Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Nemesgulács | |||
 | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Tapolcai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tompos László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8284 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 941 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 108,86 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,35 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 50′ 06″,k. h. 17° 29′ 03″46.834980555556,17.48403055555646.834981°N 17.484031°EKoordináták:é. sz. 46° 50′ 06″,k. h. 17° 29′ 03″46.834980555556,17.48403055555646.834981°N 17.484031°E | |||
  Nemesgulács Pozíció Veszprém vármegye térképén | |||
| Nemesgulács weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazNemesgulács témájú médiaállományokat. | |||
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Gulács (település). |
NemesgulácsközségVeszprém vármegyében, aTapolcai járásban. A település eredetileg Szent István király korától az1950-es megyerendezésigZala vármegyéhez tartozott.
Mintegy 1000 lakosú település aTapolcai-medence déli részén, aGulács nyugati tövében. A tájat ez a 393 méter magasbazaltvulkánitanúhegy uralja, nevezik cukorsüvegnek vagy magyar Fuzsijamának is, melynek tetejére turistaút vezet.1961-ig üzemelt itt kőbánya, nyomát a hegy sebei őrzik.
ATapolcától és aBalatontól is nagyjából 5-5 kilométerre lévő település közúton a Balaton partján vezető71-es főút két elágazásától (aBadacsony keleti és nyugati oldalától is), valamint aVeszprém-Tapolca között húzódó77-es főút felől is megközelíthető.Badacsonytomajnál a7316-os útra kell rátérni, a Tapolca felé jelzett irányt követve; ugyanez az út vezet Nemesgulácsra a 77-es felől is, a Tapolca elején lévő körforgalomból a Balaton irányába indulva. AKeszthely ésSzigliget felől érkezők a7341-es úton juthatnak el a településre, Tapolca felől pedig elérhető a községKisapátin át a7345-ös úton is. Mindezeken felől Nemesgulács közigazgatási területének keleti szegélyét egy rövid szakaszon érinti aBadacsonytomaj-Káptalantóti közti7344-esút is.
Vonattal is elérhető a község aBörgönd–Szabadbattyán–Tapolca-vasútvonalon, az itteniNemesgulács-Kisapáti megállóhely aKisapátira vezető7345-ös út mentén található.
A község neve az ómagyarGula névből származik.
A török háborúk idején a falu elpusztult,1715-ben telepítették újra,1720-ban már kiváltságos nemesi községként tartották számon.1790-ben 29 nemesi család neve ismert, aRaposa,Péterffy ésEdvi Illés családok a belga királyi családdal is rokonságot tartottak.1895-ben 100 holdon felüli birtokos egyedül Eőry Miklós volt, a hagyomány szerint itt szolgált Répa Rozi,Sobri Jóska híres betyár szeretője.
A településen 1999. november 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, feltehetőleg a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt; az előző polgármester nem indult el a választáson.[6]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 926 | 926 | 899 | 927 | 951 | 927 | 939 | 941 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,7%-a magyarnak, 1,8% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (17,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,7%, református 1,8%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,9% (26% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2-0,2% lengyelnek, szlovénnek, ukránnak és horvátnak, 0,1-0,1% románnak, szerbnek, görögnek, örménynek és szlováknak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,7% volt római katolikus, 2,3% református, 0,8% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 9,3% felekezeten kívüli (35,2% nem válaszolt).[13]
A község templomát1725-ben építették fel romjaiból. Az új templomot1845 és1850 között emelték, klasszicista stílusban. A templomkertbenMindszenty-emlékművet avattak1989-ben, az országban először.
A település adottságai révén már a római időktől fogva virágzószőlőtermesztés helyszíne, a világhírűbadacsonyi borok jelentős részét Nemesgulácson termelik. A jeles napok, ünnepek nagy része is a szőlőhöz, borhoz kötődik: Mátyás-napi borverseny februárban, szüreti felvonulás októberben, Márton-napi Új-bor bemutató novemberben. Élő hagyománya van ahúsvéti locsolásnak és zöldágjárásnak, valamint amájusfa állításnak is. A búcsút június második vasárnapján, a Hegynapot augusztus első szombatján, a Falunapot július második szombatján tartják.
Keresztury Dezső-emléknap minden év május 18-án.
