Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Nemeshany | |||
| Az evangélikus és a háttérben a római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Sümegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vesztróczi Attila (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8471 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 322 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 37,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,5 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Nemeshany weboldala | |||
AWikimédia Commons tartalmazNemeshany témájú médiaállományokat. | |||
NemeshanyközségVeszprém vármegyében, aSümegi járásban. A település eredetilegSzent István magyar király korától az1950-es megyerendezésigZala vármegyéhez tartozott.
Devecsertől 7,Sümegtől 15 kilométerre található, a két várost – illetve a8-as és a84-es főutakat – összekötő7324-es út mentén. Környező települései közül csak innen érhető el közúton – az előbbi útból a község nyugati szélén, északnyugat felé kiágazó 73 153-as úton letérve – azsákfalunak számítóBodorfa.
A legközelebbi települések:Bodorfa,Káptalanfa,Gyepükaján,Csabrendek,Devecser ésSárosfőpuszta.
A Hany helységnév a magyar régi hany (mocsár, láp, ingovány) főnévből keletkezett. A Nemes előtag kisnemesi lakosokra utal.
A nevét 1230-ban már említik. Egy részét akkor már nemesek birtokolták, másik része várföld volt. Két község török idők alatti-utáni összeolvadásból alakult ki a falu. A török megszállás alatt majdnem teljesen elnéptelenedett. A visszatérő nemesek újjáépítették és felvirágoztatták a községet. A törökök kiűzése után egészen a jobbágyfelszabadításig nemesek lakták. A nemesi rangot a csehek elleni harcban kapták a falu lakói.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 409 | 399 | 395 | 349 | 344 | 331 | 336 | 322 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,5%-a magyarnak, 0,8% románnak, 0,5% cigánynak mondta magát (19,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59%, református 3,1%, evangélikus 5,9%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 4,6% (26,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% románnak, 0,3% németnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,7% volt római katolikus, 5,8% evangélikus, 2% református, 10,2% felekezeten kívüli (31,1% nem válaszolt).[12]