A világ több mint 2 milliárd keresztényének legnagyobb része nyugati keresztény.[1][2]
Az egyik fő ága, a római egyház,Róma püspöke, a pápa vezetése alatt fejlődött ki. Később a római egyházból függetlenprotestáns felekezetek széles skálája jött létre. Így a „nyugati kereszténység” kifejezés nem egyetlen közösséget vagyvallási felekezetet ír le, hanem akeleti kereszténységtől való megkülönböztetésre szolgál.
A keresztény közösségekben már korán kialakultak a különfélerítusok, amelyek később tovább fejlődtek. A konstantinápolyi, alexandriai, antiókhiai, jeruzsálemi és római patriarchátus, az úgynevezettPentarchia vezető szerepet foglalt el a korai egyházban.
A késő ókorban aRómai Birodalom a Nyugat-Római Birodalomra (Róma központtal) és a Kelet-római Birodalomra (Konstantinápoly) szakadt, és a Római Birodalom keresztényállamvallásából a latin nyugaton és a görög keleten eltérő egyházi hagyományok alakultak ki.
A középkorban Európa nyugati felén és Nyugat-Észak-Afrikában arómai egyház emelkedett ki, élén apápával.
A középkor folyamánteológiai éspolitikai konfliktus alakult ki akonstantinápolyi pátriárka és a római pápa egyháza között, ami a nyugati és a keleti kereszténység további megosztottságához vezetett.[3]
↑Status of Global Christianity, 2024, in the Context of 1900–2050. Center for the Study of Global Christianity, Gordon-Conwell Theological Seminary. (Hozzáférés: 2024. május 23.) „Protestants: 625,606,000; Independents: 421,689,000; Unaffiliated Christians: 123,508,000”
