Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Pontosság | ellenőrzött |
 | Nem tévesztendő össze a következővel:Nagy-Nyárád. |
 | Ehhez a szócikkhez továbbiforrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek azellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segítsa szócikk fejlesztésében továbbimegbízható források hozzáadásával. |
| Nagynyárád | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Mohácsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kerekes Norbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7784 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 607 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 29,13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,34 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 56′,k. h. 18° 34′45.933333333333,18.56666666666745.933333°N 18.566667°EKoordináták:é. sz. 45° 56′,k. h. 18° 34′45.933333333333,18.56666666666745.933333°N 18.566667°E | |||
  Nagynyárád Pozíció Baranya vármegye térképén | |||
| Nagynyárád weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazNagynyárád témájú médiaállományokat. | |||
Nagynyárád (németül:Großnaarad,horvátul:Jarad,Narad,Narod,Njarod)községBaranya vármegyében, aMohácsi járásban.
A település német neve Großnaarad. Horvátul több elnevezés is létezik. A töttösiek Jaradnak, a lánycsókiak Naradnak, a hercegszántóiak Narodnak, a mohácsiak Njarodnak hívták a falut.[3]
A vármegye délkeleti részén, aMohácsi teraszos sík és aNyárád–Harkányi-sík találkozásál helyezkedik el,Bólytól 5 kilométerre délkeletre,Mohácstól 15 kilométerre délnyugatra. Az oszmán hódoltság alól felszabadított, majd javarészt németországi telepesekkel újratelepített délkelet-dunántúli tájegység, az úgynevezett „Schwäbische Türkei” jellegzetes települései közé tartozik.
A szomszédos települések: észak felőlBabarc ésLánycsók, északkelet felőlMohács, kelet felőlKölked, délkelet felülSátorhely, dél felőlMajs, délnyugat felőlTöttös, kelet felől Bóly, északnyugat felől pedigSzajk.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az5703-as út, ezen érhető el Bóly és Sátorhely-Majs felől is. Határát nyugaton átszeli azM6-os autópálya, melynek csomópontja is van itt, keleti határszéle mellett pedig elhalad még az56-os főút is.
A hazai vasútvonalak közül a települést aVillány–Magyarbóly-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt,Nagynyárád megállóhely, a községtől északnyugati irányban, közvetlenül az 5703-as út vasúti keresztezése mellett.
Nagynyárád , azÁrpád-kori kis településSzent István király idején már királyi birtok volt.
Nevét már1093-ban már említi egy oklevélNarad néven, mely szerintI. László király 1093-ban a bátai apátságnak adta, s határát leíratta.
1270-ben nyárádi nemesek Adoson voltak birtokosok.
1337-ben a bátai apát panaszolta a pápa előtt panaszolta, hogy a pécsi püspök elfoglalva tartjaNyárád nevűmezővárosát, 6 faluval együtt, melyetSzent László adományozott. (A pécsi püspök jogalapját Nyárád elfoglalására egy hamis oklevél képezte, mely szerintII. Endre a királyi madarászok és pecérek Nyárád nevű földjét Bertalan pécsi püspöknek adta és határait leíratta.)
A pécsi püspökön kívül birtokuk volt itt a délnyugati határon a Tétény nemzetségbeli Both utódainak is.
1332-ben papja 20 báni pápai tizedet fizetett.
Atörök hódoltság alatt a falu elnéptelenedett, lakói – amohácsi csata helyének közelsége miatt – a környéken zajló csaták áldozataivá váltak, vagy elmenekültek.
A török uralom után a faluban aRajna vidékéről származó német földműves családok telepedtek le. Az1848–49-es forradalom és szabadságharc idejénmagyarbólyi fiatalok csatlakoztak a nyárádi szabadcsapatokhoz, akiknek a Dráva-vidék védelme volt a feladatuk.[4]
Amásodik világháború után a falu német lakosságátNémetországba telepítették át. A kitelepített lakosság helyére az ország különböző részeiből, és acsehszlovák-magyar lakosságcsere következtébenfelvidéki magyarok telepedtek be.
A mai lakosság több mint hatvan százaléka német nemzetiségű.
A településen 2007. március 11-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] mert az előző polgármester, nem sokkal a 2006 októberi megválasztása után lemondott a posztjáról.[14]
Ahelyi önkormányzat adatai szerint:
| Év | Lakosok száma |
|---|---|
| 1980. | |
| 1990. | |
| 1995. | |
| 2000. | |
| 2006. |
| Lakosok száma | 743 | 735 | 724 | 694 | 711 | 651 | 632 | 622 | 607 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A18. századiHabsburg telepítésekigrácok (szlávok) lakták, akiket az1720-as évektől letelepülő németek fokozatosan kiszorítottak a faluból. A település máig őrzi a18. században kialakult arculatát.
A lakosság nagy része római katolikus volt és elsősorban mezőgazdaságból élt. Kisebb csapások időnként érték a falut, ilyen volt például az1836-os ázsiaikolera és a hatalmas szárazság, aminek következtében kiapadtak a kutak és elmaradt a termés, vagy az1918-as spanyol influenza.
A legnagyobb sorscsapás azonban amásodik világháború után érte a nyárádiakat, amikor1946 és1948 között előbb 145, majd 185 főt telepítettek kiNémetország nyugati, illetve keleti megszállási övezetébe, kollektíven felelőssé téve a németeket a háború szörnyűségeiért. Bár a keleti zónába telepítettek közül a legtöbben visszaszöktek, életüket szinte teljesen a nulláról kellett újra kezdeniük. Házaikat, földjeiket, jószágaikat elkobozták a hatóságok, és szétosztották a telepesek és a felvidékről kitelepített magyarok közt. Az ebben az időben, a magyar-szlovák lakosságcsere-egyezmény keretében Nagynyárádra telepített felvidékiek és leszármazottjaik alkotják a falu magyarjainak magját ma.
A háborút követő kényszerű kitelepítésekkel a svábok megpróbáltatásai korántsem értek véget, hiszen a magyar kisebbségpolitika, ha egyáltalán létezett ilyen az ötvenes évek közepéig, mindenféle jogot megvont tőlük.
A szörnyű események ellenére a nagynyárádi németség nem veszett el, öntudata megmaradt és az átélt események ellenére erősödött.
2001-ben lakosságának 44,3%-a vallotta magát németnek, 53,4%-a magyarnak, 2,3%-a cigánynak.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,4%-a magyarnak, 2% cigánynak, 4,4% horvátnak, 41,8% németnek mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,6%, református 3,5%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,7% (18,5% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 35,6% németnek, 1,5% horvátnak, 0,2% cigánynak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,9% volt római katolikus, 3,4% református, 1,1% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 1,7% egyéb katolikus, 7,1% felekezeten kívüli (32,3% nem válaszolt).[16]
A búcsúfa állítása egybe esik a Márton nappal. E népszokás a helyi német kisebbség ünnepe, mely még máig is él. Az őszi betakarítás befejezését ünnepelték ilyenkor úgy, hogy egy kb. 10 méter hosszú farúdat – melyen három kerékforma is volt – feldíszítették színes őszi virágokkal, beásták a földbe és körbetáncolták. Ezután következett a búcsúbál sok tánccal, vigalommal. E néphagyomány ugyanígy elevenedik fel napjainkban is minden második évben.
Nagynyárád, Kossuth L. u. 5.A régi iskola egyik nem használt épületszárnya lett átalakítva2002-ben múzeummá.A múzeumban az iskolatörténeti kiállítás mellett egyéb régiségek, régi használati eszközök tekinthetők meg. Például itt látható a régi templomóra szerkezete.
A falu fő vonzereje a sváb hagyományok mellett Sárdi János országos hírűkékfestő mester műhelye. A műhelyében megtekinthetők a kékfestés munkafolyamatai és munkaeszközei. Az elkészült kékfestő anyagok megvásárolhatóak.
Minden év július utolsó szombatján és vasárnapján megrendezett, már tradicionálisnak számító kulturális rendezvény a Kékfestő Fesztivál.A fesztivál során különböző programokon vehet részt az idelátogató: színpadi előadások, énekegyüttesek, táncosok, kékfestő anyagokból készült ruhabemutató. A művelődési ház egyik termében kékfestő anyagokból készült ruhák és egyéb képzőművészeti alkotások tekinthetők meg egy kiállítás keretében. A kiállítás a rendezvény folyamán folyamatosan nyitva tart. Azok, akik szeretnének a kulisszák mögé tekinteni, megtehetik, hisz Sárdi János, (a népművészet mestere) kékfestőműhelye nyitva áll az érdeklődők előtt.
Hogy az idelátogatónak ne kelljen üres kézzel távoznia, kézműves kirakodó vásár várja azokat, akik szeretnének valamilyen kis emléktárgyat vásárolni.
Mivel a rendezvényt nyár közepén rendezik, ezért akik megszomjaznak és kíváncsiak a nagynyárádi kitűnő borokra, azokat várják a "nyitott pincék" ahol megkóstolhatóak a királyi nedűk.A településen falusi turizmus keretében szállás és étkezési lehetőség is van.
Mária Terézia királynő építtette. A díszesbarokk-stílusú templom építése1757-ben kezdődött, és mint az ország egyik legszebbbarokk alkotása1766-ban fejeződött be. Építője Fischer von Erlach volt.
A templomot az1914-1918. évielső világháborúig sem lényeges rendkívüli kár, sem rongálás nem érte. Azelső világháborúban azonban már1916-ban hadicélra igénybe vették harangjait és az orgonájából 23 ónsípot.Amásodik világháború nagy romlást hozott. A háború után a templom szomorú képet festett, a harcok úgy megrongálták, hogy tornya ledőléssel fenyegetett, falai ágyúlövések nyomait viselték. Tetőzete tönkrement, orgonája a bombatámadás folytán használhatatlanná vált.Az újjáépítés az akkori építési nehézségek miatt csak1957. április 4-én indult meg.
A templom berendezései: Mária-szobor,1766. Gyóntatószék, szószék,barokk18. század.
Állíttatója ismeretlen, adományokból tartották fenn. Különösen a nők keresték fel, és végezték ott ájtatosságaikat.Később a szűk kis kápolnát lebontották és elkezdték az új 8 méter hosszú, 5 méter széles, 3,5 méter magas kis toronnyal is ellátott kápolna építését. A toronyra1896. június 22-én tűzték fel a keresztet. A toronyba kis harangot is szereltek.Az ünnepélyes felszentelés az első szentmise napján,1897. szeptember 29-én történt meg.
AMohácsi járás települései | ||
|---|---|---|
| Városok |  | |
| Községek | ||
