ANational Basketball Association (rövidenNBA, magyarul: Nemzeti Kosárlabda Szövetség) észak-amerikai profikosárlabdaliga, a világ legjelentősebbférfi kosárlabda-bajnoksága.
Az NBA egy-egy idénye két részből áll, az alapszakaszból és arájátszásból. Az alapszakaszban minden csapat 82 mérkőzést játszik, mindkét főcsoportból automatikusan hat, összesen nyolc csapat jut a rájátszásba. Az NBA játékosai a világ legjobban fizetett sportolói.[4][5][6]
1949. augusztus 3-án a fennmaradó NBL-csapatok (Syracuse,Anderson,Tri-Cities,Sheboygan,Denver ésWaterloo) egyesült a BAA-vel. Ugyan az egyesülés során teljesen megmaradt a BAA vezetősége, példáulMaurice Podoloff maradt az elnök, a nevet jogi okokból megváltoztatták National Basketball Associationre.[9] A napjainkig az NBA a BAA-t tekinti elődjének. Napjainkban már ligabővítésnek tekinti az NBA az NBL-csapatok érkezését és nem tekinti sajátjának az NBL statisztikáit.[10]
Az új ligában 17 csapat volt, nagyobb és kisebb városokban,[11] illetve nagyobb és kisebb arénákban vagy edzőtermekben. 1950-re az NBA-ben már csak 11 csapat maradt, a méretbeli csökkenési folyamat az1954–1955-ös szezonig tartott, mikor a legkisebb volt a bajnokság a történetében, nyolc csapattal: a New York Knicks, aBoston Celtics, aPhiladelphia Warriors, a Minneapolis Lakers, aRochester Royals, aFort Wayne Pistons, aMilwaukee Hawks és aSyracuse Nationals, amik napjainkig is szerepelnek az NBA-ben, csak más néven. A liga méretének csökkenése során a kisvárosi csapatok nagyvárosokba költöztek: a Hawks a Tri-Cities-bőlMilwaukee-ba 1951-ben, majdSaint Louis-ba 1955-ben, a Royals RochesterbőlCincinnatibe 1957-ben, illetve a Pistons Fort Wayne-bőlDetroitba 1957-ben.
A japán-amerikaiVataru Miszaka lett az első nem fehér játékos az NBA történetében az1947–1948-as szezonban, mikor pályára lépett a New York Knicks színeiben. 1950-ig ő maradt az egyetlen nem fehér játékos a ligában, mikor aWashington Capitols leszerződtetteHarold Huntert, egyafroamerikai játékost.[12][13] Hunter szerződését az edzőtábor idején felbontotta a csapat,[12][14] de több afroamerikai játékos is pályára lépett abban a szezonban, mintChuck Cooper (Celtics),Nathaniel Clifton (Knicks) ésEarl Lloyd (Capitols). Ebben az időszakban aGeorge Mikan-vezette Minneapolis Lakers öt bajnoki címet nyert meg és bebetonozta magát, mint az NBA legjobb csapata és első dinasztiája.[15] Azzal a céllal, hogy felgyorsítsák a játék tempóját, az NBA 1954-ben bevezette a 24 másodperces támadóidőt.[16]
1956–1979: a Celtics dominanciája, a liga bővítése és rivális bajnokságok
1957-ben az újoncBill Russell csatlakozott aBoston Celtics csapatához, aminek már tagja voltBob Cousyirányító ésRed Auerbach edző. A következő tizenhárom szezonban a Celtics 11 bajnoki címet nyert el, amiből nyolc sorozatban egymás után volt.Wilt Chamberlain 1959-ben érkezett a ligába, a Warriors csapatába és az 1960-as évek legdominánsabb játékosa lett, megdöntve az egy meccsen legtöbb szerzett pont (100) és lepattanó rekordjait (55). Russell és Chamberlain rivalizálását az amerikai csapatsportok egyik legnagyobbjának tekintik.
Az 1960-as éveket a Celtics dominálta. Russell, Cousy, és Auerbach vezetésével a bostoni csapat 1959 és 1966 között sorozatban nyolc címet nyert el, ami az NBA történetének leghosszabb sorozata. 1967-ben nem voltak sikeresek, de a következő évben visszaszerezték címüket, majd megismételték azt 1969-ben. Az 1960-as években ezzel a lehetséges tízből kilenc bajnoki címet nyertek el.[17]
1967-ben az NBA dominanciáját veszélybe helyezte azAmerican Basketball Association (ABA) megalapítása. Ugyan nagy volt a versengés a két bajnokság között a legjobb játékosok leigazolására, az NBA sikeresen megszerezte az éra legtehetségesebb egyetemi játékosát,Kareem Abdul-Jabbart (akkor Lew Alcindor). Viszont elvesztették a liga pontkirályát,Rick Barry-t, aki négy évre az ABA-be igazolt, veterán játékvezetők Norm Druckerrel, Earl Strommal, John Vanakkal és Joe Gushue-val együtt.[18]
1969-benAlan Siegel, aki megtervezte aMajor League Baseball logóját az előző évben, elkészítette a modern NBA jelképét, amit az MLB-logó inspirált. A piros és kék háttérenJerry West sziluettje látható, Wen Roberts fényképe alapján. Ennek ellenére az NBA soha nem ismerte el hivatalosan, hogy West szerepel a logón. 1971-ben használták először és azóta (kisebb változásokkal) a liga ikonikus jelképe.[19]
Az ABA sikeres volt néhány tehetséges játékos leszerződtetésében az 1970-es években, mint példáulJulius Erving. Ennek fő oka az volt, hogy a csapatok igazolhattak olyan játékosokat, akik még nem végezték el egyetemi tanulmányaikat. 1974-re között az NBA-ben már 18 csapat szerepelt. 1970-ben megérkezett aPortland Trail Blazers, aCleveland Cavaliers és aBuffalo Braves (napjainkban: Los Angeles Clippers).[20] ANew Orleans Jazz (napjainkban: Utah Jazz) 1974-ben érkezett, amivel 18 csapata lett a ligának. Az 1976-os szezon végén az NBA megegyezett az ABA-vel, aminek értelmében négy ABA-csapat csatlakozott az NBA-hez: aSan Antonio Spurs, aDenver Nuggets, azIndiana Pacers és aNew York Nets (napjainkban: Brooklyn Nets). Az időszak legnagyobb sztárjai Abdul-Jabbar, Barry,Dave Cowens, Erving,Elvin Hayes,Walt Frazier,Moses Malone,Artis Gilmore,George Gervin,Dan Issel ésPete Maravich voltak. Az évtized végén az érdeklődés a liga iránt csökkent, a nézettség és drogproblémák miatt az egész bajnokság veszélybe került.
A liga 1979-ben vezette be a hárompontost, amit az ABA-től vettek át.[21] Ugyanebben az évbenLarry Bird ésMagic Johnson újoncok leszerződtek aBoston Celtics és aLos Angeles Lakers csapataival, ami növelte az érdeklődést a liga iránt.[22] A páros egymás ellen játszott az 1979-es egyetemiNCAA-döntőben, majd később háromszor is megmérkőztek azNBA-döntőben (1984,1985 és1987).[22] Az 1980-as években Johnson vezetésével ötször lett bajnok a Lakers, míg Bird és a Celtics háromszor nyert.[23] Az évtized elején az NBA-be érkezett aDallas Mavericks, így már 23 csapat szerepelt.[24] Később Larry Bird megnyerte az első hárompontos-versenyt.[25] 1984. február 1-énDavid Stern lett az NBA biztosa,[26] akinek később nagy szerepe volt az NBA népszerűségének növelésében.[27][28]
AChicago Bulls bajnoki keretének 1998-as feloszlatása után a nyugati főcsoport volt a domináns régió közel két évtizedig (2018-ig a bajnoki címek közül tizennégyet nyugati főcsoportból nyert meg egy csapat). A következő 16 szezonban aPhil Jackson irányítottaLos Angeles Lakers és aGregg Popovich vezette San Antonio Spurs egyike 13 alkalommal ott volt a döntőben, 10 bajnoki címmel.Tim Duncan ésDavid Robinson elnyerte az1999-es bajnoki címet a Spurs csapatával, majd 2000-től három évig csakShaquille O’Neal ésKobe Bryant párosa nyert a Los Angeles Lakersszel. A Spurs vissza tudta szerezni a címet 2003-ban, mielőtt a Lakers visszatért a döntőbe és kikapott aDetroit Pistons ellen.[42]
A liga imidzsét kicsit rontotta egy incidens rajongók és a játékosok között 2004 novemberében azIndiana Pacers és a Detroit Pistons csapatai között, ahol az arénában egy nagyobb verekedés tört ki. A játékosokat összesen 146 meccsre és 11 millió dollárra büntették.[43]
Tim Duncan, a Spurs-dinasztia egyik legfontosabb játékosa
2005. május 19-énDavid Stern tanúskodottaz Egyesült Államok Képviselőházának reformbizottsága előtt arról, hogy az NBA milyen módon fog ellenállni aszteroid használatnak. Az NBA 1983-ban kezdte meg a programot, amit 1999-ben továbbfejlesztett. Az 1999–2000-es szezonban minden játékost leteszteltek az edzőtáborban és az újoncokat még háromszor az alapszakaszban. A hat szezon által elvégzett 4200 teszten csak három játékos bukott meg, akiket azonnal eltiltottak.[44]
Egy játékvezetők által kezdeményezett felfüggesztés megkezdődött 2009. szeptember 1-én, mikor a bírók és az NBA közötti szerződés lejárt. Az első előszezon mérkőzéseket 2009. október 1-én játszották le, helyettesített játékvezetőkkel. Az NBA és a szakszervezet 2009. október 13-án egyezett meg.[48]
A2011–2012-es szezon ismétfelfüggesztéssel kezdődött. Miután lemondták a szezon első heteit,[49] a játékosok és a tulajdonosok 2011. december 8-án egyeztek meg az újCBA elfogadásában, amivel a szezont 66 mérkőzésre rövidítették.[50] 2014. február 1-én David Stern 30 év után visszavonult az NBA-ből, helyére helyettese,Adam Silver érkezett.[51][52]
2014–napjainkig: a Warriors dominanciája és a Covid19-évek
James 2018-as távozása után a Cavaliers rájátszás-sorozata véget ért. A Warriors viszont vissza tért sorozatban ötödik szereplésére a2019-es döntőben, de kikaptak aToronto Raptors csapatától, akik első bajnoki címüket nyerték el,Kawhi Leonard vezetésével.[55]
A 2019–2020-as szezont 2020. március 11-én felfüggesztették aCovid19-pandémia miatt, azt követően, hogyRudy Gobert, aUtah Jazz játékosának tesztje pozitív lett.[56][57] 2020. június 4-én az NBA Kormányzótanács úgy döntött, hogy újraindítják a szezont, mindössze 22 csapattal, afloridaiDisney Worldben létrehozottbuborékban. Ebben a szezonban vezették be először aPlay-In torna formátumát a szezon végén.[58][59][60]
Ebben az érában szinte folytonosan csökkent a nézettség az NBA-ben. 2012 és 2019 között a liga elvesztette nézőinek 40–45%-át. A2020-as NBA-döntő első mérkőzését aMiami Heat és aLos Angeles Lakers között mindössze 7,41 millió néző tekintette meg azABC csatornán, aThe Hollywood Reporter adatai alapján. Ez legalább 1994 óta a legalacsonyabb nézőszám egy NBA-döntő mérkőzésen és ezek mellett egy 45%-os csökkenés volt a Golden State Warriors és a Toronto Raptors közötti 2019-es döntőhöz képest, ami 13,51 millió megtekintéssel rendelkezett, mindössze 15 hónappal korábban. Ennek az okát többen is a liga és a játékosai által vett politikai nézetekként jelölik meg, míg mások a csapatok által használt úgynevezettload managementet (mikor a csapatok a padra ültetik legjobb játékosaikat az alapszakaszban, hogy azok egészségesek legyenek a rájátszásra), a csapatok közötti egyenetlen tehetségeloszlását és a fiatalabb nézők elidegenítését nevezik meg.[61][62][63][64][65]
Az alapszakasz októberi kezdete előtt a csapatok általában felkészülést segítő edzőtáborokat tartanak, ilyenkor nyílik lehetőség a végleges 15 fős keret kialakítására. A ligát a könnyebb lebonyolítás érdekében 2 főcsoportra (conference) és ezeken belül 3-3 csoportra (division) osztották. Az alapszakaszban minden csapat 82 meccset játszik, négyet csoporttársaival, hármat főcsoporttársaival, illetve kettőt vagy hármat a másik főcsoport csapataival.Az alapszakaszt februárban azAll Star-gála szakítja meg. A gála több részből épül fel, sor kerül például hárompontos-dobó versenyre, zsákolóversenyre, mérkőzésre az újoncok és a másodévesek között, de a legnagyobb érdeklődés a szurkolók által összeállított csapatokkal felálló Kelet-Nyugat meccset kíséri, ahol a legjobb játékos megkapja azAll-Star-meccs legértékesebb játékosának járó díjat (MVP). Nem sokkal az All-Star-gála után lezárul a játékosok igazolásának időszaka.Az alapszakasz április végén ér véget. Ebben az időszakban kezdődnek meg a szavazások az átadható díjakért, kiosztják aLegjobb hatodik embernek, aLegjobb újoncnak, aLegtöbbet fejlődő játékosnak, aLegjobb védekező játékosnak, aLegjobb edzőnek, illetve az alapszakaszLegértékesebb játékosának járó címeket. Szintén ilyenkor állítják össze a szakemberek azNBA legjobb csapatát (All-NBA'), alegjobb védekező csapatot, alegjobb újonc csapatot.
Az NBA rájátszása késő áprilisban kezdődik, 8-8 résztvevővel mindkét főcsoportban. A párosítás az első hat helyen szigorúan az alapszakasz eredményei alapján történik, de az egyes csoportokat megnyerő csapatokat mindig az első négy helyen emelik ki. Az első a nyolcadikkal, a második a hetedikkel, a harmadik a hatodikkal, a negyedik az ötödikkel játszik, így elméletileg a jobb eredménnyel rendelkezők gyengébb csapatokkal kerülnek össze. Általában a magasabban rangsorolt csapatok kapják a pályaelőnyt (hét meccs esetén négyet otthon, hármat idegenben játszanak). 2020-tól megrendezik aPlay-In tornát, amiben a hetedik és tizedik hely között végző négy csapat mérkőzik meg egymással, az utolsó két rájátszás-helyért. A nyolcadik és a hetedik helyezett egy győzelemmel is rájátszásba juthat, míg a kilencedik és tizedik csapatnak kettőn kell diadalmaskodnia.
A rájátszás egyenes kieséses formában zajlik, minden párosításban négy győzelem szükséges a továbbjutáshoz (tehát maximum hét mérkőzés). A kiemelést a további fordulókban nem változtatják, a párharcok vesztesei pedig mindenképpen kiesnek a küzdelmekből.Az utolsó párharc, azNBA-döntő, a két főcsoport győztese között zajlik júniusban. A győztes csapat a Larry O'Brien bajnoki trófeát nyeri el, míg a csapat tagjai bajnoki gyűrűt kapnak. A döntőben legjobb teljesítményt nyújtó játékoshoz kerül adöntő legértékesebb játékosa cím.
↑abA maiCharlotte Hornets hivatalosan is megörökölte az eredeti Charlotte Hornets franchise történelmét, mikor 2004-ben újraalapították a csapatot Bobcats néven. Az eredeti Hornets 2002-benNew Orleans Hornets néven költözött Louisianába. A New Orleans-i csapatot 2002-ben alapított franchise-nak tekintik.
Dražen Petrović és sikeres karrierjeit követően az 1980-as években egyre több nemzetközi játékos csatlakozott az NBA-hez. A következő listán olyan nemzetközi játékosok szerepelnek, akik elnyertek NBA-díjakat vagy elismert játékosok lettek karrierjük során:
Dražen Petrović,Horvátország – beiktatva aNaismith Memorial Basketball Hall of Fame-be (2002), Euroscar Az év játékosa (1986, 1989, 1992, 1993), Mr. Európa (1986, 1993), FIBA Világbajnokság MVP (1986), EuroBasket MVP (1989), kétszeres olimpiai ezüstérmes, Világbajnok, Európai bajnok, "50 Greatest EuroLeague Contributors" lista tagja
Vlade Divac,Szerbia – kétszeres olimpiai ezüstérmes, NBA All Star (2001), kétszeres Világbajnok, háromszoros európai bajnok, 1989 Mr. Európa, "50 Greatest EuroLeague Contributors" lista tagja
Peja Stojaković,Szerbia – NBA-bajnok aDallas Mavericksszel (2011), EuroBasket MVP (2001), 2002 FIBA Világbajnokság legjobb csapata, Euroscar-győztes (2001), 2001 és 2002 Mr. Európa, 2002 és 2003 NBA Three-Point Shootout-bajnok, háromszoros NBA All Star (draft:1996, NBA-karrier kezdete: 1998)
Dirk Nowitzki,Németország – NBA-bajnok aDallas Mavericksszel (2011), 2002-es FIBA Világbajnokság MVP-je, EuroBasket MVP (2005), 2002 FIBA Világbajnokság legjobb csapata, 2002–Euroscar-győztes (2006, 2011), 2005 Mr. Európa, FIBA Az év európai játékosa (2005, 2011),NBA MVP (2007), 2011NBA-döntő MVP (2011), 2006 NBA Three-Point Shootout-győztes, tizenháromszoros NBA All Star (NBA-karrier kezdete: 1998)
Hedo Türkoğlu,Törökország – Legtöbbet fejlődött játékos (2008), 2010-es FIBA Világbajnokság legjobb csapata (NBA-karrier kezdete: 2000)
Pau Gasol,Spanyolország – kétszeres NBA-bajnok aLos Angeles Lakers csapatával (2009 és2010), hatszoros NBA All Star, NBA Az év újonca (2002), 2004 és 2009 Mr. Európa, 2006 FIBA Világbajnokság MVP, Euroscar és FIBA Az év európai játékosa (2008, 2009), EuroBasket 2009 MVP, NBA Citizenship-díj győztese 2012-ben (NBA-karrier kezdete: 2001)
Andrej Kirilenko,Oroszország – NBA All Star (2004), EuroBasket MVP (2007), 2007-ben a FIBA év európai játékosa (draft:1999, NBA-karrier: 2001–2011, 2012–2015)
Manu Ginóbili,Argentína – négyszeres NBA-bajnok aSpurs csapatában, Az év hatodik embere (2008), kétszeres All-Star, "50 Greatest EuroLeague Contributors" lista tagja, olimpiai aranyérmes Argentínával (draft:1999, NBA-karrier kezdete: 2002)
Nikola Jokić – 2021-ben és 2022-ben NBA MVP, négyszeres All Star 2019–2022 között (NBA-karrier kezdete: 2015)
Ezen kívül szerepeltek olyan játékosok is az NBA-ben, akik ugyan külföldiek, de a ligába való érkezésük előtt egyetemi kosárlabdát már azEgyesült Államokban játszottak. Néhány példa:
Joel Embiid,Kamerun: NBA Első újonc csapat, kétszer All-Defensive Második csapat, kétszeres All Star.
A 2013–2014-es szezonban 92 (rekord sok) nemzetközi játékossal indult az NBA-idény, 39 különböző országot képviseltek és kitették a liga 20%-át.[69] Az NBA azon játékosokat tekinti nemzetközinek, akik nem azEgyesült Államok 50 államának egyikében, vagyWashingtonban születtek.
Az Egyesült Államokban született játékosok, akik más válogatottban játszanak vagy van más állampolgárságuk, nem számítanak nemzetközinek. Erre példaJoakim Noah (Franciaország) ésKosta Koufos (Görögország)
↑NBA Rules History. National Basketball Association, 2008. május 8. [2011. március 3-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
Jack Clary:Kosárvarázs. Az NBA élő legendái; ford. Bánki Bálint, Tóth Kornél; Maecenas–Lord, Budapest, 1994
Godfrey Jordan:Kosár. NBA kosárlabda kézikönyv; ford. Deák Horváth Péter, Szalóczy Ibolya; Fiesta–Saxum, Budapest, 1997
Ron Smith:Kosárlabda. Az NBA képes enciklopédiája; ford. Sáringer László, Sarlai Péter; Holló, Kaposvár, 1997
Ben Osborne:Mai csillagok, a jövő legendái. Az NBA legjobban fizetett játékosai; ford. Straky Zoltán; Holló, Kaposvár, 1999
NBA hivatalos játékszabályok, 1999; szerk. Lugossy Norbert, ford. Bodnár Péter; Syrt Bt., Budapest, 1999
Báthory László:Kosárlabda Atlantától Washingtonig. Minden amit az NBA csapatairól tudni kell; Dime Sport, Dunakeszi, 2005
Dávid Kornél–S. Tóth János:Dávid Kornél. Az egyetlen magyar NBA-játékos; Ulpius-ház, Budapest, 2014
Az NBA legendái. Ismerd meg minden idők legnagyobb kosarasait!. Ikonikus játékosok, emlékezetes meccsek, dinasztiák; szerk. Dan Peel, ford. Csurka Gergely; G-Adam Stúdió, Budapest, 2020
Phil Jackson–Hugh Delehanty:Tizenegy gyűrű. A legendás NBA-edző önéletrajza; ford. Szabó Mihály István, Szabó György András; G-Adam, Budapest, 2021
