Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Nemeskajal(Kajal) | |
 | |
| Evangélikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Galántai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1297 |
| Polgármester | Farkas Lívia |
| Irányítószám | 925 92 |
| Körzethívószám | 031 |
| Forgalmi rendszám | GA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1554 fő(2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 108 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 117 m |
| Terület | 13,82 km² |
| Időzóna | CET,UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 10′ 60″,k. h. 17° 46′ 60″48.183333,17.78333348.183333°N 17.783333°EKoordináták:é. sz. 48° 10′ 60″,k. h. 17° 46′ 60″48.183333,17.78333348.183333°N 17.783333°E | |
| Nemeskajal weboldala | |
 | |
 AWikimédia Commons tartalmazNemeskajal témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása:Szlovák Statisztikai Hivatal,http://obce.info | |
Nemeskajal (1899-igKajal,szlovákulKajal) községSzlovákiában, aNagyszombati kerületben, aGalántai járásban.
Kiskajal ésÓny puszta (1283 Ouun/ Own[2]) tartozik hozzá.
Galántától 5 km-re keletre fekszik, szomszédos településeiTósnyárasd ésVágkirályfa. A település közelében található aVág felduzasztásából létesített Vágkirályfai víztározó.
Harcosgyepi-dűlőjében a középkorban valószínűleg határőrfalu volt.A mai települést1297-ben említik először. Mozgalmas története során többször pusztították hadak és katasztrófák. A falu legrégibb ismert pecsétje 1855-ből származik. Pecsétjén késő gótikus pajzsban kardot tartó lovas, a pajzs fölött sisak, rajta kardot tartó kar. A körirat szövege: Nemes Kajal helység 1855.[3] Iskolájának legkorábbi említése1790-ből származik.
Vályi András szerint"KAJAL. Magyar nemes falu Posony Várm. földes Urai c. Boronkay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és más vallásúak, Plébániája 1780dikban állíttatott fel; és az előtt Galántához tartozott, G. Batthyáni Fülep nevezetes fundátziót tett a’ Plébánusnak tartására, fekszik Galántához 2/4 mértföldnyire, határja középszerű, réttye, erdeje van."[4]
Fényes Elek szerint"Kajal, magyar falu, Pozsony vmegyében, Galanthához keletre 1 órányira. Lakja 986 kath., 165 evang., 26 reform., 28 zsidó. Kath. paroch. templom. Sok rét és legelő; nagy juhtenyésztés. F. u. többen. Ut. p. Szered."[5]
Atrianoni békeszerződésigPozsony vármegyeGalántai járásához tartozott.
Amásodik világháború után aszlovák–magyar lakosságcsere keretében magyar lakosainak egy részét áttelepítették Magyarországra és a helyükremagyarországi szlovákok települtek.[6]
1880-ban 1440 lakosából 1302 magyar és 30 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 1487 lakosából 1455 magyar és 28 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 1465 lakosából 1454 magyar és 9 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 1457 lakosából 1449 magyar és 7 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 1506 lakosából 1490 magyar és 9 csehszlovák volt.
1930-ban 1575 lakosából 1472 magyar és 60 csehszlovák volt.
1941-ben 1516 lakosából 1512 magyar és 4 szlovák volt.
1970-ben 1702 lakosából 1370 magyar és 327 szlovák volt.
1980-ban 1493 lakosából 1189 magyar és 296 szlovák volt.
1991-ben 1306 lakosából 1049 magyar és 249 szlovák volt.
2001-ben 1417 lakosából 1004 magyar és 358 szlovák volt.
2011-ben 1499 lakosából 891 magyar, 496 szlovák, 11 cigány, 4 cseh, 3-3 ukrán és német, 2 ruszin, 1 horvát és 88 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 1554 lakosából 783 (+47) magyar, 3 (+6) cigány, 616 (+29) szlovák, 2 (+1) ruszin, 13 egyéb és 137 ismeretlen nemzetiségű volt.[7]
AGalántai járás települései | ||
|---|---|---|
Galánta(Galanta) | ||
|  | |
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap