| Kágya(Cadea) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Székelyhíd |
| Irányítószám | 417436 |
| SIRUTA-kód | 30933 |
| Népesség | |
| Népesség | 971 fő(2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 830 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 118 m |
| Időzóna | EET,UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 18′ 43″,k. h. 22° 03′ 44″47.311853,22.06224847.311853°N 22.062248°EKoordináták:é. sz. 47° 18′ 43″,k. h. 22° 03′ 44″47.311853,22.06224847.311853°N 22.062248°E | |
 | |
Kágya (románulCadea)faluRomániában,Bihar megyében, azÉrmelléken.
Bihardiószegtől északkeletre fekvő település. AzÉr mellett, azÉrmelléki-hegyek tövében terül el.
KágyaÁrpád-kori település. Nevét 1278-ban említette először oklevélKaga néven. 1278-ban Kaga (Kágya) azEgyedi monostor birtoka volt, melyet kegyurai, aGutkeled nemzetségbeli Kozma és Iwanka a monostor érdekében védelmükbe vettek. 1285 körül Zalauch fia Albert akunokkal leromboltatta. Ezért (Kágya és Ragáld lerombolásáért) kárpótlásul Pál krasznai ispán 60 M-t fizetett és 1 szolgát adott feleségével, fiaival, lányaival együtt. 1291-1294 között két faluból állt: Az egyik Kozmáé, a másik Chak ispáné volt.1321-ben a rokon Odon fia Iuanca birtoka volt, a falut ekkor az egyedi apát pusztította el. 1332-1335 között a pápai tizedjegyzék szerint papja évi 6 garas pápai tizedet fizetett. Az 1404. évi adóösszeírásban még szerepelt neve, 1438-ban azonban már mint pusztát említették.
A15. században a Jákó, Majosy és az Upory család birtoka volt, később aLónyay család. Az 1860-as években grófPongrácz Ödön birtoka volt.A20. század elején özv. gr. Pongrácz Vilmosnénak volt itt nagyobb birtoka és szép kastélya. A kastély földszinti részét még gróf Pongrácz Vilmos nagyapja: vásárosnaményi és nagylónyaiLónyay József császári és királyi kamarás építtette 1820-ban. A földszintes kastélyt gr. Pongrácz Vilmos 1895-ben emeletesre építtette át és teljesen átalakítva, főúri kényelemmel rendezte be. A kastélytól nem messze, a szépangol park volt, melyben a díszes családi sírkápolna állt, mely római katolikus templomul is szolgált.
A20. század elejénBihar vármegye Székelyhidi járásához tartozott.
1910-ben 702 lakosából 666 magyar, 11 román, 3 német, 22 egyéb nemzetiségű volt. Ebből 495 református, 97 római katolikus, 74 görögkatolikus volt.
Kóly 1920 előtt önálló település volt, 1920 után egyesült Kis- és Nagykágyával Kágya néven. Nevét 1326-ban említette először oklevélCool alakban. 1415-benKol, 1488-banCool, 1692-benKoly, 1808-banKoly h., Koj vel Koju val, 1913-ban Kóly néven volt említve.
1326 előtt aPok nemzetségből származó Meggyesi Miklós vajda birtokában volt, aki 1326-ban 70 M-ért zálogba adta aGutkeled nemzetségbeli Diószegi Dorogh fiainak. 1326-ban azonban Miklós fiai végleg lemondanak róla Dorogh unokái javára (Gy 1: 635).
1851-benFényes Elek írta a településről: „Kóly, Bihar vármegyében, hegytetőn. Lakja 758 lélek, kik keveset kivéve reformátusok. Határa 3100 hold, ... A rétek közt van egy régi várnak maradványa, melly a mostani laksoktól Zólyom várának nevezetik. Birtokosai a három ágon, ugymint Komáromy György, Sándor és József után származó számos közbirtkosok, mint: Domokos, b. Döry, Komáromy, Péchy, Fényes, Szunyogh, Sárközy, Sombory, Gulácsy, Décsey, Báthy, Barcza, Marsó, Halmágyi, Sréter, Thury, Becsky, Simonfy, Paksy stb.”
Atrianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Székelyhidi járásához tartozott.
1910-ben 720 magyar lakosa volt, melyből 52 római katolikus, 621 református, 21 izraelita volt.
A lakosság fő tevékenysége aszőlő-,cseresznye-,alma- ésbaracktermesztés.
A települést érinti aNagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.
A19-es országút halad át a falun.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg)
