Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Nagyturány(Turany) | |||
 | |||
| A Szent Gál-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Turócszentmártoni | ||
| Rang | város | ||
| Első írásos említés | 1341 | ||
| Polgármester | Miroslav Blahušiak | ||
| Irányítószám | 038 53 | ||
| Körzethívószám | 043 | ||
| Forgalmi rendszám | MT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4085 fő(2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 401 m | ||
| Terület | 46,75 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 07′,k. h. 19° 02′49.116666666667,19.03333333333349.116667°N 19.033333°EKoordináták:é. sz. 49° 07′,k. h. 19° 02′49.116666666667,19.03333333333349.116667°N 19.033333°E | |||
| Nagyturány weboldala | |||
 | |||
 AWikimédia Commons tartalmazNagyturány témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása:Szlovák Statisztikai Hivatal,http://obce.info | |||
Nagyturány (1899-igTuran,szlovákulTurany) városSzlovákiában, aZsolnai kerületben, aTurócszentmártoni járásban.
Turócszentmártontól 8 km-re északkeletre, aVág jobb partján, a Vág és a Kerpelényi-csatorna között fekszik.
A települést1319-ben említik először, amikorDancs mesterzólyomi ispán szerezte meg ezt a területet. Következő említése1341-ből származik, amikor „Turan” alakban szerepel. Neve valószínűleg a keltatur főnévből származik, mely tornyot jelent.1361-ben „Turan”,1367-ben „Turan”, „Thuran” néven említik. A település első kiváltságait1397-benLuxemburgi Zsigmondtól kapta, az oklevél megerősíti a település jogait malom építésére és használatára, szabad halászatra és fakitermelésre. A turányiak évi 100 arany adót fizettek a királynak, mely háború esetén további 20 arannyal nőtt.1543-ban „Thuren”,1553-ban „Thureny” néven említik.1557-ben 48 háztartás adózott a településen, ez abban az időben jelentős számnak számított. A turányiak kiváltságaitI. Ferdinánd1563-as oklevele is megerősítette.1564-ben „Twrany” alakban említik. Turány évi három vásárt tarthatott, a Háromkirályok, a Szentháromság és Szent Imre ünnepén.1570-ben aRévay családnak 20 portája volt itt, a család a19. századig volt birtokos Turányban.Miksa császár1572-es oklevele megerősítette a turányiak kiváltságait.1610-ben 70 háza és 350 lakosa volt.1715-ben 108 házát 540-en lakták.1784-ben 254 házában 1450 lakos élt.
A 18. század végénVályi András így ír róla: „TURÁN, vagy Turány. Tót Mezőváros Túrótz Várm. földes Ura Gr. Révay Uraság, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Vág vize mellett, mellytől gyakran mind a’ Város, mind pedig a’ határja nagy károkat szenyved, úgy hogy 1788. az egész Várost majd elragadta, 1796. pedig majd tövestől kiégett. Sok szabadságokkal meg vagyon e’ Város ajándékozva, úgymint 1397, 1405, 1434, Zsigmond Király által; szabadságaik megerőssíttettek Mátyás Királynak Diplomája által 1469., mellyet Trentsénben adott, és 1480. melly Budán kőlt Ferdinándtól 1563. Oláh Érsek’ keze által Pozsonyban II. Maximiliántól 1574. Leopoldtól 1659, mellyeket mind helyben hagyott Károly 1712. Kriván nevezetű hegyek’ közepén vannak itten értzerek is; lakosai többnyire a’ marhák’ neveléséből élnek; határja, réttye jó, piatza helyben, keresettye Árva, és Liptó Vármegyékben.”[2]
1828-ban 161 háza volt 1850 lakossal, akik pásztorkodásból, erdei munkákból, fafeldolgozásból, tutajozásból éltek.
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Turán, privilegiált tót m. v. Thurócz vmegyében, a Vágh jobb partján: 228 kath., 1563 evang. 59 zsidó lak., a kath. és evang. anyatemplomokkal és synagógával. Fekvése a nagy hegyek alatt igen gyönyörködtető; határa tágas, s a Vágh vize mentében meglehetős, erdeje roppant; marhát, juhot sokat tart; a Sztudenecz patakján több malmokkal bir. F. u. a Révay család, de az Ujhelyi nemzetségnek is van benne szabad curiája.”[3]
Atrianoni diktátumigTuróc vármegyeTurócszentmártoni járásához tartozott.
2016. január elsején városi rangra emelték.
| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 4630 | 4406 | 4332 | 4085 |
| Különbség | -4,83 % | -1,67 % | -5,70 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 4107 | 4085 |
| Eltérés | -0,53 % |
1910-ben 1974, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 4444 lakosából 4402 szlovák volt.
2011-ben 4395 lakosából 4188 szlovák volt.
ATurócszentmártoni járás települései | ||
|---|---|---|
|  | |
Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
