Anapföldiidőmértékegység. Bár nem tartozik a hivatalosSI mértékegységekhez, használata elfogadott. Az SI hivatalos idő mértékegysége a másodperc. Egy nap (jele:d, a latindies szóból) 24órából, vagy 1440percből, vagy 86 400másodpercből áll.[mj 1]
A Föld forgási periódusát a távoli, mozdulatlan csillagokhoz viszonyítva értelmezzük. Ezt az időtartamot nevezhetjük sziderikus napnak, azonban a gyakorlatban nem használatos. A csillagnapnál 0,008 másodperccel hosszabb, a tavaszpontprecessziós elmozdulása következtében.
A csillagnap atavaszpont két delelése között eltelt idő. Hossza középidő egységekben 23 óra 56 perc 4,09054 másodperc. A csillagnap 0,008 másodperccel kevesebb a Föld forgási periódusánál amiatt, hogy a tavaszpont a Föld tengelyének lassú elmozdulása miatt (lásd:precesszió) mozog azállócsillagok mozdulatlannak tekintett hátteréhez képest. A tavaszpont az éggömbön inerciaidőben mérve nem egyenletes sebességgel mozog. Ezért a Föld különböző helyein tartózkodó megfigyelők számára a csillagidő (az inerciaidőhöz képest) nem egyforma gyorsasággal múlik, és számukra a csillagnapok sem egyenlő hosszúak. Azonban a tavaszpont egyenetlen mozgásából adódó eltérés olyan csekély, hogy el lehet hanyagolni.[1]
Valódi napnak nevezzük a napkorong középpontjának két delelése között eltelő időtartamot. A mindennapi életben időegységként azért nem felel meg, mert hossza az év folyamán két fő okból is napról napra változik:
Kepler második törvénye értelmében a Föld pálya menti sebessége, s így a Nap látszólagos szögsebessége is folyamatosan változik.
A Föld tengelyferdesége következtében a Napégi egyenlítőre vetített napi íve féléves periódussal szintén nem egyenletesen változik.
A fenti okok miatt egy képzeletbeli égitest, afiktív ekliptikai középnap illetvefiktív egyenlítői középnap két delelése között eltelt időtartamot tekintjük egy napnak, melynek hossza az év valódi napjai hosszának az átlaga (ezért nevezzük középnapnak). Ezen fiktív égitestrektaszcenziójátSimon Newcomb naptáblázatai alapján számítják ki, és ebből számítható a pontos idő. Egy szoláris középnap hossza csillagidőben mérve 24 óra 3 perc 56,55536 másodperc. A középnap és a valódi Nap delelése közötti időkülönbséget – amely kerekítve −15 perc és +16 perc tartományba esik – azidőegyenlet adja meg az év minden napjára.
A naptári nap a középnap delelése előtt 12 órával kezdődik, és 12 órával utána ér véget.
A nap másik jelentése a folyamatosan múló időnek valamely 24 órányi része: hétköznapi esete a naptári nap. Ilyen értelemben az efemerisz nap és a naptári nap nem esik egybe, de a pontos eltérés mindig csak utólag állapítható meg. Jelenleg az efemerisz nap kb. 1 perccel korábban kezdődik, mint agreenwichi középidő szerinti naptári nap.
A napok hosszára a földmozgások is kihatnak. A2010-es chilei földrengés miatt a napok 1,26 milliomod másodperccel lettek rövidebbek az összetett számítógépes modell szerint, a2004-es szumátrai földrengés pedig körülbelül 6,8 milliomod másodperccel rövidítette le a napot.[2]
ANaprendszer leírásánál a többibolygók esetén is ismert a tengely körüli forgási periódus, valamint a Nap két delelése közti időtartamot is megadják, általában földi napokban kifejezve.
