Anikotin azalkaloidok közé tartozó szerves vegyület. Nevét Jean Nicot de Villemain francia diplomatáról kapta, aki a 16. század második felében elterjesztette a tubákolás szokását a francia királyi udvarban.
Főleg aburgonyafélék termelik: nagy mennyiségben található adohányban, kevesebb aparadicsomban és aburgonyában.[1] A szervezetben aktiválja a nikotinosacetilkolin receptorral rendelkezősejteket, az így felszabadulóadrenalin pedig növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és avér glükóz-szintjét, illetve szapora légzést okoz.[forrás?] Bár a nikotin erősméreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlenhalált ritkán okoz, egyrészt mert adohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt aszervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztók hozzászoktak. Mivel a nikotin növeli azagydopaminszintjét, fogyasztása súlyos függőséghez vezet.[forrás?]
A nikotin erős méreg, felszívódik bőrön át, belélegezve, lenyelve, mennyiségtől függően halálos, ezt a hatását használták fel a növényvédelemben a kártevő rovarok elpusztítására. HumánLD50 értéke egyes becslések szerint 6,5-13 mg/kg.[2]
A nikotin avegetatív, szimpatikus idegekbőlnoradrenalint, a mellékvesébőladrenalint, azagyalapi mirigy hátulsó lebenyéből antidiuretikushormont tesz szabaddá. Ezekből eredőperifériás hatásai: a vérnyomás, a szívfrekvencia növelése, verejtékezés, a vizeletelválasztás csökkenése, a vér szabadzsírsav-szintjének növekedése. A gyomor-bélmozgások általában lassulnak, ugyanakkor a székelési reflex megindulhat.Központi idegrendszeri hatásai: mérsékelt adagokban általában javítja a szellemi funkciókat, gyorsítja a reakciókat, csökkenti az álmosságot és az étvágyat. Túladagolása számos kedvezőtlen hatást vált ki, részben a receptorok túlzott ingerlése, részben viszont deszenzibilizáció útján való gátlása miatt. Azt fontos megjegyezni, hogy a nikotin önmagában nem rákkeltő.
A nikotint a legtöbben a hagyományos cigaretta hatóanyagaként ismerik, de használják rovarölő szerként, valamint gyógyszerként is, igaz kis mennyiségben.
↑Communications, EBCONT: Nicotin. roempp.thieme.de. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
↑ (2014. január 1.) „How much nicotine kills a human? Tracing back the generally accepted lethal dose to dubious self-experiments in the nineteenth century”.Archives of Toxicology88 (1), 5–7. o.DOI:10.1007/s00204-013-1127-0.PMID24091634.PMC3880486.
Hohenberg József:A dohány és a dohányzás. A dohányzás története, a dohányzás hatása az emberi szervezetre. Küzdelem a nikotin ellen; Novák, Budapest, 1928
Allen Carr:Nikotinstop! Szabadulás egy káros szenvedélytől; ford. Szabó Olimpia; Charta, Budapest, 1992
Ez agyógyszerészeti tárgyú lap egyelőrecsonk (erősen hiányos).Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
