New York azAmerikai Egyesült ÁllamokNew York államában fekvő város. Az ország legnépesebb,Amerika szuperkontinens harmadik legnépesebb települése, központja a New York-iagglomerációnak, amely a szuperkontinens legnagyobb várostömörülése, a világon pedig a nyolcadik. A Föld egyik vezetővilágvárosa, az Egyesült Államok első számú üzleti, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási központja, egyik első számú kutatási-fejlesztési, technológiai, média- és szórakoztatóipari csomópontja, turizmusának elsődleges célpontja. Itt található azENSZ és több, világszinten is jelentős multinacionális vállalat székhelye, valamint a világ egyik legnagyobb tőzsdéje, ezért a Föld legjelentősebb gazdasági-politikai centrumai közé tartozik.
Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik azAtlanti-óceán nyugati partján, aHudson folyó torkolatában; szárazföldi területe 789 km², lakossága az agglomeráció nélkül csaknem 8,4 millió fő.[3][4][5][6]1624-ben alapították holland telepesekÚj-Amszterdam néven,[7] majd1664-ben angol fennhatóság alá került.[8] Ezután kapta a New York (Új-York) nevetII. Jakab angol király tiszteletére, aki ekkor mégYork hercege volt. Rövid ideig,1785 és1790 között a frissen alakult Egyesült Államok fővárosa.[9] Az ország legnagyobb városa 1790-től.[10] Öt nagy városrésze van:Bronx,Brooklyn,Manhattan,Queens, ésStaten Island (Richmond megye), ezek egyben New York állam megyéi is.[11]
Az európai telepesek érkezése előtt a mai New York körüli területeken a lenape (más néven delaware)indiánok különböző csoportjai éltek. (Manahattoes, canarsies és raritan.)[12]1524-benGiovanni da Verrazzano volt az első európai, aki kikötött a majdani város helyén. ŐtHenry Hudson brit felfedező követte1609-ben.[13]
New Amsterdam1664-ben, angol fennhatósága miatt ma New Yorkként ismerjük
A területet 1524-ben fedezte fel és nyilvánította francia területté egy francia zászló alatt hajózó olasz felfedező,Giovanni da Verrazzano. Az új területnek - leginkább csak névleges birtoknak -I. Ferenc francia király tiszteletére aNouvelle Angoulême nevet adta, mivel a király egyúttalAngoulême grófja is volt.
Henry Hudson1609 szeptemberében hajózott fel a később róla elnevezettfolyón aHolland Kelet-indiai Társaság hajóján. AzÁzsiába vezető átjárót kereste, de ezen a környéken ilyen nincs. A partvidéken rengeteg hódra figyelt fel, amiért a hollandok1626-ban szőrmekereskedő állomást alapítottakManhattan szigetén,Új-Amszterdam(Nieuw Amsterdam) néven; magát a gyarmatot Új-Hollandiának hívták. EhhezPeter Minuit egész Manhattant és a mai Staten Islandet megvette azalgonkin indiánoktól néhány árucikkért.[14][15] A vásárlásról szóló irományt, amelyet gyakran neveznek „New York anyakönyvi kivonatának”, a holland Nemzeti Levéltárban őrzik.[16] A telep benépesítésében ezután nagy szerepe volt az Európából menekülthugenottáknak.A szőrmekereskedő állomás idővel városkává fejlődött; emiatt szerepelnek ma hódok New York városának hivatalos zászlaján és pecsétjén. Az 1600-as évek első felében a főleg vadászok és kereskedők lakta kisvárosnak 1500–2000 lakosa lehetett, akik gyakran keveredtek csetepatéba hol az indiánokkal, hol más európai telepesekkel. A várost kisebb erődítmény védte a sziget déli csúcsán. Az egykori városfalra ma aWall Street neve utal, a partvédő ütegek lőállásaira pedig aBattery park.1664-ben egy angol flotta harc nélkül elfoglalta a várost, amit az angolok amásodik angol-holland háború végéig meg is tartottak, majd a háborút lezáróbredai egyezményben (1667) elcserélték a hollandoktól az előző háborúban elvettRun-szigetre.[17]
A várost az angliaiYork hercege, Jakab (James) a tiszteletére Új Yorkra nevezték át — JakabII. Károly király öccse és a háború elején az angol flotta főparancsnoka volt. Miután1685-benII. Jakab néven trónra került, New York királyi birtok lett. A holland alapítók emlékét ma már csak pár városrész neve őrzi; a két nevezetes a hollandiaiHaarlem után elnevezettHarlem és aBreukelen nevét tükröző Brooklyn.
Az olasz bevándorlók lakta Mulberry Street a New York-i Manhattanben, 1900 körül (színezett fénykép)
A 19. század folyamán egyre többbevándorló érkezett, a város lakosságának összetétele jelentősen átalakult.[18]New York állam törvényhozása1811-ben elfogadta a város bővítésének tervét(Commissioners' Plan of 1811), melynek alapján a 14. utcától a sziget északi részén lévőWashington Heightsig négyzetrácsos szerkezetű utcahálózatot alakítottak ki, illetve elkészítették azErie-csatornát, ami könnyebben megközelíthetővé tette a kikötőt a középnyugati államok ésKanada agrárvidékei felől.[19]1835-re,Philadelphiát megelőzve, New York lett az USA legnagyobb városa. A helyi politikusok aTammany Hall uralma alá kerültek, ami egy politikai gépezet, és az ír bevándorlók támogatásával működött.[20] Számos irodalmár élt a városban az1830-as és az1840-es évek között, úgymintWilliam Cullen Bryant,Washington Irving,Herman Melville,Rufus Wilmot Griswold,John Keese,Nathaniel Parker Willis, ésEdgar Allan Poe. Az idős városi arisztokrácia kereskedőkből álló rétege lobbizta ki magának aCentral Park alapítását, ami1857-ben az USA első telepített városi parkja lett. Egy jelentősnek mondható szabad fekete lakosság létezett ebben az időben Manhattanben, és Brooklynban is. Számos rabszolgát tartottak fogva az1830-as évekig New Yorkban, viszont később a rabszolga-felszabadítást szorgalmazók központjává vált. A város fekete lakossága1840-ben meghaladta a 16 000-et.[21] Az íreket sújtóNagy Éhezés hatására hatalmas mértékben áramlottak a városba ír bevándorlók. Több mint 200 000 bevándorló után, átlagban négy New York-iból egy ír volt.[22]
Manhattan madártávlatból, 1873-ban
Azamerikai polgárháború során (1861–1865), bár az állam azUnióhoz tartozott, a város lakosai közül sokan aKonföderációval szimpatizáltak, részben a déli államokkal való kereskedelmi kapcsolatok, részben a kötelezővé tett katonai szolgálat miatt. Az elégedetlenség az1863-as évbenUnió-ellenes lázadást szült, amely legalább ezerkétszáz halálos áldozatot követelt.[23]
New York Williamsburg felől, 1848-ban (litográfia)Manhattan déli része (1931 körül)Dél-Manhattan napjainkban
A polgárháborút követően az európai bevándorlók száma jelentős növekedésnek indult, ekkor lett New York az Újvilágba érkező milliók első megállója, akiket1886-tól már aSzabadság-szobor fogadott.
1874-ben, illetve1895-ben Westchester megye déli részét (azaz Bronxot) New York megyéhez csatolták (vagyis az addig csak Manhattanből álló New York városához).1898-ban alakult meg Nagy-New York(Greater New York) önkormányzata, miután Manhattanhez és Bronxhoz a környező megyékből leválasztva három további kerületet kapcsoltak. Az új területeken lévő önkormányzatok megszűntek; így például Brooklyn városa – melyet1883-tól aBrooklyn híd kötött össze a szigettel.1914-ben Bronxból önálló megye jött létre. Az1904-től működésbe lépőNew York-i metró segítette az új kerületek összeköttetését.
A 20. század elején két nagyobb katasztrófa történt:1904.június 15-én aGeneral Slocum nevűgőzhajó gyulladt ki azEast Riveren, több mint ezer ember (1021) – főként német bevándorlók – haltak meg;1911.március 25-én aGreenwich Village-ben lévőTriangle gyár égett le, 145 ruhakészítő munkásnő veszett oda. Utóbbi eset hatására a város tűzoltósága jelentős támogatást kapott, és tűzvédelmi szabályzatot dolgoztak ki a munkahelyek számára.
A 20. század első felében a város világviszonylatban is fontos ipari, kereskedelmi és távközlési központtá fejlődött. Az elsőmetrótársaság, azInterborough Rapid Transit1904-ben jött létre, és a felszíni vasúti közlekedési vonalak száma is nőtt. Az1930-as években épült fel számos, a város képét napjainkban is meghatározó, és akkoriban a világ legmagasabb épületei közé tartozó felhőkarcoló.
Amásodik világháború után a rohamosan növekvő gazdaság és az általa, valamint a bevándorlók és a visszatérő katonák által okozott népességnövekedés új területek beépítését tette szükségessé, főként Kelet-Queensben.1951-ben az ENSZ áttette székhelyét a queensiFlushing Meadows Parkból Manhattan keleti oldalára.
Sok más amerikai városhoz hasonlóan New York is szenvedett az 1960-as évek recessziójától, ipara meggyengült, lakossága megfogyatkozott,rasszista zavargások törtek ki. Az 1970-es évekre a bűnözés által leginkább sújtott várossá vált.1975-ben az önkormányzat a csőd szélére jutott, adósságának rendezését aMunicipal Assistance Corporationre kellett bíznia, amelynek elnökeFelix Rohatyn volt; New York állam pedig egy felügyelő testületet hozott létre a költségvetés ellenőrzésére(Financial Control Board).
Az 1980-as években a Wall Street újjászületésével New York ismét a világ egyik pénzügyi központjává vált. Az 1990-es években a bűnözési statisztikák nagy mértékben javultak, és a városból elköltözők száma is csökkent, sőt most már nemcsak külföldről, de belföldről is sok itt letelepedni szándékozó érkezett. Az évtized végén kezdődődot com-korszak egyik legnagyobb nyertese New York lett, a fellendülés újabb hullámának egyik legszembetűnőbb jele az ingatlanárak megugrása volt.
A2001.szeptember 11-iWorld Trade Center ikertornyai elleniterrortámadás közel háromezer áldozatot követelt. A területen2013-ra felépítették a világ második legmagasabb felhőkarcolóját, aOne World Trade Center-t. A következő évtized folyamán más, a város arculatát átformáló építkezések is várhatóak, mind a közösségi, mind a magánszektorban. (Évente több mint 25 ezer új lakás/lakóház készül.)
A Zuccotti Parkban kezdődött 2011 szeptemberében a globális szintre növekvőOccupy Wall Street mozgalom, amelynek célja a gazdasági egyenlőtlenség elleni küzdelem volt.[27] 2012 októberében nagyjából 19 milliárd dollárnyi kárt okozott a városban aSandy hurrikán, napokig használhatatlan volt a város közlekedési hálózata. Legalább 43 ember meghalt a katasztrófában.[28]
2020 márciusában jelentették be aCovid19-pandémia első esetét a városban. A magas népsűrűség és a sok külföldi turista következtében a város nagyon gyorsan a járvány globális epicentruma lettVuhant megelőzve.[29][30] 2023 márciusáig több, mint 80 ezren belehaltak a betegségbe.[31]
AHudson folyó – más névenNorth River ('északi folyó') – tölcsértorkolatának jobb partján fekszikNew Jersey, bal partján pedig Manhattan és Bronx. E két kerület és aLong Island között húzódik az ún.East River ('keleti folyó'), ami valójában egy azárapály által létrehozott csatorna.
A 17. századi holland telepesek – akárcsak hazájukban – több part menti területet feltöltöttek, leginkább Manhattan déli részén. A következő századokban főként ezen a szigeten folytak hasonló munkálatok, délnyugati kiszögellését, aBattery Park Cityt például az 1970-es években hozták létre. Nemcsak a partvonalat tolták előrébb, de jópár kisebb sziget területét is megnövelték, és az emberi beavatkozásnak köszönhetően sok helyen a domborzati viszonyok is átalakultak. (Napjainkban, bár a város legnagyobb része bőven a tengerszint felett helyezkedik el, a világóceán vízszintjének emelkedésével egyes részei veszélybe kerülhetnek.)
Az USA ezen részénóceáni éghajlat uralkodik, amelyben – partvidéki terület lévén – nincsenek komolyabb hőmérséklet-ingadozások, ugyanakkor az időjárás meglehetősen kiszámíthatatlan. A legkellemesebb évszak az ősz. A telek általában hidegek, sokszor nagyobb havazásokkal, melyek megbénítják a várost – de előfordul már-már hűvös, hó nélküli tél is. Átlagosan a leghidegebb hónap a január, 0,1 °C-os átlaghőmérséklettel. A tavasz enyhe, késő márciusban 10-15, kora júniusban 25-30 °C a jellemző (egy-egy késői hóvihar azonban még áprilisban is elérheti a várost), míg nyáron nem ritka a 32-38 °C közötti érték sem, bár ennél jóval alacsonyabb is lehet a hőmérséklet.[32] Évente legalább 234 napon van valamennyi napsütés, és átlagban az év 58%-a mondható naposnak.
New York atömegközlekedés fejlettségének (USA-ban a legjobb) köszönhetően évente közel 6,8 milliárd liter üzemanyagot spórol meg országosan, így a város energiatakarékosság és minimális közlekedési légszennyezés tekintetében vezető helyen áll.[34] Az egy főre jutóüvegházhatást okozó károsanyag-kibocsátás 7,1 tonna, szemben az országos 24,5 tonnás átlaggal.[35] A New York-iak az országosan kibocsátottüvegházhatású gázok 1%-áért felelősek,[35] habár 2,7%-át teszik ki a teljes lakosságnak. Meglepő, de egy átlag New York-i feleannyi elektromos áramot használ el, mint egySan Franciscó-i, és negyedannyit, mint egydallasi.[36]
2010 júliusa óta a városban több mint 3700hibridtaxi üzemel, több, mint bármelyik másik észak-amerikai nagyvárosban
Azasztmás és más légúti betegségekben szenvedők egyre magasabb előfordulása miatt, az utóbbi időben a város nagy hangsúlyt fektet a környezetkárosítás minimalizálásába.[37] A város vezetése azon van, hogy polgárai minél energiatakarékosabb berendezéseket helyezzenek el az irodákban és a lakásokban.[38] New York ad helyet a világ legtöbb hibrid taxijának, összesen 3715 darabbal, melyek a New York-i taxik 28%-át teszik ki, megelőzve ezzel mindenészak-amerikai nagyvárost.[39]
A város ivóvízkészlete aCatskill-hegység vízgyűjtő területéről származik.[40] A vízgyűjtő terület integritásának, és a természetes, öntisztuló mechanizmusnak köszönhetően, New York azon négy amerikai nagyváros egyike, ahol nem kell mesterséges víztisztítást alkalmazni, ugyanis a víz kellőképpen tiszta.[41] New York az egyedüli város Amerikában, ahol a saját autóval rendelkezők kisebbségben vannak, ugyanis a háztartások 55%-ának nincs saját autója.
Manhattan városképét általában számos felhőkarcolójával jellemezzük, mivel a város helyet ad a világ néhány legmagasabb épületének. A legismertebbek az Empire State Building, a Chrysler Building, aNew York Life Insurance Building, az570-es torony, aCityspire, aMetropolitan Life Building (korábban PanAm Building), és persze a leromboltWorld Trade Center, majd annak helyén épült magasház. Nem kimondottan felhőkarcoló, de ismert magas épület még aFlatiron Building és azENSZszékháza, aSecretariat Building is. New Yorkban 5937 toronyházat, és 859 felhőkarcolót tartanak számon,[42] melyek közül 50 magasabb 200 méternél. Ezzel a teljesítménnyel minden amerikai nagyvárost maga mögé utasított, és világviszonylatban is csakHongkong előzi meg.[43] A város számos építészeti csodának ad helyet, melyek a legkülönfélébb stílusban épültek az idők folyamán. AWoolworth Building 1913-ból, a koraineogótika jegyeit magán hordozva.
AChrysler BuildingArt déco stílusával, annak kúpos acélcsúcsával hűen tükrözi a város egyre szűkülő képét. Az épület 61. emeletén található sas a másolata, az1928-asChrysler motorháztetején megtalálható díszsasnak.[44]
New York nagy lakónegyedeit gyakran jellemezik a klasszikus barnakő lépcsőkkel és bérházakkal, melyek többsége az1870-es és1930-as évek között, a hirtelen népességnövekedés hatására épült.[45] A kő és a tégla a város fő építőelemeivé váltak, miután korlátozták a faházak építését az1835-ös nagy tűzvészt követően.[46]
A város számos épületének megkülönböztető jegye a tetőre szerelt víztornyok. Az 1800-as években, a város életében szükségessé vált a telepítésük, ugyanis a New York-i alapkőzet miatt nem alakul ki a vízvezetékekben nyomás a 6. emelet felett. Ráadásul a víztornyok az alsó szinteket megóvják a túl nagy nyomás kialakulásától, ami a vízvezetékek töréséhez vezetne.[47]
A Garden lakások az1920-as években váltak népszerűvé, leginkább a város félreeső területein, beleértve a queensi Jackson Heightst is.[48]
Kossuth Lajos szobra New Yorkban a Riverside Drive és a 113. utca találkozásánál
Összesen több mint 113 km² városi park kap helyet New Yorkban, és több mint 23 km nyilvános strand.[49][50] Jelentősebb parkok: Central Park,Prospect Park,Flushing Meadows-Corona Park,Forest Park, és aWashington Square Park. A legnagyobb aPelham Bay Park. A városi park alapítvány több mint 1200 ingyenes programot kínál a látogatónak egy évben, beleértve a Central Park megrendezett nyári, és a Charlie Parker Jazz fesztivált is.
A Central Park (3,57 km²) a leglátogatottabb park az Egyesült Államokban az évi közel 25 milliós látogatottságával. A parkban számos szórakozási lehetőség van. Többek között a park helyet ad számos, kisebb-nagyobb tónak, jégkorongpályának, aCentral Park állatkertnek és aCentral Park üvegháznak. Számos nem szabadtéri programnak ad helyet aBelvedere vár, aSwedish Cottage Marionette színház, és a Carousel is.[51]
AProspect Parknak Brooklynban, számos tava, kiterjedt erdősége, és egy 3 600 000 m²-es rétje is van.[52]
A Staten Island-iConference House Park, nevét a benne elhelyezkedőConference House-ról kapta, valamint magába foglalja aBurial Ridge-t, ami az őslakos amerikaiak egyik legnagyobb temetkezési helye volt New York területén.
A New York-iak a várost gyakran „az öt kerület”-ként(the Five Boroughs) emlegetik, mivel a „város”(the City) szót Manhattanre használják; a többi városrész összefoglaló neve „a külső kerületek”(the Outer Boroughs). Ugyanakkor aNew York City kifejezés az egész várost jelenti.
Manhattan (New York megye, lakossága 1 629 054 fő),[3] a legsűrűbben lakott kerület a városban, benne található a Central Park, és a város felhőkarcolóinak túlnyomó többsége. A kerület a város pénzügyi, és több országos szervezet központja is, emellett számos egyetem és kulturális központnak is otthont ad. A kerület három fő részre van osztva: alsó és felső Manhattanre, valamint a városközpontra. A Central Park további részekre osztja a várost, úgymint Felső kelet Manhattan és Felső nyugat Manhattan, valamint a parktól északra fekszikHarlem.
New York önkormányzataNew York állam parlamentjének alárendelt testület, de a törvényhozói és a végrehajtói hatalom terén nagy fokú önállóságot élvez.
A végrehajtó testület feje apolgármester, akit a polgárok közvetlenül választanak. Helyettesein keresztül ő irányítja a polgármesteri hivatal öt osztályának (üzemeltetési, gazdasági és újjáépítési, stratégiai, közigazgatási, valamint jogi) és számos független kormányzati hivatalnak a munkáját.
A törvényhozó testület, a városi tanács egykamarás, 51 tagú (egy képviselőre kb. 157 ezer lakos jut), négyévente választják, elnöke mindig a többségi párt vezetője. Az egyszerű többséggel elfogadott törvényeket a polgármester hagyja jóvá; havétót emel, a tanács harminc napon belül újratárgyalhatja a javaslatot, de elfogadásához ekkor már kétharmados többség kell.
Bár New Yorköt kerülete(borough) egyben öt megye(county) is, nincsenek megyei önkormányzatai: az egyes kerületek ún. kerületi elnököt(borough president) választanak, aki egy nem túl jelentős költségvetésről dönt és a hivatalával járó bizottsági tisztségeket tölti be.
Megyei szintű bíróságok szintén nincsenek: a városnak egypolgári jogi és egybüntetőjogi bírósága van, utóbbi feladatait részben acsaládjogi bíróság látja el. (A családjogi bírókat – New York állam gyakorlatától eltérően – nem választják, hanem a polgármester nevezi ki őket, tíz évre.)
A New York-i színházi negyed aTimes Square környékén található, Manhattan Midtown nevű részén. Tízezreknek ad munkát, és – mivel egy broadwayi előadás megtekintése sok turista programjának is része – jelentős bevételt hoz a városnak.
A közismertBroadway-színház megjelölés nem csak aBroadwayen lévő intézményeket jelöli, hanem a 39 nagyobb (legalább 500 férőhelyes) színházat (melyeknek valójában csak kis hányada található a főútvonalon). Az ún.Off-Broadway színházak 100-500 férőhelyesek, kisebb költségvetésű és kisebb érdeklődésre számot tartó, gyakran kísérleti darabokat játszanak, de több itt bemutatott mű átkerül a nagyobb színházakba is. AzOff-Off-Broadway színházak közönsége legfeljebb százfős, az ezekben játszó színészek többsége amatőr.
New York évtizedek óta ajazz, arock és ablues fővárosa, s itt születtek meg olyan stílusok, mint ahiphop, alatin freestyle, adiszkó és apunk rock, illetve asalsa, ami a hatvanas években jött létre a város latin negyedeiben kubai, Puerto Ricó-i és dominikai hatások vegyítéséből. New York, mint kulturális olvasztótégely, emellett jelentősvilág- és folkzenei színteret is fenntart, így megtalálható itt az ír-amerikai (kelta), és a zsidó (klezmer) zene is. A XX. század elején rohamos fejlődésnek induló kotta- és zeneipar is e városhoz köthető. ABroadway zenés színházai és aTin Pan Alley komponistanemzedéke (George Gershwin,Jerome Kern,Cole Porter,Irving Berlin) tette New York Cityt az amerikai könnyűzeneipar központjává.
Hollywood létrejötte előtt itt volt az amerikaifilmgyártás központja; a queensi Kaufman-Astoria stúdióban már aMarx fivérek ésW. C. Fields is forgatott. NapjainkbanLos Angeles után a második legmagasabb bevételt termelő filmipar a New York-i.
Az USA négy legnagyobb televíziócsatornájának (ABC,CBS,Fox Network ésNBC), valamint aMusic Televisionnek és azHBO-nak is New Yorkban van a székhelye. A város hivatalos tévécsatornája az NYC TV, melyet az NYC Media Group működtet.
Hosszú évtizedek alatt számos filmes produkció, film, filmsorozat és egyéb műsor játszódott, illetve készült New Yorkban, vagy szólt épp New Yorkról. A városban játszódó történetek legtöbbje talán bűnügyi témájú,krimi,thriller, New Yorkra mint a „bűnös nagyvárosra” apellálva. Rajtuk kívül, hozzájuk hasonlóan legtöbbször mégvígjátékoknak,romantikus alkotásoknak is szolgáltat nagyvárosi környezetet. Sokdráma,horror,mese,sci-fi és más műfajú produkció is New Yorkban játszódik. A felhőkarcolók, a zsúfolt utcák, a hidak, a hatalmas forgalom ideálisak egy lüktető nagyváros történetbeli érzékeltetéséhez. Akciófilmekben, de főlegkatasztrófafilmekben ugyancsak rengetegszer támadták meg, rombolták leszörnyek,földönkívüliek,terroristák,meteoritok,cunamik, egyéb különféle csapások.
A 2001-es terrortámadás különösen érzékenyen érintette a filmipart is az ott élőkön kívül, mikor az addigi fikciók részben megvalósultak. Az esemény után el is kellett halasztani minden ilyen vagy hasonló témájú akciófilm bemutatóját, függetlenül attól, hogy New Yorkban játszódott-e.
New York kialakulásának és kezdeti fejlődésének fontos tényezője volt aHudson folyó torkolatában kialakult öböl, mely kiváló kikötőként szolgált. Jelentősége és két vetélytársával,Bostonnal ésPhiladelphiával szembeni előnye tovább nőtt, amikor 1819-ben elkészült azErie-csatorna. A régi kikötő a Manhattan déli csücskének Long Island felőli oldalán lévőSouth Streetnél volt, ma már nem használják. Az 1950-es évektől a forgalom jórészt a New Jersey]-i Port Newark-Elizabeth Marine Terminalra tevődött át; a kereskedelem és a szolgáltató szektor azonban továbbra is New York gazdaságának legmeghatározóbb területei.
Az ipar a 19. század közepén jutott egyre fontosabb szerephez, legjelentősebb ágazata atextilgyártás volt; a 20. század végére azonban a megnövekedett telekárak miatt az ipari létesítmények száma csökkenni kezdett.
New York a világ egyik legjelentősebb és valószínűleg legismertebb pénzügyi központja, a Wall Street legalább annyira a város szimbólumának számít, mint aSzabadság-szobor. Több tőzsde is itt található (NYSE – New York Stock Exchange,NASDAQ – National Association of Securities Dealers Automated Quotations,AMEX – American Stock Exchange,NYMEX – New York Mercantile Exchange,NYBOT – New York Board of Trade).
A városban minden rendű-rangú ember, társadalmi réteg képviseltetve van. A kontraszt látványos: az üzleti milliomosrétegtől a szegény vagy épp hajléktalan rétegig bezárólag minden társadalmi csoport jelen van az utcák, irodaházak, apartmanok, bérházak, közterek, kávézók, külvárosok, vagy épp az agglomerációba tartozó kertvárosok által nyújtott közegben.
Az USA Népszámlálási Hivatalának(United States Census Bureau) adatai szerint 2000-ben New York lakossága 8 008 278 fő volt (az itt élő családok száma 1 852 233; egy család tagjainak átlagos száma 3,32). Anépsűrűség 10 194,2 fő/km², egy négyzetkilométerre átlag 4074,6 lakás/lakóház jut (a lakóegységek száma 3 200 912).
Az USA 2010-es népszámlálási adatai szerint New York etnikai megoszlása, minden pont 25 főt jelöl:Fehér,Fekete,Ázsiai,Spanyol ajkú vagyEgyéb
A népesség összetétele: 44,67% európai (ebből 0,7% magyar[forrás?]), közel-keleti vagy észak-afrikai; 26,59% afroamerikai, 0,52% indián, 9,83% ázsiai, 0,07% csendes-óceáni, 13,42% egyéb és 4,92% több rasszhoz tartozó. A spanyol vagy latin-amerikai származásúak aránya 26,98%. Külföldön született a lakosság 35,9%-a (18,9% Latin-Amerikában, 8,6% Ázsiában, 7% Európában).
New Yorkban lakik az ország legnagyobb zsidó közössége, mintegy 972 ezer fő (2002-es adat), itt van a központja ahaszidizmus lubavicsi ágának, valamint a szatmárnémeti és a brooklyni zsidó családoknak.
A 3 021 588 háztartás átlagbevétele 38 293 dollár; 37,2%-ukban élnek házaspárok, az egyedül élők aránya 31,9% és 29,7%-ukban él legalább egy tizennyolc év alatti.
Az egy főre jutó bevétel 22 402 dollár (a férfiak átlag 37 435, a nők 32 949 dollárt keresnek). Alétminimum alatt él a népesség 21,2 (a családok 18,5) százaléka, közöttük 30% a tizennyolc év alatti és 17,8% a hatvanöt év felettiek száma.
A város lakosainak 24,2%-a 18 év alatti, 10%-a 18 és 24 év közötti, 32,9%-a 25 és 44 év közötti, 21,2%-a 45 és 64 év közötti és 11,7%-a 65 év feletti. A lakosság életkorának középértéke 34 év. 100 nőre 90 férfi jut, csak a 18 évnél idősebbeknél az arány 85,9:100.
Amunkanélküliség 2005 márciusában 5,2% volt, ami megfelel az országos átlagnak.AzENSZ 2016-os becslése alapján a város lakossága 2030-ban 23 865 000 fő lehet.[59]
A taxizás nagyon egyszerű és kényelmes megoldás New Yorkban, ahol magánautózni nagyon bajos, parkolóhelyet találni szinte lehetetlen, és hamar elszállítják a tilosban parkolókat. Nem beszélve a dugókról, amik szintén mindennaposak, ezeken taxival sem lehet egykönnyen átjutni. Mindenesetre alkalmi közlekedésre a lakosságnak így is a taxi az ideális. A taxizás, illetve a taxi sokáig egyet jelentett aChecker cég kocsijaival.[60][61] Számos modelljük közül a Marathon és a Superba vált a leginkább ismert New York-i sárga-taxivá. Mára azonban már mind eltűntek: a cég nyolcvanas évek eleji megszűnése után végül1999-ben szanálták az utolsókat is, amelyekre árverésen lehetett licitálni. Helyüket modernebb, korszerűbb járművek vették át (Chevy Impala, Chevy Caprice,Ford Crown Victoria stb.), illetve ezek már a Checker-éra alatt is megjelentek. Jelenleg a taxik 28%-a már korszerű, hibrid taxi, melyek károsanyag-kibocsátása sokkal kisebb, mint elődeiké.
Hasonlóan népszerű a metró is: a külvárost a belvárossal és a belvároson belüli pontokat is hálózatszerűen összekötő földalatti vasút szintén könnyű és ideális közlekedési eszköz az ott élőknek, főleg hogy éjjel-nappal üzemel, de vannak, akik szerint este 9 után már nem tanácsos metrózni. A vonalak teljes hossza 714 mérföld (1148 km). A vonalak egy része számmal, másik része betűvel van jelölve. A szövevényes hálózatban könnyű eltéveszteni az irányt, így tanácsos figyelmesnek lenni, és egy bárhol beszerezhető térkép segítségével[62] utazni. Így is előfordul, hogy egy járatot más vonalra terelnek és erről a vonatvezető csak szóban tájékoztatja az utasokat, amit az amerikai kiejtéshez nem szokott füllel nem könnyű megérteni.
Lehet mégbusszal is utazni, de az inkább városnézésre alkalmas, mivel bizonyos napszakokban amúgy is rendszertelenül közlekedik. De természetesen lehetőség vanautókölcsönzésre is, ahogylimuzin- vagyhelikopterbérlésre is. Ezeken kívül sétahajózni is lehet a Hudsonon, sétakocsikázni iskonflissal, valamint Manhattan és a Roosevelt-sziget közöttlibegő is jár.[63]Villamos éstrolibusz nincs New Yorkban.
↑Pieter Schaghen Letter 1626: "[...]hebben t'eylant Manhattes van de wilde gekocht, voor de waerde van 60 gulden: is groot 11000 morgen.[...]" "[...]They have purchased the Island Manhattes from the Indians for the value of 60 guilders. It is 11,000 morgens in size[...]
↑Value of the Guilder / Euro. International Institute of Social History. (Hozzáférés: 2008. augusztus 19.)(about $1000 in 2006)
↑Elliot, Debbie: Wondering About Water Towers. National Public Radio, 2006. december 2. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
↑Hood, Clifton.722 Miles: The Building of the Subways and how They Transformed New York. Johns Hopkins University Press, 175–177. o. (2004).ISBN 0801852447
↑City Park Facts. The Trust for Public Land, Center for City Park Excellence, 2006. June. [2011. március 15-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
.jpg)
.jpg)
.png)
.svg)
