AzOb (oroszul:Обь)Oroszország leghosszabb,Ázsia második leghosszabb folyója. Hossza 3650 km, de azIrtis eredetétől számítva 5410 km. Vízhozamát tekintve az oroszországi folyók közül a harmadik, aJenyiszej és aLéna is bővizűbb.
Neve akomi (zürjén)ob szóból származik, jelentése a zürjénben: „hótorlasz, hóbucka”. AKáma mellékfolyója, azObva (zürjén: „Ob-víz”) nevének átvétele.[1]
A folyó felső szakaszán nagyjából észak felé folyik,Barnaul ésNovoszibirszk között nagy kanyart alkot. Itt található az 1950-es években kialakítottNovoszibirszki-víztározó és vízerőmű (1070 km², 0,88 Mrd. m³), melynek megépítésével számos falu ésBerdszk város nagy része víz alá került.A középső szakaszon, a Tom torkolata után az Ob medre északnyugatra fordul, innen végig aNyugat-szibériai-alföld folyókkal szabdalt, gyakranmocsaras vidékein folyik tovább. AzIrtis torkolatától ismét északi irányba fordul, medre jelentősen kiszélesedik.
A folyót az év jelentős részébenjég borítja. Az olvadás a felső szakaszon április elején, az alsón 3-4 héttel később kezdődik, ezért gyakoriak a hirtelen és erőteljes áradások.
Szibéria meghódításával egy időben, már a18. században felmerült egy, az Obot a Jenyiszejjel összekötő csatorna megépítésének gondolata. Ez a terv 1882 és 1891 között valósult meg, amikor (a Kety mellékfolyó felső szakaszától) elkészült az Ob–Jenyiszej-csatorna. A csatornán csak kisebb hajók közlekedtek, ezért 1911-ben hozzáláttak szélesítéséhez. Ezt a munkát azelső világháború miatt leállították. Időközben megépült aTranszszibériai vasútvonal, és a csatornát egyre jobban elhanyagolták. Az utolsó hajókaraván1942-ben haladt át a csatornán.
