Nigéria, hivatalosan aNigériai Szövetségi Köztársaság (angolulNigeria, hivatalosanFederal Republic of Nigeria) független országNyugat-Afrikában.Felső-Guinea nagytáj legnagyobb állama. A szárazföldön nyugatrólBenin, keletrőlCsád ésKamerun, északrólNiger alkot vele a határt. Délről azAtlanti-óceán részét képező Guineai-öböl határolja.1991-óta a főváros az ország közepén fekvőAbuja, korábban a kormány a partmentiLagosban székelt.
Több mint 230 milliós népességével[7]Afrika legnépesebb,[8] és a Földhatodik legnépesebb országa. Nigéria egy soknemzetiségű állam, ahol több mint 250etnikai csoport él, akik többszáz különböző nyelvet és nyelvjárást beszélnek.[9][10][11] A három legnagyobb etnikai csoport ahausza északon, ajorubák nyugaton és azigbók keleten, amelyek együttesen a teljes lakosság több mint 60%-át teszik ki.[12] Ahivatalos nyelv az angol, amelyet a nemzeti szintű nyelvi egység elősegítésére választottak.[13] Az országalkotmánya biztosítja a vallásszabadságot,[14] és Nigéria egyszerre ad otthont a világ egyik legnagyobb muszlim és keresztény lakosságának.[15] A népesség nagyjából felemuszlim, akik többnyire északon élnek, és felekeresztény, akik többnyire délen élnek.
Nevét –Nigerhez hasonlóan – afő folyójáról kapta, amelynek alsó folyásán terül el.[19] Ezt a nevet a 19. század végén Flora Shaw brit újságíró találta ki, aki később feleségül ment Lugard báróhoz, a brit gyarmati adminisztrátorhoz.[20]
A „Nigéria” nevet politikai és közigazgatási nevekként (Észak- és Dél-Nigéria) 1900 óta használták, az ország neve 1914 után Brit Nigéria volt.[21]
A 11-12. században aziszlám kezdett elterjedni Bornuban (ÉK-Nigéria), majd később a hausza államokban is.[22]Jorubaföld, Benin feudális szultánságai (DNy-Nigéria) a14. századtól kezdve arab hatás alatt fejlődtek.
A 11-15. század között azifei bronzművesség a virágkorát élte.
15-16. század: Benin állam virágkora; magas fejlettségű bronzművesség.
A Benin Királyság (Edo) 1625 körül
Az európaiak a 15-16. században főként a partvidéket látogatták (Rabszolgapart); a 15. században elsőként a portugálok. A késő középkor európai tengerészei nagyon elcsodálkoztak, amint a térség szárazföldjére léptek. Sok mérföldön át húzódó, gondosan kiépített utak, fasoroktól közrefogva; ahol napokig utazhatott az ember és pompásan művelt földektől borított tájat látott, továbbá háziszőttes anyagokból készült, díszes ruházatú embereket. A tengerészek jelentéseiből, amelyeket a 15. és 17. század közötti időszakban írtak, kiderül, hogy a Szaharai-övezettől déli irányban Fekete-Afrika ezen a részén magas szintű kultúra virágzott.[23] Az öt mérföld kerületű Benini Királyság fővárosát,Nagy-Benint fákkal szegélyezett hosszú sugárutak övezték és a királyi palota – az egyik holland utazó szerint –akkora területet foglalt el, mintHaarlem városa, a palota galériái pedig olyan nagyok voltak, mint az amszterdami tőzsde. Legalább harminc, utcákkal keresztezett sugárút szelte át a várost, és emeletes házait – a hollandok tanúsága szerint – ragyogó tisztaság jellemezte.[24] Hogy a felső-guineai tengerpart államai a fejlődésnek milyen magas fokán álltak, az a régészek előtt csak a 20. században vált igazán világossá, miután megtalálták a benini, az ifei, a jorubai kézművesek és a mai Nigéria területén levő más ősi kulturális központok kézműveseinek művészi termékeit.
Ezt a virágzó kultúrát az európai konkvisztádorok mindenhol megsemmisítették, ahová csak eljutottak.
A 16. században a mai Nigéria nagy része a rabszolga-kereskedők vadászterületévé vált.
Északnyugat-Nigériában és az attól nyugatra és északra eső területeken aSzongáj Birodalom a korai 15. század és a késői 16. század között a virágkorát élte és meghódította a hausza államokat is.
A 15-16. századi királyságok és államok a mai Nigéria területén(nyitható szakasz) >>>>>>
Az európaiak sokáig élvezték az „oszd meg, és uralkodj!” elvét, hiszen a vallási, etnikai, társadalmi ellentétek sokaságában a népcsoportokat sosem volt túlságosan nehéz egymás ellen fordítani.[25]
A17. században a nem iszlám Jakun állam élte virágkorát Kvararafában (Közép-kelet-Nigéria).[22]
19. század elején afulbe (fuláni) törzsekszent háborút indítottak a hausza államok ellen; megszerezték Kano, Katszina és Kebbi területeit, majd leigázták ajorubákat is, és terjeszteni kezdték aziszlámot.1832-ben megszerezték a nupei trónt is. Délen,1862-benLagos, majd az egész partvidék angol gyarmattá vált.
Az ország politikai értelemben észak–déli irányban két részre osztható. Az északi részt túlnyomóanmuszlim vallású, leginkábbhausza népesség jellemzi, míg a déli részkeresztény vagy törzsi vallású, nagyobb létszámú, gazdaságilag fejlettebb, iskolázottabb népességű. Az északiak közül került ki a katonai vezetők többsége, aminek nagy jelentősége lett Nigéria történelmében. A déliek nem egységesek, legnagyobb csoportjaik, azigbók és ajorubák képtelenek voltak egységes fellépésre.
A Biafrai Köztársaság 1967-ben
1967 májusa és 1970 januárja között zajlott abiafrai háború. Az igbók az általuk lakott országrésztBiafra néven függetlenné nyilvánították. A központi kormány csapatai 30 hónap alatt tudták őket leverni. Győzelmük után úgy viselkedtek, mintha meghódított föld lenne a tartomány.
1966 és 1999 között katonai kormányok uralkodtak. Politikailag nem voltak egységesek, az északiak mellett időnként a déli tisztek is szóhoz jutottak. Abban azonban egységesen viselkedtek, hogy elherdálták az ország jelentős olajjövedelmeit. A kormányzat minden szintjén eluralkodott akorrupció. Az éppen aktuális vezetők hónapok alatt dollármilliárdossá váltak. Közben az ország fejlesztését úgy elhanyagolták, hogy a leromlott infrastruktúra mára már akadályozza az olajipar működését.
1999 óta polgári kormányok vannak hatalmon. A választások tisztaságát folyamatosan megkérdőjelezik. Bár komoly lépéseket tettek a korrupció visszaszorítására, az ma is súlyos gondja az országnak. Emellett a muszlimok és keresztények rossz viszonya mérgezi a légkört.[26]
Nigéria északi területein különösen aktív aBoko Haram nevű iszlamista szervezet, mely azt hirdeti, hogy a nyugati típusú oktatás és életmód bűn. A neve is ebből ered, aboko amely nem csupán a tanítást foglalja magában, hanem az egész nyugati civilizációt, életfelfogást, világnézetet, aharam szó pedig azt jelenti: tilos.[25]
Közösséget vállaltak azIszlám Állam nevű terrorszervezettel. Legnagyobb, a médiában nyilvánosságot kapott cselekedeteik, a nigériai iskoláslányok,[27] valamint a kameruni miniszterelnök-helyettes feleségének elrablása.[28]
A Boko Haram terroristái nyílt keresztényüldözést folytatnak. 2000-2024 között a becslések szerint 65,000-100,000 keresztényt öltek meg vallási okból, és 18,000-19,100 keresztény templomot gyújtottak föl. 2025 első 9 hónapjában 7800 keresztény áldozata volt a terrorszervezetnek. Az üldözések elsősorban az északi területre koncentrálódnak, ahonnan millióknak kellett elhagynia az otthonát.[29][30][31]
2021 januárjában kialakult egy szeparatista felkelés Nigéria délkeleti részén, majd anigériai hadsereg megtámadta aBiafra Őshonos Emberei (IPOB) félkatonai szárnyát, a Keleti Biztonsági Hálózatot (ESN).[32] A konfliktus fokozódott, mikor az ESN visszaverte a hadsereg első támadásait,[33] de az IPOB befejezte a konfliktust, mikor kivonta az ESN-t Orluból. Pár héttel később Nigéria ismételten megpróbálta elpusztítani az ESN-t. Február 19-én az IPOB bejelentette, hogy az előző naptól kezdve Nigéria ésBiafra közöttháborús állapotok vannak.[34] Három héttel később egy másik szeparatista csoport felállított egy átmeneti biafrai kormányt, amelyet később az IPOB is támogatott.[35]
NigériaNyugat-Afrikában fekszik. Észak-déli kiterjedése 1100 km, nyugat-keleti pedig 1200 km. NyugatonBenin, keletenKamerun, északkeleten egy kis részenCsád, északon pedigNiger határolja.
A széles parti síkságot aNiger-folyó hatalmasdeltája szakítja meg. A Niger és aBenue folyók széles völgye szintén síkság. Tőlük északra a táj ugyan magasabb, de jellemzően sík. A domborzat a tengerpartól távolodva élénkül. Az ország északi részén azonban újból nagy síkságok terülnek el.
A Nigertől délnyugatra alacsony röghegység található, délkeletreKamerun felé emelkedő hegyvidék.
Az ország középső és északi részét a Guineai-küszöb foglalja el. Legszélesebb, legtömegesebb tagja aJosi-fennsík (Bauchi-plató). Ez lankásan emelkedik 2010 m magasságig. A folyók minden irányban sugarasan futnak szét róla. A Guineai-küszöb (fennsík) túlnyúlik az ország északi határán is, és elválasztja aCsád-tó 250–300 m-es átlagmagasságú medencéjét a Niger jóval alacsonyabb síkságától. Itt a Guineai-küszöbön már kevesebb a csapadék, és a száraz időszak több hónapig tart. Ezért tipikus szavanna, továbbá fátlan sztyepp borítja.[36]
Politikai térkép a városokkal, folyókkal
Nigéria domborzati térképe
Természetes vegetáció (angol nyelvű)
Éghajlati térképKöppen osztályozása alapján (angol nyelvű)
A terület két fő folyója aNiger és legnagyobb mellékfolyója, aBenue. Mellékfolyóikkal együtt aGuineai-öbölbe vezetik a vizeket. Északkeleten aCsád-tó vidéke lefolyástalan.
Északra haladva egyre kevesebb az eső. Délen még trópusi esőerdők kialakulását teszi lehetővé a csapadékmennyiség, ahol az erőteljes trópusi monszun 1250-3500 mm évi csapadékkal öntözi a tájat. Itt a száraz évszak augusztusban van, illetve novembertől februárig tart. A sok eső következtében a tengerparton mangrovemocsarakat, a tengertől beljebb esőerdőket találunk – bár ezeket a területeket az irtás jelentősen átalakította. A déli államokban a relatív páratartalom nagyon magas és a hőmérséklet éjjel-nappal egyenletesen 20 és 30 °C között ingadozik. Északabb felé haladva a trópusi erdők átadják a helyüket a nyíltabb fennsíkoknak és a hőmérséklet különbség és ingadozás is megnő. A legmagasabb hőmérséklet 30 és 40 °C, a leghűvösebb pedig 15 és 25 °C között ingadozik. Az északi szavannák évente mintegy 1000 mm csapadékot kapnak két rövidebb esős évszakban. Amikor a hosszú száraz évszakban a Szahara felől a száraz, poros, homokos szél, aharmattán fúj, a fagy sem ismeretlen egyes északi vidékeken.[37] A messze északon egyes tájak az alacsony évi csapadék miatt félsivatagi jellegűek.
A tengerpart mentén sós vizű mocsarak alakultak ki:mangroveerdők. Kicsit magasabban és északabbra a mocsarak vize édesvíz. Ezek növényzete teljesen más jellegű. Még magasabban trópusiesőerdő nő, de állománya a fakitermelések miatt gyorsan csökken és helyén kevésbé fajgazdag, másodlagos erdő alakul ki.
Észak felémajomkenyérfa, nyugat-afrikaiébenfa alkot szárazerdőket, illetve nyálkafafajokból álló ligetes foltok váltakoznak füves szavannákkal. Az ország legnagyobb részének növényzeteszavanna. Többféle szavannát különböztetnek meg Nigériában.
A „guineai" szavannán magas fű nő, az elszórtan növő fák is magasak, a nagy folyókatgalériaerdő kíséri. A „szudáni" szavanna ehhez hasonló táj, de a fű rövidebb, a fák alacsonyabbak. A „szaheli" szavannán füves részek váltakoznakakáciák éstömjénfák alkotta szúrós, száraz cserjésekkel.
Az olajszennyezések, a mérgező hulladékok elégetése országszerte veszélyt jelent. A szennyvizek nem megfelelő kezelése a természetes vízkészletek elszennyeződését okozza. A föld kizsákmányolása miatt a talajok veszítenek termékenységükből. Napjaink további környezetvédelmi problémái: a gyors erdőpusztulás, az északi területeken az elsivatagosodás, a talajerózió és a nagyvárosokban a levegőszennyezés.[38]
Hegesztési hibák miatt 2008-ban a Shell egyik kútjából kőolaj jutott a Niger-folyóba, amelynek elhárítása Bodó város lakosai szerint elégtelen, ezért pert indítottak a vállalat ellen.[39]
1995-ben Sani Abacha 9 nigériait végeztetett ki, mert tiltakoztak az ogoni nép földjén folyó környezetromboló olajkitermelés ellen. Egyes vádak szerint a Shellnek köze volt a környezetvédők elhallgattatásához, a Shell tagadja ezt.[40][41]
A Nemzetgyűlés épületeAbujábanA külügyminisztérium épülete, Abuja
Nigéria azEgyesült Államok mintájára létrehozottszövetségi köztársaság,[43] amelynek végrehajtó hatalmát az elnök gyakorolja. Az elnök egyszerre államfő és a szövetségi kormány feje; az elnököt népszavazással választják, legfeljebb két négyéves ciklusra.[44] Az elnök hatalmát a Szenátus és a Képviselőház ellenőrzi, amelyek kétkamarás testületben vannak, az úgynevezett Nemzetgyűlésben.
Négyévente kerül sor az elnökválasztásra, mely során az elnökjelöltnek nemcsak a voksok többségét kell megszereznie, hanem a 37 szövetségi állam és a főváros,Abuja közül legalább 24-ben a szavazatok legalább negyedét. Amennyiben az első fordulóban nem hirdetnek győztest, a választást 21 napon belül meg kell ismételni az első két helyezett részvételével, ugyanolyan szabályok mellett. Ha ismételten eredménytelen a voksolás, a harmadik fordulóban már csak a szavazatok országos többsége dönt. Az alkotmány értelmében a hivatalban lévőelnök csak egy alkalommal „újrázhat”, vagyis csak két egymást követő ciklusban foglalhatja el az elnöki széket.[45]
Az országban kétkamarás parlament működik. A felsőház a szenátus 109 képviselővel, az alsóház a képviselőház 306 képviselővel. A parlamenti képviselőket 4 évente választják újra.
Az országban többpártrendszer van. 2020 táján a két legnagyobb politikai párt a Népi Demokrata Párt (PDP,People's Democratic Party) és azAll Progressives Congress (APC), húsz bejegyzett kisebb ellenzéki párttal.
Politikai pártok és vezetőik (2017)[46](nyitható szakasz) >>>>>>>>
Accord Party vagy ACC[Mohammad Lawal MALADO]
All Progressives Congress vagy APC (Haladó Erők Kongresszusa)[John Odigie OYEGUN]
All Progressives Grand Alliance vagy APGA[Victor C. UMEH]
Democratic Peoples Party vagy DPP[Biodun OGUNBIYI]
Labor Party vagy LP[Alhai Abdulkadir ABDULSALAM]
Peoples Democratic Party vagy PDP (Demokrata Néppárt)[Ali Modu SHERIFF]
A szövetségi köztársaságot tagállamok alkotják. Az ország harminchat államra és egy szövetségi fővárosi területre oszlik, amelyet további 774 helyi önkormányzati területre osztanak fel. Bizonyos szempontból az államok hatgeopolitikai zónában egyesülnek: északnyugat, északkelet, észak-közép , délnyugat , délkelet és dél.[47][48]
Nigéria katonasága nagy szerepet játszott az ország történelmében, gyakran ragadta magához az ország irányítását és hosszú ideig uralkodott. A legutóbbi katonai uralom időszaka 1999-ben ért véget.[49]
Abuja Nemzeti MecseteMecset LagosbanTemplom, AbujaChrist Church katedrális énekkara, LagosLagos-i utcaképUtcakép, Port HarcourtIgbo asszonyokAsszonyok Észak-NigériábanIskolásokFalusi gyerekekLakrészek egy falusi házban, ChifatakeAz ország népességének növekedése 1961 és 2008 közöttNigéria, Benin és Kamerun régióinak helyi nyelveiÁltalános iskolába járó gyerekek államonként
Nigéria fővárosa maAbuja (ejtsd: Abudzsa). A korábbi főváros ezzel szembenLagos volt, amely jelenleg is az ország gazdasági központja. Ez egyben Afrika és a világ egyik legnépesebb városa is 21 millió lakossal (elővárosokkal).[50]
Lagosban felhőkarcolók, felüljárók és egyben nyomornegyedek nyüzsgő városát látjuk, míg a félreeső falvakban sokan ma is törzsi hagyományok szerint élnek, sárkunyhókból álló falvakban, családi alapokon szerveződő nagyobb csoportokban.
Az ország három elkülönülő, sőt ellenséges vidékre oszlik. Az északi, DNy-i és DK-i országrészre. Az etnikai-vallási ellentétek többször véres zavargásokban tetőznek, sőt szakadáshoz vezető polgárháborút is előidéztek (Biafra: 1967-1970) A politikai élet a hausza-fulbe, a joruba és az ibo törzs között áldatlan belviszállyá fajul.
Nigéria lakossága 2020 decemberében: 208 millió fő,[51] mellyel Afrika legnépesebb országa.
2015-ben a várható élettartam férfiaknál 52 év, a nőknél 54 év. A csecsemőhalandóság magas: 73 halálozás/1000 élve-születés. (2015)[52]A nigériaiaktermékenységi rátája magas, egy nigériai nő élete során átlagosan közel öt gyermeknek ad életet.
Az országban sokan beszélik ajorubát, ahauszát és azigbó (ibo) nyelvet. Ezenkívül több mint 100 kisebb nyelv van. A legtöbb etnikai csoport a saját nyelvén kommunikál. Az ország egyes területein az etnikai csoportok egynél több nyelvet beszélnek.
Ahivatalos nyelv azangol lett az 1960-ban véget ért brit gyarmatosítás hatása miatt. Az angolt, mint hivatalos nyelvet széles körben használják az oktatáshoz, az üzleti életben és a hivatalos célokra. Az angolt első nyelvként az ország városi elitjének csak egy kis része használja, és egyes vidéki területeken egyáltalán nem beszélik.
Az ország határvidékein sok,franciául beszélő ember befolyásolta a beszélt angol nyelvet, és a francia keveredhet az egyes anyanyelvekkel is. A nigériai pidzsin angol, vagy gyakran egyszerűen "pidzsin" népszerűlingua franca.
Nigériaalkotmánya biztosítja a vallásszabadságot[14] és az ország vallásilag sokszínű társadalom, ahol aziszlám és akereszténység a legszélesebb körben gyakorolt vallás.
A lakosság kb. fele muszlim, akik elsősorban északon élnek. Délen többnyire keresztények élnek, az összlakosság 40-46%-a. A maradék népességtörzsi vallású vagy esetleg vallástalan.[55] Afrika más részeihez hasonlóan, ahol az iszlám és a kereszténység domináns, a vallásiszinkretizmus a hagyományos afrikai vallásokkal általános.[56]
A nigériai muszlimok többségeszunnita vagy felekezet nélküli muszlim. Sok szunnita muszlim tagja aszúfi testvériségeknek.
APew Research felmérése alapján a keresztények 74%-a protestáns vagy újprotestáns, 25%-a katolikus, 1% pedig más keresztény felekezetekhez tartozik.[57] Az 1990-es évek óta számos egyházban jelentős növekedés tapasztalható, főleg azafrikai független egyházakban, akarizmatikus és pünkösdi felekezetekben, köztük azaladura egyházakban.A Church of Nigeria az afrikai kontinens legnagyobb keresztény anglikán egyháza. 2025 október 8-án a Church of Nigeria önálló egyházzá válva kilépett a Church of England (angol anglikán egyház) fennhatósága alól,Sarah Mullally canterbury érsekké választása miatt.[58][59][60]
A népességen belül a keresztények részaránya csökken, részben mivel az északi muszlimokhoz képest alacsonyabb atermékenységi ráta.[61]
Az ország középső részén rendszeresek az erőszakos összetűzések a muszlim és keresztény lakosok között.
Az ország bruttó nemzeti összterméke (GDP) a Világbank várakozásai szerint 2,5%-kal nőhet 2018-ban, a 2017-es 1 százalékos növekedési ütem után.[62]
Nigéria északi részen él ahausza és afulbe nép, amelyek tagjai közül sokannomád pásztorkodó életmódot folytatnak.
A többi nép főként növénytermesztéssel foglalkozik, különösen az ország középső, illetve déli részei állnakmezőgazdasági művelés alatt. Az ország lakosságának 40%-a földműveléssel foglalkozik, alacsony a technológiai szint, alig-alig gépesített a mezőgazdaság. A mezőgazdaság ma már 5%-kal sem járul hozzá a kivitelhez, viszont az ország behozatalában mind nagyobb arányban szerepelnek az élelmiszerek.
Jellemző Nigéria gazdaságára az alkalmi ipari bérmunka, amely azon alapszik, hogy a parasztok a városokba mennek, ahol 2-3 hónapos ipari munkát vállalnak, majd visszatérnek vidéki tanyájukra, hogy folytassák a hagyományos földművelést és állattenyésztést. Ugyanakkor erős tendencia a falvakból a városokba irányuló elvándorlás.
Az elektromos áram termelésben kiemelkedő a Nigeren az 1969-ben átadottKainji (ejtsd: Kaindzsi) duzzasztógát, amely 900 MW-os vízerőművet táplál.[63]
A kormány milliárdokat költött el az új fővárosra (Abuja), az elnöki palotára, szállodákra, konferencia-központokra, aranyozott kupolájú mecsetekre, miközben sok faluban nincs villany, vezetékes víz, aszfaltút, iskola.
Az állam fő bevételi forrása a kőolaj.
2000-ben a munkaerő 70%-a dolgozik a mezőgazdaságban, 10% az iparban, 20%-a a szolgáltatásokban. 2010-ben a népesség kb. 70%-a él a szegénységi küszöb alatt.[52]
Mezőgazdasági termelése 1990-2003 között 60%-kal bővült.
Az ország területének 36%-át művelik meg, 23% legelő, 15% erdő, 26% beépített ill. terméketlen (2004-ben). Erdőinek területe a fakitermelés miatt az elmúlt években rohamosan csökkent. Az egykori esőerdők helyén égető-talajváltó gazdálkodás keretében jelentéktelen az állattenyésztés.
Az ország északi és déli része között éles kontraszt mutatkozik. Délen a hatalmas esőzések segítik ajamszgyökér, amanióka, kukorica és a zöldségfélék termesztését. Az esős évszakban a megáradt folyók és patakok mentén kis parcellákon rizst termesztenek, a nagyobb rizsföldeket öntözőrendszer látja el.
A déli nagyvárosok körzetében néhány korszerű nagyüzem is működik (tejgazdaság, baromfitelep, sertéshizlalda).[65]
Északon nehezebb a megélhetés: a déli két esős évszakkal szemben itt a termés egyetlen, meglehetősen megbízhatatlan esős évszaktól függ. Itt a legfontosabb termények a köles, cirok, kukorica, földimogyoró és a gyapot.
Az ország legjelentősebb ipara a kőolaj-kitermelés és feldolgozás. A nemzetgazdaság olajtól való függése Nigéria sorsát a világpiaci olajárak változásával köti össze. NigériaOPEC tagállam. Fő kikötőjePort Harcourt, amely a kőolaj-kereskedelmet bonyolítja.
Jelentős még a műtrágyagyártás, járműgyártás, az egyszerű kézműipar és egyéb könnyűipar. A mészkőrétegekre jelentős cementipar épült ki.
A Niger folyó deltájában, a lagúnákban, a tengerpart mentén jellemző a halászat.
Nigéria a szervezett bűnözés jelentős hálózatának ad otthont, különösen akábítószer-kereskedelem területén, amely ázsiai országokbólheroint szállít Európába és Amerikába, illetvekokaint Dél-Amerikából Európába és Dél-Afrikába.[66]
Nemzetközi viszonylatban is hírhedtté vált a bankcsalásokról, valamint a "nigériai átverésről".[67]
Az országban 1970-ben tértek át a jobb oldali közlekedésre.Nyugat-Afrikában Nigériának van a legsűrűbb és leghosszabb úthálózata,[68] mindazonáltal rosszul tartják karban őket, és gyakran emlegetik az országban bekövetkezett nagy számú balesetek és halálesetek okaként.[69][70]
Lagos környékén jól megszervezett tömegközlekedés nem létezik. Ha valahová menni akarunk, egyszerűbb ha leintünk egy motorost vagy csatlakozunk valamelyik nagyobb társasághoz, és velük együtt kibérlünk egy privát buszt, amely elszállít minket úti-célunkhoz.
Az autóbérlés csak erős idegzetűeknek ajánlott: a forgalmi utakra sávokat nem nagyon festettek, nem is használják az emberek. Dudálással és fénykürt használatával jelzik leginkább szándékukat a kanyarodásra vagy éppen megállásra.
Nagy a rendőri jelenlét, főleg a nagyobb kereszteződésekben, de van hogy ők sem bírnak a töméntelen járművel. A motorosok szabadon közlekednek, a szabályok rájuk – láthatóan – nem vonatkoznak. Nem ritka, hogy egy motoron 3-4 felnőtt és akár további 2 gyermek utazik, bukósisak és védőfelszerelés nélkül.
Összességében Nigéria repülőtereinek és légitársaságainak - akár nemzetközi, akár regionális szinten - működési hatékonyság és a biztonság szempontjából is rossz hírnevük van.
Ajoruba törzsi vallás egy táncosának öltözékeNigériai asszonyok ünnepi viseletbenAsszonyok egy esküvőn, NnewiKifestett bororo törzsi (fulbe) lányIgbo fesztiválra készülveDublinbanEyo-fesztiválEyo-fesztiválEyoTemetési menetBoszorkánydoktor jelmezekElefántcsontból faragott maszk a 16. századbólRituális igbo táncmaszk a 20. század elejérőlAz ókori Nok-kultúra szobrászatának terméke
Az országban az iskolakötelezettség 6 és 15 év között van. A szomszédos országokhoz képest magas az oktatás színvonala. A gyerekek fele jár azonban csak iskolába. Néhány északi tartományban vallási oktatás folyik, ún.Korán-iskolákban.
Filmgyártása az egyik legnagyobb a világon, India és Amerika mellett. Filmiparát gyakran nevezikNollywoodnak is,Hollywood ésBollywood neve után. Minőségben még nem veszi fel a versenyt azok filmjeivel, hanem többnyire csak olcsószappanoperák jellemzik. "Nigéria a világon harmadik legnagyobb filmgyártó ország lett Amerika és India után. Ma már évente kétezer filmet gyártanak. A siker receptje: a filmeket olcsón készítik és rögtön másolják kazettára, dvd-re, hogy a boltokban és az utcákon árulják, nem csak Nigériában, hanem az egész kontinensen, főleg a nyugati területén."[72] Abujában 2004 óta rendeznek nemzetközi filmfesztiválokat.[73]
Képek a zenéről
Kürtösök egy muszlim fesztiválonHausza fiatal pengetős hangszerrelJoruba dobosok, Kwara államUdu, igbo hangszerSekere (hangszer)
Sekere (csörgő) hangzása (a 2. másodperctől)Hagyományos nigériai zene
Hausza zene
Az észak-nigériai hausza zenét rendkívül erős arab, pontosabban iszlám hatás jellemzi. A hauszák számos hangszert Észak-Afrikából vettek át. Jellemző hangszer akakaki nevű fémkürt és agoje nevű egy- vagy kéthúros hárfa.
Joruba zene
Jorubaföld egyik legelterjedtebb hangszere adun-dunnak nevezett, homokóra alakú dob. Tágabb értelemben azokat a zenészeket is dun-dunnak nevezik, akik ezen a hangszeren dobolnak. A dun-dun típusú doboknak két membránja van, amelyeket bőrszíjak kötnek össze. Ha a zenész bal kezével vagy a karjával megnyomja a szíjakat, változtatni tudja a dob hangmagasságát. A dobot horgas végű pálcával ütik, gyakran az oldalára játék közben csilingelő kicsi csengettyűket kötnek.
A dun-dun dobnak az egyik fő típusa azija-ilu, vagyis abeszélő dob, amelyet történetek, hivatalos bejelentések és fontos személyeket dicsőítő versek (oriki) eljátszására használnak. A dobbal történőbeszéd gondolata azon alapul, hogy a jorubatonális nyelv, azaz a szavak jelentése részben a hangmagasságtól függ. Abeszélő dob hanglejtése a lehető legpontosabban követi a beszélt nyelv tonális és ritmusképleteit.[74]
Igbo zene
A legjellemzőbb hangszer a 13 húroscitera, amelyetobonak neveznek. További fő hangszerek a dobok, xilofon, furulyák, lant, líra, udu (aerofon ésidiofon hangszer) és újabban a fúvós hangszerek.
A múltban az egyik legtermékenyebb szobrászhagyomány ajorubáké volt. A fafaragványok igen különböző funkciókat láttak el. Egyes faragványok a szellemek, mások azoba, az uralkodó tiszteletét szolgálták. Sok készült még a nagyobb istenségek kultusza számára vagy a szentélyek berendezésére. Egy szobrászati alkotás értéke attól is függött, hogyan használták, hol tartották, ki birtokolta. Egyes törzsekben, amikor a faragó befejezett egy famaszkot, azt tulajdonosa vagy őrzője úgy ruházta fel életet adó erővel, hogy kifestette és szüntelen élelem- és olajfelajánlásokkal kereste kedvét - enélkül a tárgy értéktelen maradt volna. Más helyeken a famaszk jelentősége módosult, ha birtokosa valaki másra hagyta.[74]
A bronzművesség legtermékenyebb központja a benini udvar (DNy-Nigéria) volt, ahol a királyi előjognak számító bronzöntéssel a 16. századtól a 19. századig foglalkoztak.Ifében feltehetőleg már a12. századtól előállítottak gyönyörű, természethű bronzfejeket és -szobrokat azonikat (főnököket) megörökítendő, s ezek az alkotások – aterrakottából készült hasonló művekkel együtt – határozottan az ezer évvel korábbinoki kultúra szobrászata folytatásának érzetét kelti. Valószínűleg további bronzművesközpontok is léteztek aNiger alsó folyásánál fekvő Ijebu környékén, Owóban, a tivek és dzsukonok között, később pedigAdamawa tartományban.[74]
A nigériaiak beszélgetés közben igen közel állnak egymáshoz. Ilyenkor illetlenség hátrálni.
Beszélgetések során ne érintsük a vallási kérdéseket, üzleti életben a politikát is kerüljük. Ellenben Nigéria sokszínű kultúrája kiváló társalgási téma lehet.
Ne fényképezzünk senkit az illető engedélye nélkül.
Egy férfinál a gyerekei felől érdeklődni illetlenség, míg a nőknél kifejezetten kedvesség.
Ha magánháznál eszünk, mindig dicsérjük meg az elfogyasztott ételt.
A nigériai konyha legfontosabb eleme a különbözőképpen feldolgozott kecske. Ez lehet leves, főzelék, vagy hasonló, állagában a kettő között lévő eledel. A külföldi turistákat szeretettel fogadják Jollof-rizzsel, ami egy vörös színű, fűszeres, hússzeletekkel ízesített rizs. Az országban vigyázni kell, mert a legkülönfélébb ételek lehetnek romlottak vagy szalmonellásak.
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
mindegyik nemzeti ünnepnap. Az Eid Al Fitri aramadán, vagyisa böjt megtörésének ünnepe, az Eid Al MauludMohamed próféta születésének ünnepe, az Eid Al Kabir pedigáldozati ünnep. Az egyik legérdekesebb muszlim ünnep az évenkéntiDurbar-fesztivál, amelyet számos nigériai városban megrendeznek.
A keresztény, iszlám és állami ünnepeken túl a fontosabb fesztiválok:
Argungu-halászfesztivál. Argungu városában egy 4 napos fesztivál az ÉNy-i Kebbi államban
Calabar-karnevál. Calabarban kerül megrendezésre 2006 óta, parádéval, tánccal, kosztümös szereplőkkel, zenekarokkal. Nigéria talán legnagyobb utcabálja.[77]
Carniriv. Éves fesztivál Port Harcourtban.
Eyo-fesztivál Lagosban
Igogo-fesztivál Ondo államban. Soknapos évi fesztivál.
Osun-fesztivál. Az esős évszak végén kerül megrendezésre, általában augusztusban, azOshogbo Szent Erdőben.
Sharo- vagy Shadi-fesztivál. A Jafunfuláni férfiak hagyományos beavatási szertartása.
Yam-fesztivál. Nigéria ésGhána területén népszerű, általában augusztus elején vagy az esős évszak végén tartják.
Délen a tengert kilométereken át idilli homokos part szegélyezi, amelyet csak a vízfolyások torkolatánál burjánzó mangroveligetek törnek meg. Az országot a számtalan etnikai csoport kultúrája és a természeti látnivalók (pl. vízesések) teszik színessé. Kiemelkedő turisztikai övezet a Mambilla-fennsík Taraba államban.
A hagyományaikat őrző népcsoportok kultúrája és lakóhelye ugyanúgy a kulturális világörökség része, mint Dél-Nigéria utolsó őserdőmaradványa, Osun pogány isten szent erdejeOsogbo város mellett.
Az erőszakos bűncselekmények Nigériában gyakoriak, s ezeket gyakran rendőri vagy katonai egyenruhát viselő bűnözők követik el. Vidéken az úttorlaszok segítségével történő fegyveres támadás jellemző bűnesetnek számít. A hatóságok fellépése az ilyen esetek ellen meglehetősen körülményes. A külföldiek ellen irányuló tisztességtelen üzleti eljárások sajátos veszélyt jelentenek.[78]A világ egyik legveszélyesebbnek tartott nagyvárosa Lagos.Az ország északi és középső részén állandó probléma a muzulmán és keresztény lakosok közti erőszakos összetűzések.
Nigériában 25 országos újság van, 1,7 millió példányt nyomtatnak belőlük naponta.
Napilapok: Daily Champion, Daily Independent, Daily Trust, New Age, Nigerian Tribune, Punch, The Guardian, The Sun, The Tide, The Triumph, Thisday, Vanguard.
Hetilapok: Abuja Mirror, Al-Mizan (hausza nyelven), Financial Standard, Newswatch, Tell, The Port Harcourt Telegraph, The News Magazine, Weekly Trust
A labdarúgást nagyrészt az ország nemzeti sportjának tekintik.A nigériai labdarúgó válogatott azafrikai nemzetek kupáját három alkalommal hódította el (1980, 1994, 2013). Két alkalommal adott helyszínt a kontinensviadalnak.
↑Поспелов Евгений Михайлович. Географические названия мира. Топонимический словарь / отв. ред. Р. А. Агеева. — 2-е изд., стереотип. — М.: Русские словари, Астрель, (АСТ), 2002. — 512 с. — 3000 экз. —ISBN 5-17-001389-2(oroszul)
↑News, Mission Network News, The Christian Post, The Catholic World Report, Morning Star: Over 7,000 Christians Killed Thus Far in 2025 (angol nyelven). Voice of the Martyrs Canada, 2025. szeptember 11. (Hozzáférés: 2025. október 11.)
↑Chitando, Ezra (editor: Afe Adogame),African Traditions in the Study of Religion, Diaspora and Gendered Societies,Routledge (2016), p. 31,ISBN 9781317184188[1]
.svg)
_-_NGA_-_UNOCHA.svg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.svg)
