Movatterモバイル変換


[0]ホーム

URL:


Ugrás a tartalomhoz
Wikipédia
Keresés

New York (állam)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Változat állapota

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez aközzétett változat,ellenőrizve:2025. január 9.2 változtatás vár ellenőrzésre.

Pontosságellenőrzött

Ez a szócikk az USA egyik tagállamáról szól. Hasonló címmel lásd még:New York (egyértelműsítő lap).
Ehhez a szócikkhez továbbiforrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek azellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segítsa szócikk fejlesztésében továbbimegbízható források hozzáadásával.
New York
New York állam zászlaja
New York állam zászlaja
New York pecsétje
New York pecsétje
Közkedvelt elnevezés: Empire State
Mottó: Excelsior (latin) – Egyre magasabbra
NévadóYork hercege
Közigazgatás
FővárosaAlbany
Legnagyobb városNew York
KormányzóKathy Hochul
Hivatalos nyelvnincs
Postai rövidítésNY
ISO 3166-2US-NY
Felvétel az Unióba
sorrendben11.
dátuma1788.július 26.
Rangsor
terület szerint27.
népesség szerint3.
népsűrűség szerint6.
Népesség
Népesség20 201 249 fő(2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség155,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen141 205 km²
ebből víz13,3 %
IdőzónaEST (UTC–5)
Szélességé. 40°29'40" - é. 45°0'42"
Hosszúságny. 71°47'25" - ny. 79°45'54"
Kiterjedés
kelet-nyugati455 km
észak-déli530 km
Domborzat
legmagasabb pont1629 m
átlagmagasság305 m
legalacsonyabb pont0 m
Térkép
New York weboldala
AWikimédia Commons tartalmazNew York témájú médiaállományokat.

New York (IPA [nuː ˈjɔrk], ejtsd kb.nú jork) azAmerikai Egyesült Államok Közép-atlanti és északkeleti régiójának egyikállama. A harmadik legnépesebb állam. Gyakran kiegészítik nevét azállam szóval, hogy elkerüljék az összetévesztéstNew York várossal. Mind az állam, mind a város (melynek eredeti neve Új-Amszterdam volt) az akkori yorki herceg, James Stuart, a későbbiII. Jakab után kapta nevét.

Az állam1776.július 9-én vált függetlenné.Amerikai Egyesült Államok alkotmányát1788.július 26-án hagyta jóvá az, amivel a tizenegyedik tagállam lett.

Földrajz

[szerkesztés]
New York állam domborzati térképe

New York területe 141 300 km² (54 556 négyzetmérföld), ezzel az Egyesült Államok 27. legnagyobb állama.[2] A robusztusAdirondack-hegység fekszik az állam északkeleti részén hatalmas vad tájaival. Tőle keletre, avermonti határon fekszik aChamplain-tó völgye, melyben aHudson folyó folyik délre azAtlanti-óceán felé. Az állam déli részének legnagyobb területe azAllegheny-platón terül el, mely a délkeletiCatskill-hegység északnyugati oldalán emelkedik ki. Nyugati területét azAllegheny, illetve aSusquehanna ésDelaware folyók rendszerei hálózzák be. A Delaware folyó vízgyűjtő területéről szóló megállapodás – amit 1961-ben írt alá New York,New Jersey,Pennsylvania,Delaware és a szövetségi kormány – szabályozza a Delaware-rendszer vizének hasznosítását. New York legnagyobb tengerszint feletti magassága az Adirondack egyik tagja, aMarcy-hegy.[3]

New York határos aNagy-tavak két tagjával, azErie-tóval és azOntarióval, melyek aNiagara folyó felé tartanak; akanadaiOntario ésQuébec tartományokkal; a Champlain-tóval; háromúj-angliai állammal (Vermont,Massachusetts,Connecticut); azAtlanti-óceánnal és két Közép-Atlanti állammal (New Jersey ésPennsylvania). Ezen kívül közös vízi határa vanRhode Island-del.

New York állam legmagasabb pontja, a Marcy-hegy
ANiagara-vízesés a kanadai határon

New York városi környezetével ellentétben az állam legnagyobb részét farmok, erdők, folyók, hegyek és tavak uralják. A New York-i Adirondack park a legnagyobbnemzeti park azEgyesült Államokban. Nagyobb, mint aYellowstone, aYosemite, aGrand Canyon, aGlacier és azOlympic Nemzeti Parkok együtt.[4] New York első nemzeti parkját 1885-ben hozták létre aNiagara-vízesésnél. A vízesés népszerű úticélja az Egyesült Államokba látogatóknak. AHudson folyó a Lake Tear of the Clouds nevű gleccsertóból indul és az állam keleti része felé áramlik, anélkül, hogy lecsapolná aGeorge- vagy a Champlain-tavat. A George-tó északi végénél a Champlain-tóba ürül, annak északi végeKanada irányába nyúlik, ahol belefolyik aRichelieu, majd aSzent Lőrinc-folyókba. New York város öt kerülete közül négy aHudson torkolatánál fekvő háromszigeten helyezkedik el, ezek:Manhattan,Staten Island, illetveBrooklyn ésQueensLong Islanden.

Az „állam északi és déli része” kifejezéseket gyakran használják nem hivatalosan New York város és környékének az állam többi részétől való megkülönböztetésére. A kettő között egy határvonal kijelölése nagy viták tárgya.[5] New York északi része egy nem hivatalos és pontatlan meghatározás szerint aSouthern Tier-nek nevezett terület, mely a Pennsylvaniával határos vidéket foglalja magában,[6] valamit aNorth Country, melybe beletartozhat bármi a kanadai határtól kezdve a Mohawk-folyó északi részéig.[7]

Éghajlat

[szerkesztés]

Általánosságban New Yorkban párás kontinentális az éghajlat, bár aKöppen-féle osztályozás alapján az államban nedves szubtrópusi éghajlat uralkodik.[8] New York időjárását két szárazföldi légtömeg befolyásolja: délnyugatról áramló meleg, párás, és egy északnyugatról jövő hideg, száraz légtömeg.

A telek hosszúak és hidegek az állam magasabban fekvő területein. A téli évszakokban átlagosan −25 °C (−13 °F) vagy alacsonyabb hőmérséklet jellemző az északi platón, a délnyugati és közép-keleti magaslatokon pedig −15 °C (5 °F).

A nyári évszak az Adirondack, a Catskills és a déli plató magasabban fekvő területein hűvös. New York városában és a Hudson-völgy alsóbb részein ezzel szemben igazán meleg, időnként kellemetlenül párás is. Az állam további területei kellemes meleg nyárnak örvendenek, amit alkalmanként rekkenő hőség rombol. A nyári nappali hőmérséklet átlagosan 25-30 °C (70-80 °F), ez az állam legnagyobb részére jellemző.

Nemzeti parkok

[szerkesztés]
Adirondack Park, azEgyesült Államok legnagyobb parkja

New York államban több nemzeti park található, valamint két nagy védett erdő. AzAdirondack Park területe megegyezikVermont államéval, ez az Egyesült Államok legnagyobb nemzeti parkja.[4] 1892-ben alapították és 1894-ben kapott állami védelmet. Az elgondolás, ami a park létrehozásához vezetett, előszörGeorge Perkins MarshMen and Nature című művében jelent meg 1864-ben. Marsh vitatta azt, hogy az erdők eltűnése elsivatagosodáshoz vezetne; ő azt állította, aFöld olyan sivárrá válna, mint aHold.[9]

A Catskill Park 1885-ben vált törvény által is védetté,[10] ami kimondja, hogy a területet óvni kell, és sosem idegeníthető el. A 2 800 km2 (700 000 hold) terület[10]hiúzoknak,menyéteknek ésvidráknak ad otthont, és nagyjából 400fekete medve él arra. Az állam számos táborhelyet tart fent a látogatók számára és több mint 480 km ösvény hálózza be a parkot.

A Montauk Point nemzeti parkban található a híres Montauk világítótorony, melyetGeorge Washington elnökségének idején építtetett azEgyesült Államok 2. Kongresszusa.[11] Ez az egyik legfőbb turisztikai látványosság, Suffolk megyében, East Hampton területén áll.

A Hither Hills nemzeti park remek táborozási lehetőségekkel várja a látogatókat, és népszerű úticélja a sporthorgászoknak.[12]

Történelem

[szerkesztés]

New York államotalgonkinok, irokézek és lenape (más néven delaver) törzsek népesítették be, amikor a 17. század elejénholland ésfrancia nemzetiségű csoportok költöztek a területre.1609-benHenry Hudson állította azt, hogy a régióban holland erőknek kell lenniük Fort Orange-ban, a jelenlegiAlbany területén1614-ben, és1624-ben a hollandok gyarmatosították mind Albany-t, mindManhattant. Később,1664-ben bekebelezték abritek.

A brit kolónia határai, New York területe, nagyjából megegyezik a jelenkori állapottal. AzAmerikai függetlenségi háború csatáinak egyharmada New York területén folyt.

17. század

[szerkesztés]

A 17. század során holland kereskedelmi pontokat létesítettek adelavár,irokéz és más bennszülött népektől származó bőrök adásvételére. Az első ilyen kereskedelmi pontok voltak Fort Nassau (1614, a mai Albany közelében), Fort Orange (1624, a mai Albany-tól délre), ami Beverwicjk településsé, majd Albanyvá nőtte ki magát; Fort Amsterdam (1625), ami New Amsterdam várossá, majd a napjainkban ismert nevén New Yorkká fejlődött; és Esopus (1653, napjainkban Kingston). A Rensselaerswyck kolóniával – mely Albany környékén volt – való együttműködés sikere, mely a 19. század közepéig tartott, kulcsfontosságú volt a kolóniák hamar elért sikereiben. Az angolok megszerezték a kolóniát a második angol-holland háború idején és New York tartományaként irányították azt.

Amerikai függetlenségi háború

[szerkesztés]

Az 1760-as években szerveződött meg aSzabadság Fiai nevű politikai csoport New Yorkban, mely nyíltan szembeszállt a brit uralommal. Az 1765-ös bélyegtörvény kiadása óta működtek aktívan. Fő céljuk egyike volt a bélyegtörvény által kivetett adók beszedésének megakadályozása.

19. század

[szerkesztés]

Ellis-sziget

[szerkesztés]
Bővebben:Ellis-sziget

Szabadságszobor

[szerkesztés]
Bővebben:Szabadság-szobor (New York)

Demográfia

[szerkesztés]

Kalifornia ésTexas után New York azAmerikai Egyesült Államok harmadik legnépesebb állama, ehhez hozzájárul persze a Föld egyik legnagyobb városa,New York is.

Népességváltozás

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1910 és 2020 között:
Lakosok száma
9 113 614
10 385 227
13 479 142
14 830 192
16 782 304
17 558 072
17 990 455
18 976 457
19 795 791
20 201 249
1910192019401950196019801990200020152020
Adatok:Wikidata
Lakossága
Népszámlálás
éve
Lakosság[forrás?]

1790340 120
1800589 051
18503 097 394
19007 268 894
19109 113 614
192010 385 227
193012 588 066
194013 479 142
195014 830 192
196016 782 304
197018 236 967
198017 558 072
199017 990 455
200018 976 457
201019 465 197
New York állam népsűrűségi térképe

Etnikumok

[szerkesztés]

Etnikumok[forrás?]

  • 62,0% fehér
  • 15,9%fekete
  • 15,1% latin-amerikai
  • 5,5% ázsiai
  • 0,4% amerikai őslakó
  • 3,1% vegyes

Nemzetiség szerint az első négy helyezett[forrás?]:

Legnagyobb városok

[szerkesztés]

(Zárójelben a 2010-es népesség szerepel.)

Politika és kormányzat

[szerkesztés]
Bővebben:New York állam kormányzóinak listája

A jelenlegi, 1938-ban elfogadott alkotmánya szerint New York államot, csak úgy, mint az Egyesült Államok többi államát, három ágú kormányzati rendszer irányítja: a végrehajtó hatalom, a törvényhozó hatalom és a bírósági hatalmi ág.

New York fővárosaAlbany. További alárendelt politikai egységei 62 megye, illetve 4200 önkormányzati egység, New York városai és falvai. New York állam önkormányzata a legnagyobb az Egyesült Államok területén belül.[13] Az államban erős egyensúlyhiány áll fenn a kormányzati kifizetésekben. New York állam minden egy dollárnyi befizetett adó után 82 centet kap, ezzel az államok listájának az alján, mindössze a 42. helyen áll a kormányzati kifizetések terén.[14]

Közigazgatás

[szerkesztés]
New York állam megyéi
New York állam gazdasági régiói
Bővebben:New York megyéinek listája

Az állam 62 megyéből áll, melyek közül 5New York város (NYC) egy-egy kerületével egyezik meg.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  2. Land and Water Area of States, 2000 (angol nyelven). infoplease.com. (Hozzáférés: 2009. december 7.)
  3. Elevations and Distances (angol nyelven). USGS. [2011. október 15-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 8.)
  4. abThe Adirondack Park (angol nyelven). Adirondack Park Agency. (Hozzáférés: 2009. december 9.)
  5. Eisenstand, Peter.The Encyclopedia of New York State (angol nyelven). Syracuse University Press, 1619. o. (2005. november 27.).ISBN 0-8156-0808. 
  6. Eisenstand, Peter.The Encyclopedia of New York State (angol nyelven). Syracuse University Press, 1437. o. (2005. november 27.).ISBN 0-8156-0808. 
  7. Eisenstand, Peter.The Encyclopedia of New York State (angol nyelven). Syracuse University Press, 1119. o. (2005. november 27.).ISBN 0-8156-0808. 
  8. The Climate of New York (angol nyelven). New York State Climate Office - Cornell University. (Hozzáférés: 2009. december 9.)
  9. Marsh, George Perkins.Man and nature: or, Physical geography as modified by human action (angol nyelven). Scribner (1864) 
  10. abHistory of The Catskill Park (angol nyelven). catskillpark.org. [2006. május 2-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
  11. Montauk Point Lighthouse (angol nyelven). montauklighthouse.com. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
  12. Hither Hills State Park (angol nyelven). nysparks.state.ny.us. [2010. december 25-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
  13. 2006 Annual Report on Local Governments (angol nyelven). Office of the New York State Comptroller. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
  14. Federal Spending Received Per Dollar of Taxes Paid by State, 2005 (angol nyelven). taxfoundation.org, 2007. október 9. (Hozzáférés: 2010. június 28.)

További információk

[szerkesztés]
Tagállamok
USA
Tagállamokmegyéi
Szövetségi kerület
Társult államok
Külbirtokok
Lakott
Indián rezervátumok
New York állam megyeszékhelyei
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=New_York_(állam)&oldid=27758640
Kategória:
Rejtett kategóriák:

[8]ページ先頭

©2009-2025 Movatter.jp