Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Nagyhegyes | |||
 | |||
| AKeleti-főcsatorna Nagyhegyesnél | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Hajdúszoboszlói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bajusz Istvánné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4064 | ||
| Körzethívószám | 52 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2874 fő(2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 20,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 132,77 km² | ||
| Időzóna | CET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 32′ 23″,k. h. 21° 20′ 40″47.539808,21.34450847.539808°N 21.344508°EKoordináták:é. sz. 47° 32′ 23″,k. h. 21° 20′ 40″47.539808,21.34450847.539808°N 21.344508°E | |||
  Nagyhegyes Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén | |||
| Nagyhegyes weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazNagyhegyes témájú médiaállományokat. | |||
NagyhegyesközségHajdú-Bihar vármegyében, aHajdúszoboszlói járásban. Területe 13 276,41 hektár (belterület: 175,35 hektár, külterület: 13 101,06 hektár)[3]
Nagyhegyes aHortobágy keleti szélén, aHajdúság délnyugati határán aKeleti-főcsatorna mellett, aDebrecen,Hajdúszoboszló,Balmazújváros városok által meghatározott urbanizációs környezetben épült. Közúton Debrecentől nyugati irányban 24, Hajdúszoboszlótól északi irányban 11, míg Balmazújvárostól déli irányban 9 kilométerre helyezkedik el. További szomszédos települések még: délkelet felőlEbes, délnyugatrólNádudvar, nyugaton pedigHortobágy.
Az ártéri síkság tengerszint feletti magassága itt 87–110 méter; a felszínt aTisza és mellékfolyói alakították ki. A síkságból számoskunhalom emelkedik ki. A felszín jelentős részén mélyben sós és szikes talajok uralkodnak. A főcsatornához közel, a keleti részen jobb a talaj, itt mezőségi talajok is előfordulnak. A táj használatát elsősorban a talajminőség határozta meg. A sziki legelők értékes állat- és növényvilágának megőrzésére alakult1973.január 1-jén az ország első nemzeti parkja, aHortobágyi Nemzeti Park.
A Keleti-főcsatornától keletre fekvő rész aHajdúhát déli részére esik. A kistájlösszel, lösziszappal fedett hordalék-kúpsíkság. A terület jelentős részét 2–10 méter vastag ártéri lösz borítja. A löszön–iszapon képződött talajok termékenyek, gyakori az alföldi mészlepedékes csernozjom. A kiváló talajoknak köszönhetően a falu keleti részének zöme szántóföld.
Az éghajlat mindkét kistájon mérsékelten meleg, száraz. A napsütéses órák száma megközelíti az évi 2000-et, ebből a nyári negyedévre jut 780–800 óra. Az évi középhőmérséklet jellemzően 9,7–9,9 °C. Az évi csapadék 520–550 mm, ebből 310–330 mm esik a vegetációs időszakban. Az északkeleti és délnyugati szél mellett az északi szél is gyakori. Mivel kevés a fa, az erős, száraz nyári szelek gyakorlatilag akadálytalanul vonulnak végig, erősdeflációt és gyakoriaszályokat okozva.
Felszíni folyóvizei aKeleti-főcsatorna és övárkai, aPece-éri csatorna és azAlsó-Kadarcs-csatorna.
Felszíni állóvizei aKadarcsi-tó és azElepi-halastavak. Az 1961-ben történt gázkitörés helyén keletkezett a mintegy 200 méter átmérőjűKráter-tó, amit a kitörés hordalékaiból keletkezett, 17 méteres földsánc ölel körül. A sáncot zömmelnemes nyárból(Populus x euramericana) álló erdő borítja. Az erdővel övezett védett kis vízfelület hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, az időjárásnak jobban kitett szántóföldekétől. A balesetet tábla ismerteti, a tó pedig a helyiek körében kedvelt horgászvíz.
A felszín alatti földgázmező kitermelését az 1960-as évben kezdték el. Ageotermikus energia is hasznosíthatónak tűnik.
Azúrkék vágott pajzs zöld pajzstalppal. A zöld mező közepén arany gázkút állt, amelyből vörös láng csap elő arany mezőben. A gázláng mindkét oldalán arany búzakalász. A két kalász a mezőgazdaságra utal, a láng pedig a falu határában levő gázmezőre.[4]
Legfontosabb megközelítő útvonala Debrecen ésTiszafüred-Hortobágy felől is a33-as főút. Balmazújvárossal és Hajdúszoboszlóval a3321-es út köti össze,Püspökladány és Nádudvar felől pedig a3405-ös úton érhető el. Határszélét keleten érinti a3319-es út.
A koraÁrpád-korban több településnek helyet adott a Pece folyó által szabdalt dombhát.I. István korában Hegyes is templomos hellyé vált. Írásban először 1067-ben, aSzázdi apátság alapítólevelében említik Hegyesházas néven.
Atatárjárás pusztítása után a Pece mellett települt újra a falu. Atörök hódoltság idején teljesen elnéptelenedett; túlélő lakói Debrecenbe menekültek. Debrecen külső birtokai közé tartozott, és a18. század közepétől népesült újra. Atanyákat építő telepesek utódai a 20. század elejére több száz tanyából állószórványtelepülést („tanyavilágot”) hoztak létre. Amásodik világháború után megindult a felszámolása.
Akollektivizálás a tanyaközpont, illetve falu alapítását erősítette. A középületeket 1950-ben kezdték építeni, a falut pedig 1952. január 4-én, a községi tanács alakuló ülésén Nagyhegyes néven iktatták jegyzőkönyvbe. A tanyavilág fokozatosan szűnt meg, az utolsó tanyasi iskolát 1975-ben számolták fel. Az újonnan alapított község magját a valamikori Rickl (Rükli)-major és az ott álló Rickl-kastély és kastélypark adta. A kúria 2011 óta a Rickl Antal Vilmos nevét viselő községi könyvtár otthona.
 | Bővebben:Polgármester-választások Nagyhegyesen |
| Időszak | Tanácselnök | Jelölő szervezet |
|---|---|---|
| ?–1987 | Kiss József | Hazafias Népfront |
| 1987–1990 | Bajusz Istvánné[5] | Hazafias Népfront |
| Időszak | Polgármester | Jelölő szervezet |
| 1990–1994 | Bajusz Istvánné | független[6] |
| 1994–1998 | független[7] | |
| 1998–2002 | független[8] | |
| 2002–2006 | független[9] | |
| 2006–2010 | független[10] | |
| 2010–2014 | független[11] | |
| 2014–2019 | független[12] | |
| 2019–2024 | független[13] | |
| 2024– | független[1] |
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2712 | 2687 | 2714 | 2771 | 2870 | 2847 | 2884 | 2874 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-amagyar nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,8%, református 16,4%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 59,3% (18,8% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,3% cigánynak, 0,-0,1% görögnek, bolgárnak, románnak és ukránnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17% volt református, 3,8% római katolikus, 1,1% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% izraelita, 47,2% felekezeten kívüli (29,4% nem válaszolt).[16]
AHajdúszoboszlói járás települései | ||
|---|---|---|
 | ||
