Róma városa a nyugati civilizáció egyik kulturális központja volt, és akatolikus egyház székhelye; jelenleg olyan világszervezetek székhelye is, mint aFAO, azIFAD vagy aWFP. Az ország 2019-ben Európában a harmadik (és a világon a hatodik) legtöbb turistát fogadta,[13] és a világona legtöbb kulturálisvilágörökségi helyszínnel rendelkezik.[14]
A Nyugat-Alpok láncai a francia határnál kezdődnek. Ennek legmagasabb csúcsai az olasz-francia és az olasz-svájci határ szélén sorakoznak, mint aMonte Bianco (franciáulMont Blanc,) 4807 m, aCervino vagyMatterhorn, 4478 m és aMonte Rosa 4633 m magasságukkal. A hegyláncokonhágók biztosítják évszázadok óta az átkelést. A Kelet-Alpok legszebb vonulataimészkő ésdolomit alkotta hegyláncok. Mesés szépségű aDolomitok lánca, amelynek legmagasabb pontja a Marmolada (3342 m). Az Alpok déli lábánál a jégkorszakigleccserekvégmorénái mögött gleccsertavak fekszenek, mint aGarda-tó, aLago Maggiore, aComói-tó vagy aLuganói-tó. APó-síkságharmad- ésnegyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Délnyugati oldalán szélessíkságok,medencék jöttek létre. Ez Olaszország legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstára is.
Az Appenninek a Nyugat-Alpok folytatásának tekinthető, Itálián kb. 1000 km hosszan végighúzódó hegyvonulat. A hegység aPó-folyó alföldjét délről szegélyezi, majd észak–déli irányban halad végig a félszigeten. Nyugatról és keletrőldombságok kapcsolódnak hozzá, vagy közvetlenül atenger határolja. Az Appenninek a legfiatalabbgyűrthegységEurópában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején keletkezett, legmagasabb csúcsa azAbruzzókban magasodóGran Sasso d’Italia (2914 m). Az Appenninek területén jelentősvulkanizmus zajlott apleisztocén ésholocén időszakában. Avulkánok egy része még ma is aktív, mint például aVezúv, azEtna és aStromboli. A Szigetek mint olaszországi nagytájegység, több szigetcsoportra osztható, ezekSzicília a Földközi-tenger legnagyobb szigete, valamint Olaszország közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója, területe 25 700 km2, ezt követiSzardínia, kiterjedését tekintve a Földközi-tenger második legnagyobb szigete, Olaszország,Spanyolország ésTunézia között,Korzika szigetétől délre fekszik. Ilyen szigetek még a Toszkán-szigetvilág, aTirrén-, azAdriai-, aLigur- és aJón-tenger szigetei, valamint a tavi szigetek és a Velencei-lagúna szigetei,Murano,Burano,Torcello ésGrado.
Olaszország nagyméretű domborzati térképe(nyitható térkép) >>>>>>>>> >>>>>>>>>>> >>>>>>>>>>>
Olaszországban számos kis folyó található. Leghosszabb folyói aPó (652 km) és azAdige (410 km). APó Torinótól az Adriai-tengerig hajózható. Az itáliai folyók többsége sekély, a nyári hónapokban medrük teljesen kiszárad, ezért hajózásra vagy ipari célokra nem alkalmasak. Az Appennini-félsziget leghosszabb folyói azArno (241 km) és aTevere (az egykori Tiberis).
Tavai
Olaszország legnagyobb tavai az Alpok lábánál fekszenek, mint aGarda-tó(Lago di Garda), aLago Maggiore és aComói-tó(Lago di Como).
Központi tavak:Trasimeno-tó(Lago Trasimeno), Bolsenai-tó(Lago di Bolsena),Lago di Vico,Lago di Bracciano,Lago Albano,Lago di Nemi,Lago di Massaciuccoli,Lago di Martignano
AzEtna kitörése 2002-benAVezúv a magasbólA Vezúv krátereAStromboli kitörése 1980-ban
Olaszország aktív vulkánjai:
AzEtna: aktív vulkán Szícília keleti partján. Az 1190 km2-es területen fekvő hegy 3320 méteres magasságával Európa legnagyobb vulkánja. Az Etna két város,Messina ésCatania közelében, a Simeto és az Alcantara folyók között fekszik aRiviera dei Ciclopinak nevezett vidéken. Magassága a kitörések során állandóan változik.
1976. május 6.: Friuli földrengés, a Mercalli-skálán X-es erősségű, aRichter-skálán 6,4-es erősségű.
1980. november 23.: Irpiniai földrengés, a Mercalli-skálán IX-es erősségű, a Richter-skálán 7-es erősségű.
1990. december 13.: Santa Luciai földrengés, a Mercalli-skálán VIII-IX-es erősségű, a Richter-skálán 5,1-es erősségű.
1997. szeptember 26.: Umbria-Marchei földrengés, a két régióban, a Mercalli-skálán IX-X-es erősségű, a Richter-skálán 5,8-as erősségű.
2002. október 30., illetve november 2.: Molisei földrengés, San Giuliano de Puglia térségében, a Mercalli-skálán VIII-as erősségű, a Richter-skálán 5,8-as erősségű.
2009-es l’aquilai földrengés április 6-án, a Richter-skálán mért, 6,3-as erősségű, 309 halálos áldozat, 1178 sérült, hatalmas anyagi és művészettörténeti károk.
Igazimediterrán éghajlatot csak a nyugati tengerparti sávban és délen találunk: a nyár igen meleg és száraz, a tél enyhe, a csapadék rendszertelen, hó csak ritkán hull.
Az Alpok vidéke télen-nyáron alacsony hőmérsékletű, bőséges a csapadék.
Az Appenninek belső, magasabb vidékeinek éghajlata jellemzőenhegyvidéki, nagyon hideg a tél.
A Pó-síkságon szárazkontinentális idő uralkodik, a tél hideg és ködös, a nyár fullasztóan meleg, a csapadék eloszlása egyenletes.
Az Adria partján közepes csapadék, erős ÉK-i szél (bóra) jellemző.
A Liguri- és Tirrén-tenger partján télen enyhe az éghajlat.
AzAppennini-félsziget,Szicília ésSzardínia természetes növénytakarója, akeménylombú erdő viszonylag kis területen maradt meg. Állományalkotó, örökzöld fája mészkövön amagyaltölgy, szilikátkőzeten aparatölgy. A tengerpartokon ligetes erdőket alkot azaleppóifenyő, illetve az esernyő alakúpíneafenyő. A magasabb szinteken az örökzöld tölgyfajokat lombhullatómolyhos tölgy,szelídgesztenye váltja fel. Az erdők aljnövényzetében sok az örökzöld, illatos, szúrós levelű cserje, pl. fáserika, örökzöldpisztácia,boróka él. A hegységekben a tölgyerdők felett mediterrántűlevelű erdők nőnek. A folyóvölgyeket kísérőplatánligetek jellegzetes cserjéje aleander. Az őshonos,500–800 m-ig húzódó erdők helyét nagyrészt átvették acitrusfélék és azolajfaligetek, illetve a fakitermelés, legeltetés következtében mediterrán cserjések, gyér füves kopárok alakultak ki. APó-síkság mezőgazdasági terület.[15]
Állatvilágának jellegzetességei a tengerparti, magashegységi és mediterrán fajok. Aragadozók közül előfordul a farkas, a barnamedve, a borz, a menyét és a nyuszt. Apárosujjú patások közül megtalálható a kőszáli kecske, a zerge, a pireneusi zerge, a gímszarvas és az őz.[15]
Akorai középkorban Itália különbözőfejedelemségekre bomlott, majd az érett és késő középkorban függetlenvárosállamok alakultak ki. A félsziget déli része előszörBizánc, később azarabok, majd anormannok uralma alá került, északi része pedig aNémet-római Császársághoz. A középkor derekán már a francia királyok is versengtek a területért. Ekkor terjesztette ki világi hatalmát arómai pápa is Közép-Itália jelentős részére. Ekkor lett nagyhatalomVelence.
Az egységes Olasz Királyság1861-ben alakult meg aSzárd–Piemonti Királyságból,Ⅱ. Viktor Emánuel király koronája alatt.Veneto tartomány csak1866-ban került az olasz államhoz, aporosz–osztrák–olasz háborúban elért porosz győzelem nyomán, a békekötés feltételeként. Róma elfoglalása és a pápák világi hatalmának megdöntése1870-ben történt meg, amikor a pápai államot védelmező francia katonai kontingens aporosz–francia háború miatt a rajnai frontra irányították. Miután a szárd vezetésű királyi csapatok elfoglalták Rómát és az állam fővárosává tették, a világi birtokától megfosztott pápa aVatikán és aLaterán területére vonult vissza, magát az „olasz állam foglyává” nyilvánította.
1929-ben sikerült az olasz és az egyházi államnak alateráni egyezményben egyezségre jutnia, amelyben az olasz állam elismerte azegyházi állam függetlenségét.
Olaszország1940-ben belépett amásodik világháborúba. A háborúban jelentősebb hadművelet volt Mussolini balkáni inváziója, (amelynek értelmében Albániát lerohanták, ám Görögországban súlyos vereséget szenvedtek), illetve az Észak-Afrikai hadjárat, mely katasztrofális vereséggel végződött. A szövetséges csapatok1943-ban kezdték meg előrenyomulásukat Szicília felől.
A háború befejezése után,1946-ban az olaszok népszavazás útján döntöttek a köztársasági államforma megalakításáról. Apárizsi békeszerződés értelmében az ország elvesztette Isztriát és az Adriai-tenger keleti partján birtokolt kisebb területeket. Az1960-as-70-es években felgyorsult az ország fejlődése, miközben a központi kormányhatalomnak küzdenie kellettDél-Olaszország felől északnak terjeszkedőmaffia hatalmával és aVörös Brigádok által képviselt szélsőbaloldali terrorizmussal is.
A 2010-es évekeurópai migránsválsága idején Olaszország lett az egyik legtöbb, az EU-ban menedéket kérő ember célpontja. 2013 és 2018 között több mint 700 ezer migránst fogadott be,[16] főként a Szaharától délre fekvőFekete-Afrikából,[17] ami megterhelte az államkasszát és aszélsőjobboldali éseuroszkeptikus pártok támogatottságának megugrásához vezetett.[18]
ACOVID-19 világjárvány Olaszországon belüli több mint 155 ezer áldozatával globális szinten is kiemelkedő volt,[19] és gazdaságilag az egyik leginkább érintett.[20]
2022-benGiorgia Meloni, akit szélsőjobboldali politikusként is jellemztek,[21][22] az ország első női miniszterelnöke lett.
Palazzo Madama, a Szenátus székhelyeA Képviselőház székhelye, a Palazzo Montecitorio hátsó homlokzata
Az 1948. január elsején életbe lépettalkotmány alapján Olaszország parlamentáris demokratikus köztársaság.
Köztársasági elnök(Presidente della Repubblica): A köztársasági elnököt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésén hétéves időszakra választja kétharmados többséggel. A kétharmados többség azonban csak az első három fordulóban szükséges; ha ez nincs meg, a negyedik fordulótól egyszerű többség is elegendő. 2015. február 3. ótaSergio Mattarella az államfő. A köztársaság kikiáltása óta ő a tizenkettedik e tisztségben.[23] A köztársasági elnök a nemzeti egységet képviseli. Hatáskörébe tartozik az általános választások kiírása, a parlament első ülésének kitűzése, a kormányfő javaslatára a miniszterek kinevezése, népszavazás kiírása, a nagykövetek kinevezése, a nemzetközi egyezmények ratifikálása. Ő a fegyveres erők legfőbb parancsnoka, a honvédelmi bizottság elnöke, s formailag ő a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács elnöke is. Jogkörébe tartozik még a köztársasági kitüntetések odaítélése. E hatáskörök többnyire formálisak.
AParlament két kamarából áll: a Szenátusból (felsőház) és a Képviselőházból (alsóház). A képviselőket öt évre választják. Választható bármely szavazati joggal rendelkezőállampolgár, aki betöltötte a 40. (szenátoroknál), illetve 25. (képviselőknél) évet.
A 200 tagúSzenátust(Senato) tartományi alapon választják. Egyik tartománynak sem lehet háromnál kevesebb szenátora, ez alól kivétel Molise, amelynek kettő és Valle d’Aosta, amelynek egy szenátora van. Örökös szenátusi tagok ezenfelül a volt államfők és legfeljebb öt kiemelkedő személyiség, akiknek e rangot a köztársasági elnök adományozza. A Szenátus elnökeIgnazio La Russa, székhelye Rómában, aPalazzo Madamában található.
A törvényhozási folyamatban a két ház azonos súlyú, minden törvényt azonos szöveggel mindkét házban el kell fogadni ahhoz, hogy érvénybe lépjen.A képviselőház és a szenátus elnökét a két testület választja egyszerű többséggel. A képviselőket mentelmi jog illeti meg, tehát nyomozás vagy vád alá csak akkor kerülhetnek, ha ehhez előbb a parlament hozzájárult. Jogszabályokat nemcsak a parlament hozhat, hanem a tartományi tanácsok és a helyi önkormányzatok is. Ezeket azonban 60 napon belül a parlamentnek is jóvá kell hagynia, mert ha nem, érvényüket vesztik.
A legkisebb olaszországi közigazgatási egység aközség (comune), amelyek együttese alkotja amegyét (provincia). A megyékrégiókat (regione) alkotnak. Olaszország 20 régióra oszlik, amelyek közül a *-gal jelöltek széles körűautonómiát élveznek.
Olaszország hadereje három haderőnemből áll: a szárazföldi haderőből, a légierőből és a haditengerészetből. Ezeknél összesen 216 800 fő van aktív szolgálatban (közülük 70 200 fő sorozott). A szolgálati idő a sorozottaknál 10 hónap. Tartalékos állományú 65 200 fő.
A népességszám növekedése a bevándorlóknak és az emelkedő átlagos élettartamnak (jelenleg 79,81 év) köszönhető. A lakosság rohamosan öregszik, már ma öt lakosból egy nyugdíjas, és ha ez folytatódik, akkor2050-re Olaszország lakossága a jelenlegi háromnegyedére csökkenhet.
Az 1980-as évekig a nyelvileg és kulturálisan is homogén Olaszországban megjelent a bevándorlás. Aberlini fal leomlását és az EU bővítését követően jelentős migrációs hullám indult el Kelet-Közép-Európa egykori szocialista államaiból, főleg az ugyancsakújlatin nyelvűRomániából. A bevándorlás másik forrása a szomszédosÉszak-Afrika, ahol az „arab tavasz” után megugrott az érkezők száma. Nagyarányú bevándorlást jegyeztek fel Ázsia Csendes-óceáni térségből (Kínából[26] és aFülöp-szigetekről), valamintLatin-Amerikából is.
2010-ben a külföldön született népesség származási helye: Európa (54%), Afrika (22%), Ázsia (16%), Amerika (8%) és Óceánia (0,06%). A külföldiek megoszlása földrajzilag változatos: 2020-ban a külföldi állampolgárok 61%-a északon, 24%-a a centrumban, 11%-a délen, 4%-a pedig a szigeteken élt.[27] Az ISTAT 2011. januári adatai szerint a bevándorlók száma kb. 4 563 000, azaz a lakosság 7,5%-a. A legnagyobb közösségek aromán (1 000 000 fő), azalbán (491 000), és amarokkói (457 000).[28]
2021-ben Olaszországnak körülbelül 5,2 millió külföldi lakosa volt, ami a népesség 9%-át tette ki. Az adatok több mint félmillió külföldi állampolgárságú gyermeket tartalmaznak, de nem számítanak bele azok a külföldi állampolgárok, akik később olasz állampolgárságot szereztek.[29] 2016-ban mintegy 201 000 ember kapott olasz állampolgárságot.[30] A hivatalos adatok nem tartalmazzák az illegális bevándorlók számát, akiket 2008-ban 670 000-re becsültek. Mintegy 1 millió román állampolgárt tartanak nyilván Olaszországban, ami a legnagyobb külföldi nemzetiségnek számít.
Gazdasága az EU-n belül a harmadik legnagyobb, de komoly problémáktól szenved és az éves növekedési ráták elmaradnak az EU átlagától. Az országot különösen megviselte a2008-ban kirobbant világválság.
Az olasz gazdaság és életszínvonal jelentős észak–déli megoszlást mutat: Észak- és Közép-Olaszországban az egy főre jutó átlagosGDP meghaladja az EU átlagát, míg Dél-Olaszország egyes régiói és tartományai ennél drámaian alacsonyabbak.[43]
Olaszországban a dolgozó népesség száma 24 millió fő. 9 millió munkás 3 nagy szakszervezethez tartozik[forrás?]:
Confederazione Generale Italiana del Lavoro (CGIL) – kb. 4,6 millió tag
Confederazione Italiana Sindacati Lavoratori (CISL) – kb. 3 millió tag
Unione Italiana del Lavoro (UIL) – kb. 1,4 millió tag.
APó-alföld a legjelentősebb mezőgazdasági terület:búza,kukorica,cukorrépa,rizs termesztése folyik. Gabonatermesztésében számottevőbb a tészta készítésére alkalmas kemény (durum-) búza. Emellett gyümölcsösök teszik változatossá az egyhangú tájat, gyakran elegyítik fás kultúrákkal a szántóföldeket (jellegzetes olasz kevert kultúra).
Szőlő termesztésében első a világon, olívaolaj-előállításában 2. a világon, de a nagy belső fogyasztás miatt rossz termés esetén ebből importra is szorul. Az ország mandulatermése adja a világ termésének közel 1/3-át.[15]
A déli területeken jellemző acitrusfélék (narancs, citrom), a korai zöldségfélék, azolajfa termesztése, nevelése. A paradicsom termesztésében kiemelkedik.
Az állattenyésztés szerepe nem jelentős. A szarvasmarhát és sertést inkább északon, juhot és kecskét inkább délen tenyésztik, szárnyasokat az egész országban. Az állattenyésztés ágazatában kiemelkedő a tejelőszarvasmarha tenyésztése.
hajógyártás: Genova, La Spezia, Nápoly, Livorno, Viareggio, Ancona, Messina, Palermo
mozdony- és vagongyártás: Milánó, Verona, Nápoly, Cagliari
repülőgépgyártás: Torino, Varese
kőolaj-finomítás: Genova, La Spezia, Nápoly, Brindisi, Augusta, Messina
vegyipar: Milánó
Az ország a divatáru készítésének fellegvára. Textilipari centrumai: Milánó, Torino, Varese, Bergamo, Cremona. Cipőipara ugyancsak világhírű.
A könnyűgépek, villamos készülékek gyártása az utóbbi időben nemzeti iparrá vált. Hűtők, mosógépek termelésében a világ élvonalában áll. Jelentős még az iroda- és számítógépek gyártása.[15]
Az állam hivatalos fizetőeszköze azeuró 2002. január 1. óta. A fizetőeszköz az olasz lírát (ITL) váltotta fel. Az ország központi pénzintézete aBanca d’Italia, jelentős további hitelintézetek aBanca Commerciale Italiana (Comit) és aCredito Italiano.
Az ország külkereskedelmi forgalmának jelentős részét az Európai Unió tagországaival bonyolítja, fő külkereskedelmi partnerei: Németország, Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok, Kína.
Olaszország mint vendégfogadó állam a 4. helyet foglalja el világviszonylatban Franciaország, Spanyolország és az Amerikai Egyesült Államok után. Leglátogatottabb régiói Veneto, Emilia-Romagna és Toszkána. Turisztikai vonzereje igen sokrétű, kulturális, archeológiai, természeti látnivalók, illetve téli-nyári sport és vakációs lehetőségek teszik attraktív célponttá. Fogadóképessége a hotelekben 1-5*-os kategóriákban, üdülőfalvakban(villaggio turistico) és kempingekben eléri a 4,5 millió ágyat. Agroturizmusa folyamatosan növekvő tendenciát mutat, 2001-ben megközelítőleg 10 000 gazdasági egységet soroltak ezen kategóriába.
A közutak hossza: 654 676 km. Ebből autópálya 6957 km – amivel az útvonalak hosszúságát tekintve a 3. helyet foglalja el Európában közvetlenül Németország és Franciaország után. Legnagyobb forgalmú autópályái:
A1-es autópálya(l’autostrada del Sole) (Milánó-Firenze-Róma-Nápoly),
A4-es autópálya (Torinó-Milánó-Brescia-Padova-Velence-Trieszt),
A vasutak hossza: 19 394 km; A TAV(Treno Alta Velocita) szuperexpressz vonalai: Róma–Firenze (1. vonal); Róma–Nápoly; Torinó–Milánó; épülő vonalai: Milánó–Bologna; Bologna–Firenze; Milánó–Genova; Milánó–Velence; Verona–Velence. A nemzetközi kapcsolatok fejlődése miatt további gyorsvasutak épülnekFranciaország,Svájc,Ausztria ésSzlovénia irányába is.
AFerrovie dello Stato (rövidítveFS, Olasz Államvasutak) Olaszország legnagyobb állami vasúttársasága, amelyet néhány éve privatizáltak és több önálló vállalatra osztottak.
ItáliaRómai Birodalom és civilizáció, továbbá akatolikus egyház szülőhelye, számosművészeti mozgalom bölcsője, azókortól az újkorig Európa egyik fő kulturális központja. Számos világhíres építész, festő, szobrász, költő, zenész, matematikus hazája volt.
Itália az évszázadok során túlélte az inváziókat és a népvándorlásokat, sok egymástól független államra osztódott, egészen 1861-ig, amikor nemzetállammá vált. Az Appennini-félszigetet alkotó államok viszonylag késői újraegyesítése és autonómiája miatt számos, olaszként elismert hagyomány és szokás határozható meg régióiban. E régiók politikai és társadalmi szegregációja ellenére Olaszország hozzájárulása Európa és a világ kulturális és történelmi örökségéhez továbbra is hatalmas.
Az olasz konyha ezerszínűsége földrajzi helyzetéből adódik. Egységes olasz konyháról, mint olyan, nem beszélhetünk, mivel Olaszországban nagyok a földrajzi távolságok és az éghajlati különbségek, így a mezőgazdaság eltérő ágazatai fejlődtek ki.
Az olasz konyha specialitása a világszerte elterjedtpizza
Világszerte elterjedt az olasz eredetűpizza, amelyet gombával, sonkával, zöldséggel, tenger gyümölcseivel, hallal készítenek, majd a tetejére reszeltsajtot tesznek.
Desszertek közül legismertebb az olaszfagylalt(gelato), amelyet itáliai cukrászok találtak fel.
Az olasz itallapokon abor foglalja el a legelőkelőbb helyet, az itáliai szőlőfajták többségét az igencsak borkedvelő rómaiak telepítették (és szorgosan fogyasztották a nedűt). Ismertek ezenkívül még avermutok, mint aCinzano, aMartini, és más aperitifek, mint aCampari. Jó minőségű törkölypálinka agrappa.
Az olaszok erős eszpresszókávéja világszerte elismert és nagy népszerűségnek örvend. Olaszföldről terjedt el acappuccino is.
Földrajzi tájegységek szerint:
A kontinentális klímájú észak-olaszországi régiókban kukoricát és rizst termesztenek. Az Alpok lejtőin szarvasmarhát és sertést tartanak. Konyhaművészetük a megtermelt alapanyagokból dolgozik, így étkezésük alapvetően jellemző apolenta, a rizs, a marhahús és a tejtermékek. Piemonte gazdagszarvasgomba-lelőhely, Lombardiában gyártják agorgonzola sajtot, Friuli-Venezia Giuliában készül a San Daniele sonka és Emilia-Romagna specialitásai abalzsamecet, apármai sonka és a parmezán.
A déli országrészben a mediterrán éghajlat az uralkodó, így annak jellemző növényeit használják étkezésük során. Sok zöldségfélét, paprikát, paradicsomot és tökféléket fogyasztanak. Közkedvelt és az ételkészítésnél elmaradhatatlan az olívaolaj. A tengerből sok halat, rákot és egyéb tenger gyümölcseit nyernek ki, így ezen alapanyagoknak széles felhasználási módja alakult ki. Állattenyésztésükre a bárány jellemző, amely számtalan étel alapjául szolgál. Campaniából vált világhíressé a pizza, Szicíliából afagylalt és Pugliából apeperoncino.
Szinte minden étkezésnél fogyasztanak valamilyen tésztafélét, északon általában friss, házilag készítettet, délen a száraztészta elterjedt. Ezen kívül minden régiónak megvan a kedvelt tésztaféléje, mint például Pugliában azorecchiete és Abruzzoban amaccheroni alla chitarra. Olaszországban több mint 100 féle tésztát gyártanak.
Olasz versenyző olasz csapattal (Michele Alboreto a Ferrarival 1985-ben)
AScuderia Ferrari tizenhat konstruktőri világbajnoki címével a jelenlegi legeredményesebb Formula–1-es csapat. Az istálló az 1960-as évek elején, majd az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején és 1999-től 2004-ig volt igazán sikeres. A Ferrari pilótái a Formula–1 első éveiben, amikor még nem volt konstruktőri világbajnokság, 1951 és 1956 között több egyéni világbajnoki címet nyertek. Szintén sikeres volt a sportág első éveiben azAlfa Romeo. AMinardi és utódcsapata, aToro Rosso (2020-től AlphaTauri) szintén olasz csapat.
Olaszországban egy évben kétszer is megfordult a mezőny. A hagyományos olasz nagydíjon, ami az őszi program része, valamint 2006-ig Imola volt az "európai szezonnyitó", mert ekkor tértek vissza Dél-Amerikából vagy Ázsiából (Dél-Afrikából) Európába. Ezt az eseményt San Marinó-i Nagydíjnak keresztelték el.
Olaszországban a motorversenyzés is nagyon népszerű. Az egyik legismertebb motorosValentino Rossi, aki 9 alkalommal nyert világbajnoki címet. Beceneve: a Doktor. A legsikeresebb motorversenyzőGiacomo Agostini, 15 világbajnoki címet gyűjtött be a70-es években. Híres versenyzők mégCarlo Ubbialli,Loris Capirossi,Max Biaggi,Marco Melandri. Kiemelkedően sikeresek az olasz motormárkák is: több világbajnoki címet szerzett már az Aprilia, a Ducati, a Gilera, az MV Agusta, a Moto Guzzi. Jelenleg két olasz pályán is rendeznek MotoGP futamokat: Mugello és Misano, ahol San Marinó-i nagydíj néven futnak a versenyek.
A híres olaszkék csapat (squadra azzurra, Blue Team) az 1950-es és 1960-as években 13 világbajnoki és 12 Európa-bajnoki címet nyert azerős treffnek nevezett licitálási rendszer használatával.
Az országban egy nyári és két téliolimpiát tartottak. Az első az1956-os téli olimpia volt az alpesiCortina d’Ampezzo városában. Négy évvel ezutánRómában tartották anyári olimpiát. Legutoljára a 2006-os torinóitéli olimpiát rendezték meg az országban. Olaszország összesen 190 arany, 158 ezüst, és 174 bronzérmetszerzett a nyári olimpiai játékokon. A legsikeresebb sportág a vívás, amelyen összesen 107 érmet szereztek. A téli olimpiákon 36 arany-, 31 ezüst- és 34 bronzérmet szereztek. A legsikeresebb sportág az alpesi sízés.
Festa della Liberazione – április 25. A Felszabadulás napja, 1945-ben a második világháborús harcok vége Olaszországban, nemzeti ünnep
Festa del Lavoro – május 1. (A munka ünnepe)
Festa della Repubblica – június 2. AKöztársaság Napja (1946-ban ezen a napon az olaszok népszavazás útján döntöttek a köztársaság mellett). Június 2. Garibaldi-emléknap is: 1882-ben ezen a napon hunyt el a híres olasz szabadsághős
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
