Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
 | Ez a szócikk a 2002-ben megnyitott budapesti Nemzeti Színházról szól. Hasonló címmel lásd még:Nemzeti Színház (egyértelműsítő lap). |
 | Nem tévesztendő össze a Pesti Magyar Színház nevű „régi Nemzeti Színházzal”. |
| Nemzeti Színház | |
 | |
| A Nemzeti Színház épülete | |
| Általános adatok | |
| Alapítva | 2000.augusztus 1. |
| Státus | Nemzeti minősítésű, állami fenntartású színházművészeti szervezet[1] |
| Alapító | Magyar Állam (Képviselője: az oktatási és kulturális miniszter, illetve azOktatási és Kulturális Minisztérium) |
| Fenntartó | Nemzeti Színház Zártkörűen Működő Részvénytársaság |
| Játszóhelyek | - nagyszínpad, - Gobbi Hilda Színpad(stúdiószínpad), - Kaszás Attila Terem(háziszínpad), - Bajor Gizi Szalon(pódiumszínpad), - szabadtéri színpad |
| Elérhetőség | |
| Cím | 1095 Budapest, Bajor Gizi park 1. |
| Honlap | http://www.nemzetiszinhaz.hu/ |
  Nemzeti Színház Pozíció Budapest térképén | |
 é. sz. 47° 28′ 15″,k. h. 19° 04′ 15″47.47083333,19.0708333347.470833°N 19.070833°EKoordináták:é. sz. 47° 28′ 15″,k. h. 19° 04′ 15″47.47083333,19.0708333347.470833°N 19.070833°E | |
 AWikimédia Commons tartalmazNemzeti Színház témájú médiaállományokat. | |
AbudapestiNemzeti SzínházBudapest IX. kerületében található. A teátrum2000.augusztus elsején, a Nemzeti Színház Rt. megalapításával jött létre és2002.március 15-én nyitotta meg kapuit. Alapító okiratában rögzítette:„A részvénytársaság a hagyományok folytatása során törekedni kíván arra, hogy a felépült új Nemzeti Színházban, az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit.”
Magyarországon előszörNemzeti Színház1837-ben, a maiRákóczi (akkor Kerepesi) úton (1837–1908) nyitotta meg kapuit, de akkor mégPesti Magyar Színház néven kezdte meg működését1840-ig, amikor is Pest vármegyétől az állam tulajdonába került és felvette 160 éven át viselt nevét. Ez a társulat később ideiglenesnek szánt épületekben folytatta tevékenységét: előbb aBlaha Lujza téren (1908–1964), majd kisebb kitérő után a Hevesi Sándor téri épületben (1966-tól), ahol2000.szeptember 1-jétől – egy módosító okirattal[2] – újraPesti Magyar Színház néven működik, továbbra is állami fenntartásban, elkülönülve aDuna partján új társulattal és szervezeti formában megalakult, nevét viselő és helyét átvevő intézménytől.
Budapesten az első önállóanNemzeti Színháznak létrehozott intézmény, ami épülete eleve erre a célra, nem ideiglenesen[3][4] épült. 2000. augusztus 1-jén az állam alapította, zártkörű részvénytársaságként működik és közvetlenül akultuszkormányzat irányítása alá tartozik. Bár nem jogutódja az 1840-ben megalakult Nemzeti Színháznak – amit egy hónappal ennek az intézménynek az alapítása utánPesti Magyar Színházra neveztek át[2] aPtk. gazdasági társaságokra vonatkozó szabályai szerint[5] –, de amagyar Országgyűlés 1836. évi 41. számú törvény-cikkelyében elrendelt magyar Játékszín hagyományait folytatva művészi feladata, hogy az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit. Az épület az 1883-1992 között üzemeltDunapart teherpályaudvar helyén,[6]apportált állami tulajdonú telken áll. Az építkezés 2000 szeptemberétől nem egészen 16 hónapig tartott. Az építésétSchwajda György irányította – kezdetben kormánybiztosként, később aNemzeti Színház Rt. vezérigazgatójaként. A tervező építészSiklós Mária[7] volt. A színházavató előadásMadách Imre:Az ember tragédiája volt, amitSzikora János rendezett.
A 2002. március 15-én megnyílt teátrum első igazgatója Schwajda György volt. Nevéhez köthető „A Nemzet Színésze" kitüntetés megalapítása. Ugyan még ő szerződtette a társulat javát, de mandátuma májusban lejárt. EkkorGörgey Gábor miniszterBosnyák Miklóst az év decemberéig ügyvezető igazgatónak,Huszti Pétert pedig öt évre a színház élére nevezte ki, de utóbbi nagy közéleti felzúdulást váltott ki, mivel nem pályázati úton nyerte el a pozíciót. Görgey végül kiírt egy pályázatot. Mivel Huszti Péter júniusban lemondott, december 31-ig az ügyvezető vette át az elnök-vezérigazgatói posztot. 2003. január 1-jétőlJordán Tamás lett a bíráló bizottság szavazatai alapján a főigazgató. Érdemei: az úgynevezett„megyejárás”, amikor is vidékről hozták busszal a közönséget, és az évad minden hónapjában bemutatkozott a színházban egy-egy megye. Az így létrejött – alkotók, illetve repertoár tekintetében – „nyitott ház” program 2005-ig tartott. Periódusa alatt harminc bemutatót tartottak, atársulat 25 főről 47-re duzzadt.
2008–2013 közöttAlföldi Róbert volt az igazgató. Mandátuma lejártával, 2013. július 1-től[8]Vidnyánszky Attila igazgatja a színházat. Szervezésében 2014 óta rendezik meg aMadách Imre Nemzetközi Színházi Találkozót (Madách International Theatre Meeting, röviden: MITEM).[9]
2023-ban, miután a színház két művésze,Szász Júlia ésHorváth Lajos Ottó aRómeó és Júlia november 10-ei előadása közben több métert zuhant a vastraverzekkel felépített díszlet felső emeletéről a kulisszák felé (ugyan az ilyen balesetek nem szokatlanok, de az esetet súlyosbítja, hogy egyszerre két művészt érintett), Vidnyánszky Attila – aki a darab rendezője is egyben – november 13-án, vezérigazgatói felelőssége miatt benyújtotta a lemondását.Csák János kulturális és innovációs miniszter viszont első körben nem fogadta el azt, illetve közölte, hogy csak az elindult belső és rendőrségi vizsgálatok lefolytatása után foglalkozik érdemben a kérdéssel.[10][11][12][13][14][15][16][17]
 | Bővebben:Pesti Magyar Színház#A Pesti Magyar és Nemzeti Színház |
_%25C3%25BAt_a_Hatvani_(ma_Kossuth_Lajos)_utc%25C3%25A1val.jpg)
BárPest város is már 1834-ben adományozott egy 600 négyszögöles telket egy országos nemzeti színház építésére, mégisPest vármegye első magyar színházának épületét az alispán,Földváry Gábor határozott intézkedését követően aGrassalkovich Antal által adományozott Kerepesi úti (a mai Rákóczi út 1-5. szám alatt, azAstoria Szállóval szembeni irodaház helyén lévő) telken kezdték építeni1835-ben, és amit 1837. augusztus 22-én nyitottak megPesti Magyar Színház néven. A színház felépítését már eleve ideiglenesnek tervezték, hogy amennyiben a város által tervezett„nagyobb színház felállíttatik, kevés változtatással akár konzervatóriumnak, akár pedig más színészeti használatnak szolgálhasson és azon nagyobb színháznak kiegészítő része légyen”, ahogy a theatralis deputatio 1835. augusztus 24-iki ülésén a Budai Magyar Színész Társaság beadványában elhangzott. Azért is fontosnak gondolták egy általuk kezdeményezett intézmény létrehozását, mivel attól tartottak, hogy a felépítendő nemzeti színház inkább mint operaház háttérbe szorítaná a drámai színjátszást. Mindeközben párhuzamosan tárgyalások folytak egy a Duna-parton, aKirakodó-téren a nemzethez és városhoz méltó épület és egy a nemzeti nyelv előmozdítását, az egész nemzetet illető emlék gyanánt szolgáló magyar játékszínház létrehozásáról, építéséről is. Ez annyira elhúzódott, hogy ott már nem lehetett színházat építeni, így végül a városi felajánlás terhére 1873-ban vásárolt telken a Nemzeti Színház azoperaházat húzta fel. Egy az országos magyar színjátszás jelentőségéhez méltó és a korszerű színpadművészeti követelményeknek nagyobb mértékben megfelelhető épület építésére való törekvés, amelyet a nemzeti díszes játékszín létesítése végett már az 1836 : XLI. törvénycikk is kijelölt, továbbra sem ült el.[18][19]
1840-ben az addig Pest vármegye által fenntartott Pesti Magyar Színház országos intézmény lett, és Nemzeti Színház néven működött tovább. A színházépületet 1875-ben átalakították, és kibővítették, 1908 nyarán azonban bezárták, mivel tűz- és életveszélyesnek nyilvánították. 1913–1914-ben le is bontották. Először 1912 januárjában írtak ki pályázatot az akkor még lebontandó, régi épület helyére (a hozzávásárolt saroktelekkel, egyetemi alappal és a vele összeépített bérházakkal[20]) egy új színházépület tervezésére.
.jpg)
1908-ban, miután a főváros végleg megtagadta a nyitási engedélyt, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium határozata alapján a társulat számára „átmenetileg” aBlaha Lujza tériNépszínházat bérelték ki, azonban végül 55 éven át ebben az épületben működött. A Nemzeti Színház 1912–1913-as tervpályázat második fordulóban nyertesTőry Emil ésPogány Móric pályázati tervének megvalósulását – ami 1917-re, fennállásának 80-ik évfordulójára tervezte átadó ünnepségét – előbb azelső világháború, később pedig agazdasági világválság is megakadályozta. Az 1930-as évekre többek között a megnövekedett gépkocsiforgalom miatt, a Grassalkovich-féle telek területe, elhelyezkedése sokak szerint már nem volt megfelelő egy ilyen létesítményhez. Az úgynevezett Fórum[21][22] kialakítási terve alapján új helyszín látszott körvonalazódni. 1937-ben a főváros fel is ajánlott ingyen azErzsébet téren egy telket a Nemzeti Színház épülete számára.[19][23][24] Azonban a városrendezési és építkezési viták 1943-ig elhúzódtak,[25] és amásodik világháború után már ez sem valósult meg. A Népszínház épületét 1944-ben és 1956-ban is súlyos találat érte. A felújítási munkálatok több évig eltartottak, miközben 1948–1950 között az államkincstár és a Nemzeti Színház tulajdonába került.[26][27] Később ez az épület is a régebbihez hasonló sorsra jutott: lebontásáról 1963-ban döntött a kormányzat, mivel az épülő metró – állítólag – statikailag meggyöngítette volna az amúgy is jelentős felújítást igénylő teátrumot.[27] A társulat 56 éven át játszott a végül felrobbantott színház épületében. (1965. január 15-én kezdték el a színházépület bontását, majdmárcius 15-én felrobbantották a színház pincéjét és tartófödéméit, végül a színház utolsó falszakasza is leomlott április 23-án az utolsó, negyedik robbantás alkalmával.)[28]Gobbi Hilda a nemzeti ismert művésze – ahogy végrendeletében írta – a „Magyar Nemzeti Színház Blaha Lujza téri lebontott épületéből” általa mentett mementókat a visegrádi„Patkó villa” nevű nyaralójába építette, majd halála után a színháznak ajánlotta.[29] Később ő maga volt a Nemzeti Színház „újjáépítésének” legnagyobb támogatója: 1977-ben az ő kezdeményezésére mozgalom bontakozott ki, 1987-ben pedig pénzgyűjtést indított a nemes cél érdekében.[30]
Miközben az 1920-as évektől az 1990-es évekig továbbra is szinte folyamatosan napirenden volt „az új Nemzeti Színház” építése és helyének kijelölése,[31][32][33][34][35] 1965 januárjától a Nemzeti Színház társulata a lebontásra ítélt Népszínház épületéből átmenetileg az akkor felújított Nagymező utcai,[36] maiThália Színház épületébe költözött. 1966-ban pedig a két év alatt alapjaitól átépítettMagyar Színház épületében kapott helyet – „ideiglenesen” – 34 éven át.[37] Arendszerváltást követően 1994-től a meghatározó politikai erők a Nemzeti Színház kérdésében egy témakörben értettek teljesen egyet: az Hevesi Sándor téri épület továbbra is színházként kell működjön és az újonnan felépülő színházépületben újtársulat alakuljon, mivel az addigra kialakult személyzeti állomány és struktúra nem megfelelő. Ennek megvalósítására több forgatókönyv is kialakult.[38] Végül a Hevesi Sándor téri teátrum és az abban játszó társulat 2000. szeptember elsejéig (két héttel a Duna-parti építkezés megkezdése előttig) viselte a Nemzeti Színház nevet, utána pedig – az alapító okirat módosításával – addigi helyén folytatva tovább tevékenységét Pesti Magyar Színház, vagy röviden Magyar Színház néven működik.[2] Az új intézmény a Bajor Gizi park 1. szám alatt 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. A két színház helyzetéből adódóan egészen a 2010-es évekig egyfajta kettősség (azOSZMI egykori igazgató-helyettesének megfogalmazásában:egy hivatalos és egy latens „nemzeti”) alakult ki, mivel jogilag aPesti Magyar Színház társulata lett az 1837-ben alapított színház jogutódja, személyi állománya gyakorlatilag változatlan maradt és művészi feladatainak megfogalmazása sem változott.[39]
._Fortepan_61205.jpg)
![Az Erzsébet téri építkezés helyén[40] létesült klub és kultúrbázis](/mt/?noimg=&dark=on&url=https%3a%2f%2fhu.wikipedia.org%2fwiki%2fF%25C3%25A1jl%3aG%25C3%25B6d%25C3%25B6r_%25C3%25A9s_City_Center_Building_-_Bajcsy-Zsilinszky_%25C3%25BAt_12.%2c_Budapest.jpg)
Egy új épület elhelyezésére és a Dózsa György út adott szakaszának építészeti rendezésére 1964-ben kiírt, a század elejei utáni második tervpályázat eredményeként (29 pályamunka alapján) aVárosliget szélén, aFelvonulási téren jelölték ki a Nemzeti Színház új helyét. Az 1965-ös nemzetközi építészeti tervpályázat második fordulóján 36 magyar és 56 külföldi pályamű közül két második díjat adtak ki (első helyezés nem született): aKözépület-tervező Vállalat munkatársainak (Hofer Miklós,Vajda Ferenc, Kádár István, Bakos Kálmán és dr. Lohr Ferenc), valamintJan Boguslawski ésBogdan Gniewiewski pályázata nyert. Ezt követően Hofer Miklós vezetésével két évtizeden át aKözépület-tervező Vállalat foglalkozott az épület tervezésével. Végül az engedélyezési- és kiviteli tervek alapján, 1985-ben az építésügyi hatóság kiadta az építési engedélyt, az építkezés azonban nem jutott tovább néhány fa kivágásánál (melyeket aztán 1987-ben pótoltak). Az 1980-as években lehetőség nyílt társadalmi adakozásra, így többek közöttGobbi Hilda színésznő is – akinek a közbenjárására a régi épület néhány jellemző részletét sikerült megmenteni a pusztulástól, és sürgette az építkezést már annak lebontása óta, – hozzájárult az új színház építési költségeihez.
1988-ban új helyszín-kijelölő pályázatot írtak ki, amelyen a szakmai zsűri aVár-beli és alipótvárosiErzsébet téri helyszíneket tartotta legmegfelelőbbnek. A legtöbb pályázó az utóbbit dolgozta fel és a közönségszavazatok listájának élén is az állt. Atervpályázatra 32 pályamű érkezett. Az első díjatLigeti Béla, a másodikatBán Ferenc és alkotótársaik kapták. 1990-ben, a társadalmi-történelmi változások következtében,a magyar színjátszás kétszáz éves évfordulóját megelőző napon az Antall-kormány határozatban mondta ki, hogy a költségvetés helyzetének ismeretében a színház „a közeljövőben nem valósítható meg”.
A színházépítés ügye azonban nem ült el. Kisebb-nagyobb felbuzdulások és zúgolódások után 1996. július 19-énFiala István építész kormánybiztosi kinevezést kapott az építkezés lebonyolítására, majd a kormányhatározatot követően, szeptember 1-én megalakult az új Nemzeti Színház Kormánybiztosi Iroda. 1997 tavaszán egy újabb, névaláírásos nyílt hazai tervpályázat került kihirdetésre, melynek külföldi szaktekintélyekkel megerősített zsűrije – gazdaságossága miatt[41] az 1989-ben második helyezett – Bán Ferenc munkáját ajánlotta megvalósításra. A minisztériumban eközben megkezdődött az igazgatói pályázat előkészítése is, mely számos vita közepette 1997 novemberében jelent meg. Októberben került nyilvánosságra, hogy az új igazgatónak kell új társulatot szerveznie, azÖrökös tagok kivételével, mert ők automatikusan a társulat tagjai lesznek és hogy az igazgatói pályázat egyszerre lesz nyílt és meghívásos. A meghívottak (az akkor aktív színházigazgatóknak kiküldött körlevelekre választ adók tizenhét művészt neveztek meg, a legtöbb szavazatotBabarczy László,Székely Gábor,Kerényi Imre, Schwajda György ésZsámbéki Gábor kapta, melyet a miniszter Ascher Tamás, Bálint András, Iglódi István,Marton László és Tompa Gábor neveivel egészített ki) a meghirdetés előtt, a miniszter személyes felkérő leveléből értesülhettek a megtiszteltetésről, előzetes egyeztetés nem történt. A kiírás szerint a nyertes 1998. január 1-től bekapcsolódik az építkezésbe, egy évvel későbbtől pedig már csak ezzel és az új Nemzeti igazgatói működésének előkészítésével foglalkozhat. Négy érvényes pályázó volt:Balogh Gábor,Tompa Gábor, illetve az utolsó körre is megmaradtAscher Tamás ésBálint András. A kultuszminiszter az utóbbit nevezte ki előbb 1998. január 1-jétől miniszteri főtanácsosnak, majd 1999. augusztus 1-jétől a Nemzeti Színház igazgatójának.[42] Közben –Ablonczy László 2004-ben a Hitel folyóiratban megjelent írása szerint titkos előkészületek után –Magyar Bálint azt is bejelentette, hogy a Nemzeti Színház a Hevesi Sándor téren Magyar Színház néven működik tovább. 1998 márciusában elkezdődött az új Nemzeti Színház építése. A március 28-ai alapkőletételre[43] nem ment el sem az akkori Nemzeti társulata – akiknek először meghívót sem küldtek –, sem több meghívott író.
Azúj kormány 1998. október 29-én leállította az építkezést, és új helyszínt jelölt ki. A kulturális miniszter indoklása szerint a belvárosi Erzsébet tér környezetvédelmi és közlekedési szempontból nem felel meg a célnak, ezen kívül a színház megépítése az eredeti tervek szerint túl drága lett volna. Közben a politikai államtitkár előbb a nyertes igazgatói pályázat kiegészítésére kérte, később pedig már csupán főtanácsadóként nevezte meg Bálint Andrást, aki novemberben, még mandátuma megkezdése előtt lemondott az igazgatói posztról. Így átmenetileg 1999–2000-ben a később Pesti Magyar Színházként működő színházat átvevőIglódi István volt a megbízott igazgató. 1999-ben megkezdte működését az Új Nemzeti Színház Megvalósítási IrodaSchwajda György miniszteri biztos vezetésével, akiSiklós Mária építészt bízta meg – előbb a Városligetben, majd – a Duna-parti helyszínen (a volt „expo-telken”) megépítendő Nemzeti Színház terveinek elkészítésével. Építészek és a kamara tiltakozása nyomán újabb pályázatot írtak ki, amely kikötötte, hogy a pályamű a már kész műszaki-koncepcionális (színház-technológia, belső funkcionális rend, közönségforgalmi terek) terven kell alapuljon. 2000 májusában a zsűriVadász György pályázatának adta az első díjat, de mégis Siklós Mária eredeti színháztervét engedélyeztették a főváros IX. kerületi önkormányzatánál. Az engedély – három elutasítás és fellebbezés után – a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnál szeptemberben vált jogerőssé.
2000. augusztus 1-jén létrejött a Nemzeti Színház Rt., élén – így a színházén is – Schwajda Györggyel, akinek feladata a Nemzeti Színház épületének felépítése volt. Az építkezés 22%-ban közadakozásból, 78%-ban központi költségvetési forrásból épült fel. Az épület tulajdonosa: a Nemzeti Színház Zrt., egyszemélyeszártkörű részvénytársaság, közvetlenül akultuszkormányzat irányítása alá tartozik és a részvénytársaság létrehozásával azállam alapította.
A Nemzeti Színház 2002.március 15-én nyitotta meg kapuitBudapest IX. kerületében aBajor Gizi park 1. szám alatt.
A színház Madách Imre:Az ember tragédiája című drámai költemény díszelőadásával nyitotta meg kapuit. A darabbanSzarvas József alakította Ádámot,Pap Vera játszotta Évát,Alföldi Róbert pedig Lucifert. A produkcióban szerepe volt még Raksányi Gellértnek, Berek Katinak, Bodrogi Gyulának, Székhelyi Józsefnek és Básti Julinak. Az előadáshoz Márta István komponált zenét, Pintér Tamás a mozgásterveket készítette. A díszleteket Milorad Kristic, a jelmezeket pedig Tresz Zsuzsanna tervezte. A díszelőadást a Magyar Televízió m1-es csatornája és a Duna Televízió is közvetítette.
ANagykörútBoráros téri, vagyis déli végétől aRákóczi híd felé egyHÉV-megállónyira, aDuna és aSoroksári út közötti területen található színház rekord idő – alig 15 hónap – alatt készült el. Az épület nettó alapterülete a szabadtéri színpaddal együtt több mint 2 ha (20 ezer négyzetméter). A színház – a Dunára párhuzamos oldalnézetből – funkcionálisan három részre tagozódik. A központi rész a majdnem kör alaprajzú nézőteret és a stúdiószínpadot foglalja magába, ezt veszi körül elölről a közönségforgalmi tér, valamint a nagy színpadot „U” alakban szegélyező üzemi szárny, a pincével és a földszinttel együtt nyolc emeletnyi magasságban.
Az épületben összesen négy színpadon tarthatnak előadást. Anagyszínpad 3 emeletes nézőtere 619, aGobbi Hilda Színpadé (2007. május 11. óta,[44] előttestúdiószínpad) 160-200 fő befogadására alkalmas, aKaszás Attila terembe (2008. március 16-ától,[45] előtte:háziszínpad) 80-100 néző ülhet be. A negyedik emeleten eredetileg jelmezmúzeumnak tervezett Bajor Gizi Szalon pódiumszínpad (2014. november 21-én[46] nyílt meg) a színház legkisebb játszóhelye lett. A színház speciális akusztikai hangolását Arkagyíj Popov[47] végezte. A főszínpad különlegessége, hogy72 db - 12 sorba és 6 oszlopba rendezett - 1x2 m-es pódiumból áll, melyek +2,4 m (hátsó 6 sor) / +1,2 m (első 6 sor) és -2,4 m között[forrás?] mozgathatóak, fedlapjaielőrefelé 5 fokban[forrás?] billenthetőek.Igény esetén a hetvenkét süllyedővel, a hátsószínpadról előrehozható gyűrűs forgó besüllyesztésével, 8m átmérőjű tárcsával és 11 m külső átmérőjű gyűrűvel rendelkező forgószínpad alakítható ki.[forrás?] A negyedik emeleten hangfelvételek készítésére is alkalmas hangstúdió is található. A színház Duna felőli oldalán helyezkedik el az úgynevezettszabadtéri színpad, melynek nézőtere a színházat körbevevő park szabadtéri – fedett – lépcsőről közelíthető meg.
A tervezők – ahol lehet – természetes anyagokat használtak: mészkő, gránit, fa, gyapjú és üveg. A szőnyegek és a páholyok drapériái egyedi tervezésűek. A beltérben található 14, talapzaton álló, fehérmárvány szoborportré a lebontott Blaha Lujza téri színház lépcsőfordulóiban állt, majd aBajor Gizi Színészmúzeumból kerültek „vissza” a Nemzeti Színház épületébe.
A külső megjelenésében a létesítmény egy hajó képzetét kelti, amely a Dunán ringatózik. Az architektúra a korabeli építész szakma részéről számos esztétikai jellegű kritikát kapott. Az épületet körülölelő kertben szoborparkot rendeztek be, ahol a közelmúlt legendás színművészeinek egy-egy emlékezetes szerepükben megörökített, bronzba öntött életnagyságú szobra látható. A közkedvelt park kapuszobrátMelocco Miklós szobrászművész tervezteTolnay Klári ésLatinovits Zoltán alakjával, míg a további,Gobbi Hilda,Kiss Manyi,Ruttkai Éva,Latabár Kálmán,Timár József,Major Tamás,Sinkovits Imre,Lukács Margit,Básti Lajos,Soós Imre,Bessenyei Ferenc ésSchwajda György[48] alkotásokBencsik István,Marton László,Kligl Sándor,Párkányi Raab Péter ésVarga Imre[48] szobrászművészek munkái.
A főbejárat előtti „hajóorrnál” látható a mesterségesen kialakított vízfelületbe fektetve a jelképes Blaha Lujza téri régi Nemzeti Színház főhomlokzatánaktimpanonos sziluettje, a „léleklángokat” formázó fáklyákkal. Az oldalhomlokzatokon megjelenő szobrokSchrammel Imre tervei alapján készültek. A főbejárati homlokzaton kilenc múzsa és tizennégyrelief található. A domborművekMakláry Zoltánt,Őze Lajost,Somogyi Erzsit,Rajz Jánost,Kálmán Györgyöt,Bihari Józsefet,Pártos Erzsit,Pécsi Sándort,Gábor Miklóst,Páger Antalt,Sulyok Máriát,Bulla Elmát,Feleki Kamillt, ésDajka Margitot ábrázolják.
A Duna-parti parktér építményei a nyírt sövényből kialakított labirintus és egy „zikkurat”, amely belsejének hét terme aKékszakállú herceg várát idézi fel. Ezeket és a szabadtéri színpadot egy „platán allee” (fasor) köti össze.
A Nemzeti Színház és aRákóczi híd pesti hídfője között 2002-2005 között épült fel aMűvészetek Palotája.
.jpg)
| A 2000 előtti Nemzeti Színház |
|---|
|
A lista vegyesen tartalmazza a Pesti Magyar Színház (mint 2000-ig Nemzeti Színház) és a Nemzeti Színház nevezetes tagjait.
Magyarországi Magyar Nemzeti Színházak:
Magyarság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap