Fentről, balról jobbra: A Tanács-torony (város szimbóluma), azEvangélikus székesegyház, a híres nagyszebeni szemek, középkori erődítmény, a Hazugok hídja, a Városháza és ajezsuita templom, a Brukenthal-palota, Neobarokk palota és modern sokemeletes épületek
A "Szemek városa" becenevű település belföldi és külföldi látogatók számára is jól ismert turisztikai célpont. Kultúrájáról, történelméről, gasztronómiájáról és változatos építészetéről ismert, amely magában foglalja a nagy ikonikus szemű házakat, melyek Nagyszeben becenevét adták, ezek a21. század eleje óta nagy odafigyelést kapnak.2004-ben történelmi központja megkezdte azUNESCO Világörökség részévé válásának folyamatát, ám mai napig nem sikerült azt megszereznie.2007-benEurópa Kulturális Fővárosa volt. Egy évvel később aForbes rangsorolása szerint "Európa 8. legideálisabb lakóhelyének" választották meg.2019-ben Nagyszeben és környéke Európai gasztronómiai régió lett. A várost ad otthont2021-ben azEurópa Vándor Fővárosa rendezvénynek, amely Európa legfontosabb turisztikai vándorrendezvénye. 2019-beneurópai uniós csúcstalálkozónak adott otthont.
Nagyszeben a karácsonyi vásáráról is nagyon ismert. A város híres szülötteHermann Oberth és lakója Conrad Haas akik a rakétagyártás úttörői voltak. AzeGold kriptovalutát létrehozóElrond céget (a világ legnagyobbjai közé tartozik) nagyszebeniek alapították.
2011-ben a város lakossága 147 245, míg egy 2019-es becslés szerint ez a szám 169 056. Ugyanakkor Nagyszeben agglomerációja közel 267 170 lakóval rendelkezik. A város igazgatása alá tartozikSzebenjuharos is, amely tőle 28 kilométerre, délnyugatra található.
Nagyszeben történelmileg azerdélyi szászok egyik legfontosabb központja volt. Härmeschtatnak hívják a saját helyi nyelvjárásukban.1190-ben alapították német telepesek, aMagyarországhoz tartozóErdélybe érkeztek a bányászat, a kézművesség és a kereskedelem fejlesztése céljából. A14. századra jelentős kereskedelmi központtá vált, és a 7 erdélyi német város (Siebenbürgen, innen ered Erdély német elnevezése) egyike lett. Itt alapult az első iskola és gyógyszertár az akkoriMagyar Királyságban.
A18. században arománok bevándorlásának következtében, Nagyszeben Erdély egyik legfontosabb román központja is lett. 1692 és 1790 között aHabsburg Monarchia, 1867 és 1918 között pedig azOsztrák–Magyar Monarchia részét képezte.1896-ban használták itt először elektromos áramot,1904-ben pedig az akkori Európa második városa volt, amely bevezette az elektromos trolibuszt.
Miután az első világháború után Nagyszeben Románia része lett, az erdélyi szászok folyamatos kivándorlása megkezdődött. Ugyanakkor a város lakosságának zöme még mindig német maradt. A román rendszerváltás után a német lakosság túlnyomó része gazdasági okokból emigrált.
Neve aSzeben patak nevéből ered, ezt egyesek aszlávsvbina (= som) főnévből származtatják. Megjegyzendő azonban, hogy aMagyar királyságban létezikKisszeben is, a Felvidéken, jelenlegSabinov néven, így a név valószínűleg sokkal mélyebb értelmű. A románok a románSibin személynévből származtatják, mások szerint a bolgár-törökSebin személynévből való.
1442.március 25-én a város mellett verte megHunyadi János Mezid bég török seregét. Erős falak és 40 bástya védte, melyek a15-17. században épültek. Atörök nem tudta bevenni, de1556-ban tűzvész sújtotta.A16. században az erdélyireformáció egyik központja. Itt létesült 1529-ben Erdély első könyvnyomtató műhelye.
EgykorErdély legnagyobbszász városa volt, de a szászok többsége mára elmenekült, csak műemlékeik maradtak hátra.2000-től 2014-ig a várostKlaus Johannis szász polgármester irányította (Az államfőválasztáson elért győzelme miatt mondott le e tisztségéről).[6]2007-benLuxembourg mellett Nagyszeben lettEurópa kulturális fővárosa, mivel a helyi szászok a maiLuxemburg területéről származnak. Erre készülve helyreállították a Nagypiacot, a Kispiacot és a Huet teret, felújították a város múzeumait. A 18. századi színházból új kulturális intézmény lett, ahol a helyi filharmónia is helyet kapott.
A városháza
A szebeni borvidékek már a 10. században remek termést hoztak. De a löszös talaj miatt a szüret sok nehézséggel járt. A probléma megoldására igásállatokat fogtak munkára. Így már hatékonnyá, és könnyűvé vált a szüret. Ezen rendszer sokáig világszerte egyedülálló volt. A boraik ezért viselik máig a Szeben-igabor nevet.
A felújított főtér és környéke egyedi hangulatú, geometrikus mintában lerakott macskakő térkő-burkolattal, középkori árkádokkal, divatos belsőtervezésű kávézókkal, hangulatos éjszakai kivilágítással nagy látványt nyújt.
Pándy Kálmán 1911-től a nagyszebeni Állami Elmegyógyintézet igazgató főorvosa. Közleményei a század első felében rangos folyóiratokban láttak napvilágot.
↑Erdély története három kötetben. Szerkesztette Köpeczi Béla. I. kötet[Erdély a középkori magyar királyságban. 2. A Honfoglalástól a Tatátjárásig[A SZÁSZOK BETELEPÜLÉSE ÉS A DÉLI HATÁRVÉDELEM ÁTSZERVEZÉSE] Budapest, 1986. Akadémiai KiadóISBN 963054203X
.png)
%2c_17th_century_engraving.jpg)
.jpg)
.JPG)
.svg)