Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Nemesvid | |||
 | |||
| A községháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Marcali | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kovács Sándor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8738 | ||
| Körzethívószám | 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 607 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 39,28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,38 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 29′ 27″,k. h. 17° 15′ 05″46.490811111111,17.25133055555646.490811°N 17.251331°EKoordináták:é. sz. 46° 29′ 27″,k. h. 17° 15′ 05″46.490811111111,17.25133055555646.490811°N 17.251331°E | |||
  Nemesvid Pozíció Somogy vármegye térképén | |||
| Nemesvid weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazNemesvid témájú médiaállományokat. | |||
NemesvidközségSomogy vármegyében, aMarcali járásban.
Somogy vármegye nyugati részén fekszik,Zalakomártól délkeletre; központján kelet-nyugati irányban a6805-ös út halad át, délről,Vése felől pedig6816-os út vezet idáig.
Vid települést középkorban a királyi szakácsok alapították, akik itt és a közeli Nagyszakácsi területén kaptak birtokot és jelentős adókedvezményeket. A török megszállás idején a település akoppányi szandzsákhoz tartozott. 1566-ban aszenyéri bég a vidi lakosságotKomár várának építéséhez rendelte ki, ám mivel ezt a helyi nemesek megtagadták, török martalócok támadtak rá és vittek véghez jelentős pusztítást a faluban.[3]
1725-ben III. Károly a „nemes” előtagot adományozta a kisnemesi leszármazottak lakta településnek,1827.október 10-énI. Ferenc magyar király pedig mezővárosi rangot és négy vásár tartására vonatkozó engedélyt adott Nemesvid elöljáróinak.[4]1837-től iskola is működik a faluban, mely később amásodik világháború idején a település határában elhunyt vadászpilóta, Hóy Tibor nevét vette fel. Az1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, a krónikák szerint, a településen élők különös bátorságról tettek tanúbizonyságot. A század második felében fellendült az élet: első gyógyszertárát1874-bennemeskéri Kiss István (1833–1884) alapította a„Megváltó” név alatt. Apai nagyapja dulici Duliczky János (1769–1823) gyógyszerész volt, aki1797-ben alapította az első marcali gyógyszertárt. Kiss István édesapja, nemeskéri Kiss Gábor (1794–1863), tovább vitte apósa patikáját egészen haláláig, amikor fia átvette a vezetését.[5]1884-ben a megyében elsőként itt létesült pénzintézet, később társadalmi szervezetek sora alakult: volt kaszinó, olvasóegylet, ipartársulat, olvasókör, tűzoltóegylet, gazdakör és lövészklub. Híresek voltak a helyi kézművesek, bognárok, cipészek, kovácsok.[3]
Nemesvid teljes vagyona 2010 őszén árverésre került.[6]
A településen 2009. február 15-én időközi polgármester-választást tartottak,[12] az előző polgármester lemondása miatt.[17]
A következő önkormányzati ciklus félideje táján, 2012. november 25-én újból időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Nemesviden, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[18] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de három jelölt közül, mindkét kihívójától messze lemaradva csak az utolsó helyet érte el.[14]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 757 | 754 | 732 | 640 | 592 | 610 | 594 | 607 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,6%-a magyarnak, 16% cigánynak, 4,8% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,7%, református 1,5%, felekezet nélküli 17,3% (18,2% nem nyilatkozott).[19]
2022-ben a lakosság 76,9%-a vallotta magát magyarnak, 16,9% cigánynak, 6,3% németnek, 0,2-0,2% szlováknak, görögnek, örménynek és ruszinnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51% volt római katolikus, 1,7% református, 0,5% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 18,1% felekezeten kívüli (27,5% nem válaszolt).[20]
