Asárma 'kígyóvirág' (más neveken zöldcsík vagy vigaszvirág) szó képzős alakja. Első említése1311-ből való(Sarmas). KésőbbSaramas (1329),Osarmas (1402),Sarmas hungaricalis (1438),Magyar Sarmas (1467).
1703-ban éves vásár tartására nyert szabadalmat.[5] A helyi románság körében1798-ban hajtották végre avallási uniót.[6]1839-ben román lakosságú falu volt aTeleki család birtokában.
1849 tavaszán a helyi Vasile Obreját és Ioan Călățelt lázítás és gyilkosság vádjávalKolozsvárt halálra ítélték.
Környékét nevezték a „Göring-hasnak”, amelyet az1940-esmásodik bécsi döntésnél döntőbíráskodó náci Németország a fontoskissármási földgázlelőhely miatt hagyott Románia birtokában.[8] Miután a betörő magyar hadsereg1944.szeptember 5-én ideiglenesen elfoglalta a települést és a magyar tábori csendőrség összegyűjtötte Nagy- és Kissármás 126 zsidó lakosát,szeptember 16. éjjelén, a magyar honvédségPusztakamarás határábanlegyilkolta őket. A cselekedetükre felsőbb utasítás nem volt, a helyi magyarokkal együtt az üresen maradt zsidó házakat kifosztották.[9][10]
1952 és1960 közöttrajonközpont volt.1999-ben Ilie Bucurortodox lelkész, egyben aNagy-Románia Párt helyi elnöke engedély nélkül itt állította fölIon Antonescu eredetilegMarosvásárhelyre szánt mellszobrát. Amikor2002-ben,Eckstein-Kovács Péter interpellációja nyomán elrendelték a szobor eltávolítását, a pópa a műemléki védelem alatt álló ortodox fatemplom tornácára helyezte át azt. A szobrot még ugyanazon év során ellopták.
1850-ben 745 főből 645 volt román, 59 cigány és 39 magyar nemzetiségű; 704 görögkatolikus, 35 római katolikus és 6 református vallású. 1910-ben 2101 lakosából 1326 volt magyar és 762 román anyanyelvű; 1147 református, 765 görögkatolikus, 115 római katolikus, 51 zsidó és 18 evangélikus vallású. 2002-ben 3877 lakosából 1988 volt román, 1539 magyar és 343 cigány nemzetiségű; 2175 ortodox, 1159 református, 403 adventista, 64 görögkatolikus és 27 római katolikus vallású.
2011-ben 3546 lakosából 1764 volt román, 1285 magyar és 383 cigány anyanyelvű. A beosztott falvakkal a teljes népesség 6942 fő.[12]
Az ortodox fatemplomA legyilkolt nagysármási zsidók emlékműve
Teleki Sándor (1821–1892) a koltói birtokos, Petőfi barátja, Sármáson töltötte gyerekkorának nyarait. Édesapjának, Teleki Jánosnak, itt Erdély-szerte híres mintagazdasága volt.
Itt született1901-benLiviu Rusu esztéta, pszichológus, kutató és irodalomkritikus, aki Kolozsváron halt meg 1985-ben.
Itt élt és szolgáltHermán János református lelkész, „a Mezőség apostola”.
Itt született1930-banSzűcs Olga erdélyi magyar újságíró, szerkesztő, fordító.
Itt született1947-ben Ion Mircea költő és író, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen 1968-ban alakult „Echinox” egyetemi kulturális folyóirat egyik alapító tagja.
Itt született 1951-ben Simon Sándor Festő, grafikus. Marosvásárhelyen és Bukarestben dolgozott, több romániai magyar újság közölte képeit. 1982-től Párizsban él. A 80-es években voltak egyéni (Erdély, Párizs, Brüsszel) és csoportos (Szentendre, Párizs, New York) tárlatai, de a 90-es évek eleje óta nem állít ki.[forrás?]
Balázs Lajos: Nagysármási gyülekezeti krónika. In Vetési László (szerk.):A Mezőség apostola: Emlékkötet Hermán János nagysármási református lelkészről és mezőségi szórványmissziós szolgálatáról. Kolozsvár: Polis, 2022, 120–139. o.
Teleki Sándor:Emlékezzünk a régiekről. Bukarest: Kriterion, 1973
Románia
é. sz. 46° 45′ 13″,k. h. 24° 10′ 00″46.753611111111,24.16666666666746.753611°N 24.166667°EKoordináták:é. sz. 46° 45′ 13″,k. h. 24° 10′ 00″46.753611111111,24.16666666666746.753611°N 24.166667°E
.svg)
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
