Magyarországon 1981-ben az év labdarúgója, magyar gólkirály és Ezüstcipő‑nyertes, valamint 1984-ben osztrák gólkirály is lett. 70 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban és 32 gólt szerzett. Két világbajnokságon vett részt (1978,1982). 1981-ben Európa‑válogatott volt Csehszlovákia ellen. Edzőként a Ferencvárossal egyszeres magyar bajnok.
Nyilasi Tibor Budán, aVízivárosban nőtt fel. A II. kerületiMedve utcai általános iskolában kezdte tanulmányait.[2] Ott és a környékbeli grundokon kezdett focizni. 1965-ben édesapja vitte el amargitszigetiÚttörő Stadionba (1965–70), aholSepsi Attila edző tartott labdarúgó szakkört. Innentől heti két edzéssel megkezdte a rendszeres sportolást.1966.február 23-án megkapta élete első játékosigazolását, majd1967.április 14-én pályára lépett élete első tétmérkőzésén. Az Úttörőstadion csapatában 68 mérkőzésen 124 gólt lőtt és fejelt. 14 évesen már 180 cm magas volt és 46-os cipőt viselt.
1970-benKertész János, aFerencváros (1970–83) ifjúsági csapatának akkori edzője látogatott ki a pályára és Nyilasit a zöld-fehérekhez hívta, aki Fradi-szurkolóként boldogan szerződött az Üllői útra. A család akkor márKelenföldön lakott, nem messze onnan, aholSebes Gusztáv, azAranycsapat híres szövetségi kapitánya élt. Ő is látta játszani a tehetséges Nyilasit, beszélt is vele, így tudta, hogy a szíve a Fradihoz húz. Neki is köze volt a ferencvárosi szerződéshez.
Játéktudása, futball-érettsége, kombinatív készsége, társainak helyzetbe hozása, cselező és gólszerző tudását nézve bármikor, bármelyik csatár- vagy fedezetposzton helye lett volna az én híres, sokak által aranycsapatnak nevezett, aranyos, csibész tizenegyemben…
Tehetségére jellemző, hogy a Fradi ifiben korosztályt is ugrott és ötvenötös születése ellenére az ötvenhármas korosztálynál vették figyelembe. Ekkor ismerte megEbedli Zoltánt,Viczkó Tamást ésVad Istvánt. EdzőjeRákosi Gyula lett. 1971 és 1974 között 65 mérkőzésen 54 gólt szerzett. Utolsó junior évében a csapattal, tizenegy év után megnyerték a bajnokságot. Ezekben az időkben egy-egy mérkőzésen már az első csapatban is szerepelt. Első bajnoki mérkőzése 1973. május 19-én aNépstadionban volt aKomló ellen (1:0). Csereként állt beEngelbrecht helyére az 53. percben.
A magyar ifjúsági válogatottban 15 alkalommal szerepelt és 7 gólt szerzett. Budapest válogatott 16, serdülő válogatott 3 alkalommal volt.
Két bajnoki cím, valamint háromMagyar Népköztársaság-kupa megszerzése után, 1981-ben 30 találattal ő lett a magyar bajnokság gólkirálya, s ő kapta ebben az esztendőben azEurópai Ezüstcipőt is.[3] Szerepelt az 1975-benKupagyőztesek Európa-kupája döntőt játszó FTC-ben. Összesen 243 magyar bajnoki mérkőzésen 130 gólt lőtt.
Szerepelt az 1978-as és az 1982-es világbajnokságon is, ahol öt mérkőzésen két gólt szerzett. A nemzetközi sikereknek köszönhetően 1983-ban szerződést ajánlott neki azAustria Wien (1983–87) együttese. Itt zsinórban három bajnoki címet szerzett és ez első idényben 1984-ben 26 találattal ő lett a bajnokság gólkirálya. Szerepelt azEurópa-válogatottban is (1981).
A Ferencváros legendás játékosa edzőként is jeleskedett. Két időszakban irányította a zöld-fehéreket, 1990 és 1994 között egy bajnoki címet, három kupagyőzelmet és egy Szuperkupa-győzelmet ért el vezetőedzőként. A második periódusában (1997–1998) kevesebb sikert szerzett, akkor az együttes ezüstérmes lett a bajnokságban. Összesen 253 (170+73) mérkőzésen ült a kispadon, ebből 171 bajnoki volt.
1998. november 28-án ült utoljára a Fradi kispadján, majd tapasztalatával és szaktudásával 1999-től a Sport TV szakkommentátora lett. 2002 és 2007 között a Magyar Labdarúgó-szövetség utánpótlásért felelős szakfelügyelője volt. 2013 januárjában tagja lett az UEFA szakmai bizottságának.[4]2014. szeptemberétőlDárdai Pál szövetségi kapitány szakmai stábjában tevékenykedik.[5] 2015 novemberében távozott a válogatottól, miutánBernd Storck kicserélte a stábot. Storck felajánlotta Nyilasinak, hogy maradhat, de nem kívánt élni a lehetőséggel.[6] Ugyanakkor az MLSZ elnökségi tagja maradt. 2010 augusztusától sportigazgatóként dolgozik a Magyar Labdarúgó Szövetségben, ahol az OTP-MOL Bozsik-program irányítása is hozzá tartozik, amelynek fő célkitűzése a labdarúgás tömegesporttá fejlesztése és a tehetségkutatás.[7][8][9] 2018-ban új szakmai bizottság alakult aMagyar Labdarúgó-szövetségben, amelynek a vezetője lett. A szakmai bizottság tagja lett továbbáDárdai Pál,Egervári Sándor,Gellei Imre,Kovács Kálmán,Fehér Csaba,Gera Zoltán,Hajnal Tamás,Lőw Zsolt,Szabics Imre,Markó Edina,Takács Mihály,Fórián Zsolt.[10][11]
Magyarország:
Labdarúgásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
