Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Nemeskér | |||
 | |||
| Szent László király templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Soproni | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Joóné Nagy Csilla (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9471 | ||
| Körzethívószám | 99 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 198 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 32,71 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,42 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Nyugat-magyarországi peremvidék[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Vas–Soproni-síkság[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Répce-sík[3] | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 29′ 05″,k. h. 16° 48′ 19″47.484711111111,16.80526111111147.484711°N 16.805261°EKoordináták:é. sz. 47° 29′ 05″,k. h. 16° 48′ 19″47.484711111111,16.80526111111147.484711°N 16.805261°E | |||
  Nemeskér Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén | |||
 AWikimédia Commons tartalmazNemeskér témájú médiaállományokat. | |||
 | Ez a szócikk Nemeskérről szól. Hasonló címmel lásd még:Kér (egyértelműsítő lap). |
Nemeskér (németül:Altedlein)községGyőr-Moson-Sopron vármegyében, aSoproni járásban.
ANyugat-magyarországi peremvidék része. A környék legkisebb közigazgatási területű települései közé tartozik, mindössze három települési szomszédja van: keleti és déli iránybólÚjkér, délnyugat-nyugat felőlEgyházasfalu, északnyugat felől pedigLövő. Kevés híja van annak, hogy nem határos északkelet felől még az amúgy távolabb fekvőSopronkövesddel is.
Közigazgatási területén áthalad, nagyjából dél-északi irányban aBalatontSopron térségével összekötő84-es főút, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Lakott területe vonatkozásában ezzel együtt iszsáktelepülésnek tekinthető, mert a főút felől csak egy bő fél kilométeres bekötőúton érhető el; ugyanez a8625-ös út kapcsolja összeEgyházasfaluval is.
A hazai vasútvonalak közül aSopron–Szombathely-vasútvonal érinti, de az áthaladó vonatok már nem állnak meg a területén. Nemeskér-Egyházasfalu megállóhely a bezárásáig a 8625-ös út vasúti keresztezése mellett helyezkedett el.
Keletkezését a honfoglaló 9 magyar törzs egyikének, a Kér nemzetségnek, köszönheti. Nemeskér falut az írott források 1237-ben említik először Quer néven. 1264-ben Keer alakban fordul elő. Az 1380-as években Pusztakérként említették. A középkorban már több birtokos, közöttük a Kéri, majd az Osl nemzetség is szerzett itt területeket, utóbbiak révén azÁgoston-rendi szerzeteseknek is lett a községben birtoka és lakása. Később a Kanizsay-, majd a Nádasdy-uradalomhoz tartozott, életét ebben az időszakban a kisebb helyi birtokokkal rendelkező hatalmasságok határozták meg. A török dúlás 1529-1532 között a település teljes pusztulását okozta. A 16–17. századtól kezdve Nemeskér kisnemesi község volt. Ahitújítás idején a faluevangélikussá vált, de nem lett önálló egyházközség. 1596-tól volt a falunak saját prédikátora. 1643-tól Nádasdy Ferenc katolizált. Musay Gergely evangélikus püspök ide menekült, és itt működött 1664-ig.
1651-től 1786-ig Nemeskér volt Sopron vármegye székhelye. Az 1681-es országgyűlésenartikuláris hellyé nyilvánították; ez az evangélikusok számára szabad vallásgyakorlást jelentett. Nem sokkal ezután a templomot, melybe az evangélikusok jártak, a vármegye urai elvették, de 1732-ben engedélyt adtak új templom építésére. 1796-ban állították fel a vármegyeházához vezető előépület kapujához közelNepomuki Szent János szobrát, mint a hidak és bejáratok védőszentjét. 1777-ben leégett a nagy hírű iskola, sőt 1858-ban akkora tűzeset volt, hogy a falu háromnegyede leégett.II. Józseftürelmi rendelete révén minden felekezet elnyerte a szabad vallásgyakorlás lehetőségét, így az artikuláris idők lezárultak. A vármegye székhelye is visszaköltözött Sopronba.
Anapóleoni háborúk a települést érzékenyen érintették. A francia seregekSopron vármegyét fél évig tartották megszállva, ez idő alatt a seregeket a falvaknak kellett ellátniuk élelemmel és szállással. Ebben az időben nagyon sok német eredetű, illetve származású család vándorolt be a faluba. E családok sokféle mesterséget űztek a településen. Szűcsök, kalaposok, asztalosok jöttek a burgenlandi részből, s mellettük a csizmadiaság is elterjedt. Ebben közrejátszott, hogy a faluhoz mindig is kevés mezőgazdasági terület tartozott, így pusztán a gazdálkodásból nemigen lehetett megélni.
Az 1848 körüli időszak komoly megpróbáltatást jelentett a falunak. Több járvány is pusztított, melyeknek a helyi lakosok tömegesen estek áldozatául. A szabadságharc idején az osztrák oldalon álló horvát katonák a szabad rablások alkalmával egy ízben az evangélikus templomot is kirabolták. 1856-ban új evangélikus, 1905-ben, pedig új katolikus iskola épült. Nemeskéri Kiss Pál, majd Inkey József voltak az utolsó földesurak. 1862-ben tornyot építettek az evangélikus templomhoz. Akapitalizmus korában az egykori nemesi falu fokozatosan a kisiparosok községévé vált, a parasztgazdaságok pedig főleg az állattartásra tértek át. 1930-ban a lakosság lélekszáma 620 volt, akik közül 42 fő tevékenykedett iparosként.
Amásodik világháború után Nemeskér sem kerülhette el a hasonló kis települések sorsát, a körzetesítést; néhány évtizeden át Lövővel állt közös tanácsi irányítás alatt. Arendszerváltással lett újra önálló község, de az ezredforduló óta újból körjegyzőséget alkotLövővel ésVölcsejjel, az ésszerűsítést kikényszerítő gazdasági helyzet miatt. A képviselő-testület egyik fő célja az infrastrukturális hiányosságok megszüntetése volt, hogy ezáltal is növekedjék a falu népességmegtartó ereje. Mára megoldódott a vezetékes gázszolgáltatás, az ÉGÁZ Rt. révén; a csatornahálózat kivitelezése anyagiak miatt sokáig elmaradt, de 2023 tavaszán annak a kiépítése is megkezdődött, állami finanszírozással.
A településen 2000. február 13-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.[7][14]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 209 | 209 | 215 | 193 | 188 | 194 | 196 | 198 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,6%-a magyarnak, 2,4% németnek mondta magát (0,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,7%, református 0,5%, evangélikus 25,6%, felekezeten kívüli 0,5% (13,7% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,5% volt római katolikus, 20,7% evangélikus, 2,1% református, 0,5% egyéb katolikus, 3,2% felekezeten kívüli (23,9% nem válaszolt).[16]
