Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ez a szócikk a nagyhercegségről szól. Hasonló címmel lásd még:Oldenburg (egyértelműsítő lap). |
| Oldenburgi Nagyhercegség | |||||
| A Német Császárság tagállama | |||||
Großherzogtum Oldenburg 1815 –1918 | |||||
| |||||
| Általános adatok | |||||
| Fővárosa | Oldenburg (Oldb) | ||||
| Terület | 6427 km² (1910) | ||||
| Népesség | 314 778 fő (1871) | ||||
| Államvallás | lutheranizmus | ||||
| Kormányzat | |||||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||||
| Dinasztia | Oldenburgi | ||||
| |||||
AWikimédia Commons tartalmazOldenburgi Nagyhercegség témájú médiaállományokat. | |||||
AzOldenburgi Nagyhercegség (németül:Großherzogtum Oldenburg) az 1815-ösbécsi kongresszus által létrehozott történelmi államalakulat, ami aNémet Szövetség tagja volt.[1] Az 1866-osporosz–osztrák–olasz háborúban a poroszok mellé álltak, ezzel az újonnan létrehozottÉszaknémet Szövetség tagjai lettek, majd 1871-ben aNémet Császárság egyiktagállamává váltak. Azelső világháború lezárultával, 1918. november 11-évelFrigyes Ágost nagyherceg lemondott trónjáról, majd kikiáltották azOldenburgi Szabadállamot.
A Nagyhercegség három egymástól távol eső területből állt:Oldenburg,Eutin ésBirkenfeld. A legnagyobb központi terület (Oldenburg) azÉszaki-tenger közelségében terült el, ésHannover ésBréma tartományok határolták. Az oldenburgi síksággal szemben a birkenfeldi régió aHunsrück-hegységnél feküdt, aRajna-vidéken belül. A harmadik, legészakabbra fekvő területet,Eutint, aSchleswig–Holstein tartomány ésLübeck határolta.
Az állam fővárosaOldenburg (Oldb) volt, ami egyben a nagyhercegség legjelentősebb gazdasági, politikai és kulturális központja is volt.Alkotmányos monarchia révén az állam feje amindenkori nagyherceg volt, míg a kormányzati végrehajtó hatalmat az uralkodó által kinevezett államminiszter (Staatsminister) gyakorolta. ANémet Császárság tagállamaként egy szavazattal rendelkezett aBundesratban, és három képviselővel aReichstagban. A nagyhercegek azOldenburg-házból kerültek ki.