patak) mintájára, aminek a románLotru hangalakja híven tükrözi a szláv nyelvben egykor végbement likvida-metatézis hangtani jelenségét."[11] Míg Kniezsa bizonytalanul, de szláv nyelvből származtatta a magyarAlt változatot, addig Schütz nem tért ki részletesen erre a kérdésre, végkövetkeztetésük viszont megegyezett.
Schütz érvelése nem vette figyelembe, hogy a nem csak Erdély területét érintő Olt nevének fennmaradása, nem pusztán Erdély lakosságától függött. Az folyó ősi nevét(Alutus) fenntartotta aDuna északi partját is kézben tartórómai, majdbizánci határvédelem,[12] illetve később valószínűleg az ott letelepedő szlávok is. Emiatt a románok nem csak a helyi magyaroktól, hanem erdélyi letelepedésük előtt korábban, már a Balkánon, a későbbiHavasalföld területén is átvehették azt a helyi szlávoktól.
Az Olt román nevének szláv eredetét a kiváló román nyelvész,Emil Petrovici is elismerte az 1958-as román titkos tudományos ülésen. Petrovici a vitában leszögezte, hogy nincs egyetlen román eredetű folyónév sem, a régi folyónevek szláv közvetítéssel kerültek a románba; a magyar közvetítést mellőzte, mert nyilván nem akarta borzolni a kedélyeket.[13][14]
Erdélyben, aGyergyói-havasokban ered, aMagas-bükk (1416 m) nyugati oldalából. Délnek halad aCsíki-medencében. AHargita-hegység déli végén a folyó völgye választja el az előbbit aCsomád-hegységtől. A hegyek közül aBrassói-medencébe kijutva nyugatnak, majd északnak fordulva megkerüli aBaróti-hegységet, majd nyugat felé tartva átvág aPersányi-hegységen. Ezután aFogarasi-medencében továbbra is nyugatnak tart. Itt öt vízerőmű létesült a folyón. Ismét délnek fordulva a nyugatról aSzebeni-havasok és aLotru-hegység, keletről aFogarasi-havasok által határoltVöröstoronyi-szorosnál töri át aDéli-Kárpátokat. Erdélyt és az egészKárpát-medencét elhagyva azElőkárpátokban fut, majd aGéta-fennsíkon halad át, végül aRomán-alföldön folyik végig dél felé. IttOlténia ésMunténia határát alkotja. Ahavasalföldi szakaszon 16 víztározó és erőmű található.Islaz alatt ömlik aDunába.
Legnagyobb városok a folyó mentén:Csíkszereda,Sepsiszentgyörgy,Fogaras,Râmnicu Vâlcea,Slatina.
A fő települések a forrástól kezdve:
Az erdélyi részeken:Balánbánya,Csíkszentdomokos,Csíkszenttamás,Csíkjenőfalva,Csíkkarcfalva,Csíkdánfalva,Oltfalva,Csíkmadaras,Csíkrákos,Mádéfalva,Csíkcsicsó,Csíkszereda,Zsögöd,Csíkszentkirály,Csíkszentimre,Csíkszentsimon,Csatószeg,Csíkverebes,Tusnádfalu,Tusnádfürdő,Sepsibükszád,Mikóújfalu,Málnásfürdő,Málnás,Oltszem, Bodok (Sepsibodok), Zoltán (Étfalvazoltán),Gidófalva,Sepsiszentgyörgy,Kilyén,Illyefalva,Aldoboly,Kökös,Vámoshíd,Erősd,Árapatak,Hídvég, Földvár (Barcaföldvár), Veresmart (Szászveresmart),Lüget,Szászmagyarós,Apáca,Nagyajta,Bölön,Ürmös,Miklósvár,Köpec,Ágostonfalva,Alsórákos,Datk,Oltbogát,Olthévíz,Ugra/Oltugra,Királyhalma,Alsókomána,Alsóvenice,Sárkány,Halmágy,Sona,Fogaras, Galac,Betlen,Didriff, Vojla,Alsószombatfalva,Rukkór,Alsóvist,Oltföldvár,Alsóucsa,Alsóárpás,Kerc,Porumbák,Felek,Oltszakadát,Nagytalmács,Porcsesd,Latorvár,Vöröstorony.
A folyóCsík,Háromszék,Brassó,Nagy-Küküllő,Fogaras ésSzeben vármegyék területén haladt keresztül.
ABalánbánya fölött élő Tarkő nevűtündérnek volt két szép lánya, az egyiketMarosnak a másikat Oltnak hívták. A két lány örökösen vitatkozott, ezzel is növelve édesanyjuk bánatát. Tarkő férje után epekedett, akit a tündérkirály aFekete-tenger partjához űzött. A két lány egyszer felajánlotta édesanyjuknak, hogy megkeresik édesapjukat. A tündér folyóvá változtatta őket, s szigorúan meghagyta nekik, hogy mindig együtt haladjanak. A civakodó testvérek azonban megint nem tudtak megegyezni, és külön utakon indultak el. Maros szép csendesen átfolydogált a mezőkön, réteken, míg aDunába nem ért. Olt átvágtatott a hegyeken, de mire aVöröstoronyi-szoroshoz ért, igencsak elfáradt. A végkimerülés határán egyszer csak meghallotta testvére, Maros hangját. Boldogan ölelkeztek össze a Duna habjaival. Ahol a Duna beömlik a Fekete-tengerbe, meglátták édesapjukat, de mire megszólították volna, örökre elnyelték őket a tenger hullámai.
(Ábécésorrendben.)
_02.jpg)
 | |
|---|---|
.svg)
