Anihónium[1] (korábbi nevénununtrium) aperiódusos rendszer 113.eleme. A Magyar Tudományos Akadémia 2019. július 24-én kiadott ajánlásban[1] javasolta anihónium nevet, noha az elem felfedezése óta a magyar nyelvhasználók jelentős többsége anihonium alakot használta. A 2019-ben központilag előállított, minden magyar középiskolába 2019. augusztus végén kerülő fali periódusos rendszerben anihonium név szerepel.[2] VegyjeleNh, korábbanUut. Szintetizálták közvetlenül hideg és meleg fúziós reakcióval. Elsőként azununpentium bomlása közben fedezték fel. Összesen nyolc nihónium atomot figyeltek meg ezidáig. A periódusos rendszer tulajdonságai alapján puha, ezüstös fémnek kell lennie.
Először 2003 augusztusában figyelték meg, mint azununpentium bomlási termékét. Az eredményeket 2004 februárjában publikálta egy orosz és egy amerikai csapat.
2004 júliusában egyjapán csapat jelentette be egyetlen278Uut atom létrehozását egybizmut-209 éscink-70 közötti hidegfúziós reakcióban. 2004 szeptemberében publikálták eredményeiket.
Még 2004-ben megerősítette állításukat egy IMP-ben (Institute of Modern Physics) végzett kísérlet, amely felismerte, hogy a266Bh bomlási értékei megegyeznek az ő kísérletükben mérttel. 2005 áprilisában megismételték a kísérletet, ám ekkor a bomlási adatok eltértek az elsőtől, amely valószínűleg egymetastabil izomer kialakulására vezethető vissza.
A 113. elemetnihóniumnak (Nh) keresztelték el japán felfedezői. Nihon az ázsiai szigetország japán neve. Ez az első elem, amelyet ázsiai országban fedeztek fel. A szigetországbeli tudósok 2012-ben jelentették be, hogy sikerült előállítaniuk a megfoghatatlan 113-as rendszámú elemet, amelynek atommagjában 113 proton van.
A Földön nem fordul elő természetes állapotban, ezért laboratóriumban kell előállítani.
A RIKEN Nisia Központjában (RNC) sikerült létrehozni a rendkívül instabil elemet, amely gyorsan el is bomlott. A találgatások arról szóltak, hogy japoniumnak keresztelik majd.[6]
