Nahicseván neveörményül annyit tesz: „az alászállás helye”, mivel itt szálltak alá a szomszédosArarát hegyén megfeneklett bárkábólNoé és fiai aFöld mindenállatával.[1]
Északról és keletrőlÖrményország, délről és nyugatrólIrán, északnyugatról pedig kis részbenTörökország határolja.
AzÖrmény-felföldön fekszik, azAraksz völgyében. A síkság 700–1000 m-es tengerszint feletti magasságban található. Északról és keletről 3000 m magas hegyek határolják: északon a Daralgiaz és északkeleten aZangezur. Azexklávé saját kis exklávéja északon Kiarki. Legmagasabb pontja a Kaputjugh (3904 m) a Zangezur-hegységben, az örmény határon.
Fő folyója azAraksz, amelyen egy víztározó található. Az Araksz délről és nyugatról határfolyó Irán és Törökország felé.
A mai Nahicseván területének történelme többnyire az örmény történelem részét képezi. Az arab befolyás és az ezzel összefüggő muszlim térhódítás azonban már korán megjelent, így acári Oroszország 20. század eleji terjeszkedése idején már többnemzetiségű volt a terület, ám mikor a régiót azAzerbajdzsáni SZSZK-hoz csatolták az 1920-as években, a lakosság nagyobbik része még örmény volt.
Nahicseván státuszát az 1921. október 13-án atörökországiKarsban aláírt, majd 1922. szeptember 11-énJerevánban ratifikáltkarsi szerződésben garantálta Törökország, Szovjet Örményország, Szovjet Azerbajdzsán és Szovjet Grúzia. Jogi érvényessége vita tárgya.
ASzovjetunión belül megvalósuló egység idején nem volt nagy jelentősége a köztársasági belső határoknak, így nem okozott problémát, hogy a területnek nincs összeköttetése Azerbajdzsánnal.
A szovjet rendszer összeomlása után lett Nahicseván igaziexklávé, az ellenséges örmény–azeri viszony miatt megközelítése csak harmadik országon –Iránon – keresztül lehetséges. Azerbajdzsán szempontjából kulcsfontosságú a terület, mivel itt található az egyetlen azeri-török határátkelőhely.
Lakossága ma leginkábbazeri, azörmények nagy része aHegyi-karabahi háború alatt kivándorolt, ám a területen maradók ma egy igen erős köteléket alkotnak egymással. A terület az azerbajdzsánikereszténység központja, ami az örmény hagyományok részleges átvételének köszönhető.
