Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Ez a szócikk a régészről szól. Hasonló címmel lásd még:Novák József (egyértelműsítő lap). |
| Novák József | |
| Született | 1910.február 13. Nyírmada |
| Elhunyt | 1986.február 10. (75 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | pedagógus, régész, múzeumigazgató |
| Tisztsége | múzeumigazgató |
| Iskolái | Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem(–1932) |
Novák József (Nyírmada,1910.február 13. –Budapest,1986.február 10.) tanár, régész, múzeumigazgató.
A debreceni tudományegyetem Orvostudományi karán három és fél évet tanult, majd átiratkozott a Bölcsészeti Karra (1932) ahol régész (római régészet), majd latin-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Doktori értekezését a várjobbágyság intézményéről írta. A debreceni tudományegyetem könyvtárában díjtalan gyakornok (1940).
Akolozsvári egyetem Régészeti Tanszékén tanársegéd (1941), majd adjunktus (1942–1944). AzErdélyi Nemzeti Múzeum anyagával Budapestre ment (1944). Aszekszárdi múzeum igazgatója (1946–1951), emellettTolna megye szabadművelési felügyelője volt egyidőben. Adombóvári Apáczai Csere János Tanítóképző tanára és megyei történelem szakfelügyelője (1952–1958). A Népművelési Intézet munkatára (1958–1980; nyugdíjba vonulásáig). Kolozsvárott és Tolna megye területén több ásatást vezetett. Kolozsvári éveibenErdély történetével, Szekszárdon és Dombóváron a megye, illetve Szekszárd múltjával, valamint aTanácsköztársaság művelődéspolitikájával foglalkozott. Dombóváron a tanítás mellett kedves költője,Horatius verseit fordította magyarra; fordításai könyv alakban is megjelentek (1957). A Népművelési Intézetben fő témája a művelődés- és népműveléstörténet volt, jelentősen hozzájárult a népművelőképzés kialakításához. AHazafias Népfront Honismereti Bizottmányában haláláig a honismereti képzés, továbbképzés felelős irányítója volt. Írásai elsősorban aKolozsvári Szemle, aNépművelési Értesítő, aNépművelés, aHonismeret és aHonismereti Híradó c. lapokban jelentek meg.