Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

Novák József (régész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. január 11.

Pontosságellenőrzött

Ez a szócikk a régészről szól. Hasonló címmel lásd még:Novák József (egyértelműsítő lap).
Novák József
Született1910.február 13.
Nyírmada
Elhunyt1986.február 10. (75 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapedagógus,
régész,
múzeumigazgató
Tisztségemúzeumigazgató
IskoláiDebreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem(–1932)

Novák József (Nyírmada,1910.február 13.Budapest,1986.február 10.) tanár, régész, múzeumigazgató.

Tanulmányai

[szerkesztés]

A debreceni tudományegyetem Orvostudományi karán három és fél évet tanult, majd átiratkozott a Bölcsészeti Karra (1932) ahol régész (római régészet), majd latin-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Doktori értekezését a várjobbágyság intézményéről írta. A debreceni tudományegyetem könyvtárában díjtalan gyakornok (1940).

Munkahelyei

[szerkesztés]

Akolozsvári egyetem Régészeti Tanszékén tanársegéd (1941), majd adjunktus (19421944). AzErdélyi Nemzeti Múzeum anyagával Budapestre ment (1944). Aszekszárdi múzeum igazgatója (19461951), emellettTolna megye szabadművelési felügyelője volt egyidőben. Adombóvári Apáczai Csere János Tanítóképző tanára és megyei történelem szakfelügyelője (19521958). A Népművelési Intézet munkatára (19581980; nyugdíjba vonulásáig). Kolozsvárott és Tolna megye területén több ásatást vezetett. Kolozsvári éveibenErdély történetével, Szekszárdon és Dombóváron a megye, illetve Szekszárd múltjával, valamint aTanácsköztársaság művelődéspolitikájával foglalkozott. Dombóváron a tanítás mellett kedves költője,Horatius verseit fordította magyarra; fordításai könyv alakban is megjelentek (1957). A Népművelési Intézetben fő témája a művelődés- és népműveléstörténet volt, jelentősen hozzájárult a népművelőképzés kialakításához. AHazafias Népfront Honismereti Bizottmányában haláláig a honismereti képzés, továbbképzés felelős irányítója volt. Írásai elsősorban aKolozsvári Szemle, aNépművelési Értesítő, aNépművelés, aHonismeret és aHonismereti Híradó c. lapokban jelentek meg.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Szekszárd város neve és eredete. (Szekszárd, 1949)
  • A magyar népművelés története I. 1772-1919. (Egyetemi jegyzet, Budapest, 1975)
  • Elgondolások a honismereti képzés és továbbképzés fejlesztéséről. (Honismeret, 1977. 6., 37-40.)
  • A Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. (Egyetemi jegyzet, Budapest, 1985.)

Források

[szerkesztés]
  • Töltési Imre: Novák József (Honismeret, 1986. 3., 65-66.)
  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság; Tarsoly. 2002. 659. o. ISBN 963-86222-4-5
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Novák_József_(régész)&oldid=27765400
Kategóriák:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp