Aleander vagybabérrózsa(Nerium oleander) atárnicsvirágúak(Gentianales) rendjébe és ameténgfélék(Apocynaceae) családjába tartozóNerium növénynemzetség egyetlen faja. Korábban több fajt is a nemzetségbe soroltak, de a korszerű rendszertanok szerint már csak aNerium oleander faj tartozik bele.
A korábbanNerium nemzetséghez tartozó fajokon –molekuláris biológiai módszerekkel – végzettgenetikai elemzések eredményeként több faj rendszertani besorolását újra kellett gondolni és mástaxonokba átsorolni. Így például:
Fás szárú, mintegy 3 m magasra növőörökzöldcserje. Kemény, csupasz, bőrnemű, 10–15 cm hosszú, tojásdad, sötétzöldlevelei hármasával nőnek a felálló ágakon.
Szimpla vagy duplaszirmú, színesvirágai az ágak csúcsán nyílnak. Az öt sziromlevél az óramutató járásával egyező irányban csavarodott, ettől a virág kis kerékre emlékeztet. Színe lehet fehér, sárga és a rózsaszíntől a bordóig bármilyen árnyalatú. Illata „édeskés”, átható.
A szárazságot jól tűri, mivel mélyre nyúlógyökérzete eléri atalajvizet. A talaj iránt nem túl igényes, de az enyhén meszes, kissé kötött talajt kifejezetten meghálálja. (A nálunk kapható, tőzeg alapú virágföldek többnyire nem ilyen tulajdonságúak, inkább savanyú kémhatásúak.) Fagyérzékeny: szabadban csak ott marad meg, ahol nincsenek tartós téli fagyok. Eredeti termőhelyén, aMediterráneumban főként az időszakos vízfolyások völgyében nő.
Júniustól szeptemberig virágzik. Magvai télre érnek be.
Már azókorban is dísznövénynek ültették; első ábrázolásait az i.e. 14. századból,Krétáról ismerjük.Magyarországon máig kedvelt. Szereti a napos, meleg helyet és a sok vizet. Fejlődési és virágzási időszakában hetentetápoldatozni kell, amiben a nitrogén, kálium és foszfor egyenlő mértékben kívánatos. Kifejezetten a virágzás megindításához-fokozásához a foszfortartalmat kell emelni. Fajtától függően 0 és −10 °C között már károsodnak, ezért a magyarországiéghajlaton télen csak fagymentes helyen tárolható. A legelőnyösebb +5 és +10 °C között teleltetni, melegebb helyen elszaporodnak azélősködők. Szükség esetén hűvös, sötét helyen is jól átvészeli a hideg időszakot. Ez alatt ritkábban szabad öntözni. Valamennyi fényt - többek szerint - ilyenkor is kell kapnia. Formája metszéssel könnyen alakítható. Lemetszett ágain néhány héten belül újra kihajt. Kényes a levéltetvek és atkák támadására, ezek ellen permetezni ajánlatos. Gombabetegségek is előfordulhatnak rajta.
Magról nagyon nehézkesen szaporítható, ezért célszerűbbhajtatni. A lemetszett, majd meleg, árnyékos helyen vízbe állított fás, félfáshajtások 1-2 hónap alatt gyökeret eresztenek.
A hajtásról való szaporítás előnye, hogy ugyanolyan lesz az új növény, mint amelyikről a hajtást vágtuk. A félfás ág jobb erre a célra, mert a teljesen fás ág nem biztos, hogy meggyökeresedik. Tegyük ezt a tavaszi visszametszéskor. Ajánlott akkora üveget választani, amiben a növény kivétele nélkül is lehet cserélni a vizet, amit érdemes 3 naponta megtenni.[1]
A tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjébe tartozó növények több fajára jellemző, hogy bennük –emlősökön erősfarmakológiai, vagy egyenesen mérgező hatást kiváltó –szívglikozidok találhatók.[2] A leander ezen fajok egyike, ezért a szívglikozid-mérgezés elkerülése érdekében kellő óvatossággal és odafigyeléssel kell kezelni, gondozni a növényt. Mivel a mérgezés – néhány ritka esetet kivéve – szinte csak szájon át képzelhető el, ezért a kézmosásra esetleg kesztyűk használatára kell odafigyelni. Mint ritka kivételt kell megemlíteni az inhalációs mérgezést. A leandernyesedék elégetése során a szívglikozidok a levegőbe kerülhetnek és ezek belégzése mérgezést okozhat.[3] A klinikai statisztikák alapján elmondható, hogy jellemzően gyerekek vagy méginkább a háziállatok esetében fordul elő mérgezés. A növény levelei valamint a törött szárból kiszivárgólatex édeskés ízűek és ezzel magyarázható a – szerencsére ritka – gyerekmérgezések száma, valamint az édes ízt kedvelő állatok expozíciója.[4] A nagyobb kockázatnak kitett gyermekek kivételével az oleander rágásával, lenyelésével kapcsolatos emberi halálozás általában nagyon ritka, – még öngyilkossági szándékkal történt eseteknél is.[5]
Állatokon végzett toxicitási vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az állatfajok nem egyformán érzékenyek a leanderben található szívglikozidokra. Amadarak ésrágcsálók szinte érzéketlenek aper os (tehát szájon át a tápcsatornába) bejuttatott oleander szívglikozidokkal szemben.[6] Más emlősök mint, példáulkutyák[7] és emberek, viszonylag érzékenyek a szívglikozidok hatásaira.[8] Veszélyes olyan állatokra nézve is, mint ajuhok,lovak,szarvasmarhák és más legelő állatok. A tapasztalatok szerint 100 g növényi nyesedék elegendő egy felnőtt ló megöléséhez.[9] Továbbá elmondható, hogy egy maréknyi (~10 db) leander levél már képes észrevehető mérgezési tüneteket kiváltani felnőtt emberen.[10]
A glikozidok mellett a növény tartalmaz még más hatóanyagokat is, mintterpenoidokat,szterolokat,csersavakat, illóolajokat – amelyeknek amérgezések szempontjából nincs különösebb jelentősége.[11] A nagyon hasonló kémiai szerkezetű éstoxikus hatású szívglikozidok a növény minden részében fellelhetők. Ezek jelentősebb képviselői azoleandrin, azoleandrigenin,digitoxin[* 1],nerium.[13]
A „leandermérgezéshez” köthető tünetek a növény elfogyasztása után hamarosan – általában egy órán belül – jelentkeznek, melyek a gyengeség, erőshasmenés, hányinger,hányás, fejfájás, gyomorfájdalom, erős bél perisztaltika, izomgyengeség,görcsök, szív- és keringési zavarok, súlyosabb esetekben halál.[14] Minden szívglikozid – és így az oleandrin – alapvető farmakológiai vagy toxikológiai hatása a szívizom-kontrakciók erejének fokozása a szívfrekvencia csökkentése, melynek szélsőséges esete a keringés összeomlása a szív leállása.[15]
Oleandrin-mérgezés homályos látást és a tárgyak körül megjelenő fényudvarral járólátászavart is okozhat. Jelenlegi tudásunk szerint azoleandrin – mint a szívglikozidok általában – kötődik és blokkolja a szívizomsejtek szarkolemmájában található,K/Na-pumpáját működtető ATPáz enzimet, amely egy kritikus elem a szívizomsejt ritmikus összehúzódásaiban.[15]
A "leander-mérgezés" jelei hamar jelentkeznek. Ha felmerül a mérgezés gyanúja – különösen gyermekek esetében – az azonnali orvosi ellátást igényel. Hánytatás, gyomormosás, a szívglikozidok felszívódásának csökkentéséreaktív szén alkalmazása majd néhány napig gyógyszeres szívritmus-szabályozás a klinikai terápia.[16][17]
Súlyosabb esetekben jó hatásfokkal használnak digoxin-specifikusellenanyagot.[18]
↑S. Danert, P. Hanelt, J. Helm, J. Kruse, J. Schultze-Motel:Urania – Növényvilág: Magasabbrendű növények II. Gondolat Kiadó, Budapest, 1976. 194–203. oldal.ISBN 963 280 083 4
↑Ibraheem Khan, Chandra Kant, Anil Sanwaria, and Lokesh Meena:Acute Cardiac Toxicity of Nerium Oleander/Indicum Poisoning (Kaner) Poisoning. Heart Views. 2010. 11(3): 115–116.
↑ Ayyappan S, N A, Toi PC.:Accidental fatal poisoning in a child due to ingestion of Nerium oleander leaf. Forensic Sci Med Pathol. 2023. doi: 10.1007/s12024-023-00771-7. Online ahead of print.PMID: 38133853
↑Pugliese N, Tinelli A, Crescenzo G, Nieddu M, Baralla E, Schiavone A, Zizzo N, Samarelli R, Dessì F, Circella E, Zizzadoro C, Saleh MS, Camarda A.:Poisoning by Nerium oleander L. in Franconia Geese. Animals (Basel). 2024 Feb 14;14(4):612.
↑Pao-Franco A, Hammond TN, Weatherton LK, DeClementi C, Forney SD.:Successful use of digoxin-specific immune Fab in the treatment of severe Nerium oleander toxicosis in a dog. J Vet Emerg Crit Care (San Antonio). 2017. 27(5): 596-604.
↑Page C, Murtaugh RJ.: Hypoglycemia associated with oleander toxicity in a dog. J Med Toxicol. 2015. 11(1): 141–143.
↑Caloni F, Cortinovis C, Rivolta M, Alonge S, Davanzo F.:Plant poisoning in domestic animals: epidemiological data from an Italian survey (2000-2011). Vet Rec. 2013 Jun 1;172(22): 580.
↑Shumaik J.M., Wu A.W. and Ping A.C.Oleander poisoning: treatment with digoxin-specific Fab antibody fragments. Ann Emerg Med, 1988. 17(7): 732-735.
↑ Biren N. Shah, A.K. Seth:Textbook of Pharmacognosy and Phytochemistry. ELSEVIER, 2010. 252. oldal,ISBN: 978-81-312-2298-0
↑ William Charles Evans:Trease and Evans Pharmacognosy. ELSEVIER, Edinburgh London New York Philadelphia St Louis Sydney Toronto 2009. 16. kiadás, 329–330. oldal.
↑abGyires K., Fürst Zs.:A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 226–233. oldal,ISBN 978 963 226 324 3
↑Montrucchio G, Bosso S, Scanu M, Mina A, Imeneo MR, Brazzi L.:Oleander poisoning: an old toxic in the modern era. Minerva Anestesiol. 2020. 86(3):355-356.
↑Ayyappan S, N A, Toi PC.:Accidental fatal poisoning in a child due to ingestion of Nerium oleander leaf. Forensic Sci Med Pathol. 2023 Dec 22.
↑Datta P, Dasgupta A.:Interference of oleandrin and oleandrigenin in digitoxin immunoassays: minimal cross reactivity with a new monoclonal chemiluminescent assay and high cross reactivity with the fluorescence polarization assay. Ther Drug Monit. 1997. 19(4):465-9.
