Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Ob (folyó)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ob szócikkből átirányítva)

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2022. október 25.

Pontosságellenőrzött

Hasonló cikkcímek és megnevezések:Ob (egyértelműsítő lap).
Ob
Обь
Közigazgatás
Országok Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz5 410 km
Vízhozam12 500 m³/s
Vízgyűjtő terület2 972 497 km²
ForrásAltaj hegység,Oroszország
é. sz. 52° 25′ 44″,k. h. 85° 01′ 19″52.428888888889,85.02194444444452.428889°N 85.021944°E
é. sz. 52° 25′ 56″,k. h. 84° 59′ 07″52.4322,84.985352.432200°N 84.985300°E
TorkolatKara-tenger,Jeges-tenger
é. sz. 66° 22′ 49″,k. h. 71° 46′ 43″66.3802,71.778766.380200°N 71.778700°E
Elhelyezkedése
Térkép
AWikimédia Commons tartalmazOb
Обь
témájú médiaállományokat.

AzOb (oroszul:Обь)Oroszország leghosszabb,Ázsia második leghosszabb folyója. Hossza 3650 km, de azIrtis eredetétől számítva 5410 km. Vízhozamát tekintve az oroszországi folyók közül a harmadik, aJenyiszej és aLéna is bővizűbb.

Neve akomi (zürjén)ob szóból származik, jelentése a zürjénben: „hótorlasz, hóbucka”. AKáma mellékfolyója, azObva (zürjén: „Ob-víz”) nevének átvétele.[1]

Földrajz

[szerkesztés]

Az Ob aBija és aKatuny folyók összefolyásánál, azAltaj-hegységben, azAltaji határterületen veszi eredetét. ANovoszibirszki és aTomszki területen, majdHanti- és Manysiföldön folyik keresztül, ésJamali Nyenyecföldön, nagyjából asarkkörön ömlik aKara-tengerOb-öblébe.

A folyó felső szakaszán nagyjából észak felé folyik,Barnaul ésNovoszibirszk között nagy kanyart alkot. Itt található az 1950-es években kialakítottNovoszibirszki-víztározó és vízerőmű (1070 km², 0,88 Mrd. m³), melynek megépítésével számos falu ésBerdszk város nagy része víz alá került.A középső szakaszon, a Tom torkolata után az Ob medre északnyugatra fordul, innen végig aNyugat-szibériai-alföld folyókkal szabdalt, gyakranmocsaras vidékein folyik tovább. AzIrtis torkolatától ismét északi irányba fordul, medre jelentősen kiszélesedik.

A folyót az év jelentős részébenjég borítja. Az olvadás a felső szakaszon április elején, az alsón 3-4 héttel később kezdődik, ezért gyakoriak a hirtelen és erőteljes áradások.

Mellékfolyói

[szerkesztés]

Az Ob legnagyobb mellékfolyója azIrtis. Más jelentős mellékfolyók:

Városok

[szerkesztés]

A legnagyobb városok a folyó mentén:

Ob–Jenyiszej-csatorna

[szerkesztés]

Szibéria meghódításával egy időben, már a18. században felmerült egy, az Obot a Jenyiszejjel összekötő csatorna megépítésének gondolata. Ez a terv 1882 és 1891 között valósult meg, amikor (a Kety mellékfolyó felső szakaszától) elkészült az Ob–Jenyiszej-csatorna. A csatornán csak kisebb hajók közlekedtek, ezért 1911-ben hozzáláttak szélesítéséhez. Ezt a munkát azelső világháború miatt leállították. Időközben megépült aTranszszibériai vasútvonal, és a csatornát egyre jobban elhanyagolták. Az utolsó hajókaraván1942-ben haladt át a csatornán.

Források

[szerkesztés]
  1. Kiss Lajos.Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó (1978).ISBN 963-05-1490-7 
Települések azOb mentén (forrástól atorkolatig)
Oroszország
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ob_(folyó)&oldid=25397028
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp