Nevétarany- ésezüstbányáiról kapta, előtagja a szomszédosFelsőbányától különbözteti meg. KorábbanAsszonypatakának (1329) hívták, mivel a királyné tulajdona volt, utótagja a mellette folyó patakra utalt.
A város az ország északnyugati részén, aNagybányai-medencében, az 1307 m magasRozsály-hegy déli lábánál, aZazar folyó partján fekszik. Északról aGutin-hegység (és az annak részét képező Rozsály-tömb, románulIgniş) határolja.[6]
Egyes történelemkutatások szerint a város első említése1142-ből,II. Géza korából való (Frauenbach,Asszonypataka néven), amikor a királyszászokat telepített a környékre. Mások szerint atatárjárás után,IV. Béla uralkodása idején jött létre. A legrégebbi fennmaradt oklevél1327-ből való; ebbenKároly Róbert királyZazarbánya néven említi a települést. Tőle származik egy1329-es oklevél is, melybenRivulus Dominarumnak (Asszonypataka) hívja, a szomszédos Felsőbányát pedigMons Mediusként (Középhegy) említi. A Rivulus Dominarum elnevezés arra a középkori apácazárdára vonatkozott, amely a maiKlastrom-réten állt.Nagy Lajos király1347-ben, majd1376-ban állított ki kiváltságlevelet a városnak; a másodikban többek között a bányászatot is szabályozta.[9][10]
Nagybánya akkori polgárai idetelepült német ajkú iparosok, bányászok és kereskedők voltak. Abányaváros védőszentjeSzent István király. Nagybánya messzi földön híres volt Szent István nevezetűgótikus stílusú templomáról, ami egyedi módon kéthajósnak épült, és1387-ben fejezték be. A templom méretei impozánsak voltak, az épület 50 méter hosszú, tornya pedig 40 méter magas volt. Hatalmas tornya, aSzent István-torony a mai napig magaslik Nagybánya felett.
AZazar folyóNagybánya látképe a Szent István-toronyból
A város iskolájáról1380-ból maradt fenn írásos emlék. Ebben az időben abrassói származásúTheodoricus volt az iskolamester. Az1408-as évben városi kórházról tesznek említést.Pénzverde már1411-ben működött.
A város1411-igkirályi város volt, ekkor azonbanZsigmond királyLazarovits István szerb uralkodónak adományozta. KésőbbHunyadi János kezére került s keze alatt a bányászat ismét fellendült. Hunyadi János házat épített Nagybánya főterén, ami mai napig is megtekinthető.
1464-benMátyás király kiváltságlevelet írt a városnak, az ő uralkodása alatt a bányászat ismét megerősödött. A moldovaiak betörései miatt, Nagybánya kérésére Mátyás király megengedte a városnak, hogy falakkal, sáncárkokkal és bástyákkal vehessék körül. Ezekből napjainkra már csak aMészáros-bástya maradt fönn. Ebben az időszakban aMagyar Királyság aranytermelésének több mint fele Nagybánya kezében volt.
1551-ben aHabsburg-házbeliI. Ferdinánd birtokába került a város. A bányák ekkor magánkézből bérlők kezébe kerültek s a rablógazdálkodásuk miatt a bányászat ismét hanyatlófélbe került, az egyébként jól felszerelt, európai szintű bányák ismét elhanyagolttá váltak. A bányászat mellett kőművesek, ácsok, kőfaragók, szűcsök, fazekasok, szabók, ötvösök voltak jó hírű mesteremberei Nagybányának. A nagybányaiötvösök országszerte ismertek, egy közülük,Bánfihunyadi Ötvös János világhírre tett szert azzal, hogy a londoniGresham kollégium tanárává vált, s az angolok kiemelkedő tudósként tisztelik. Egy másik híres ötvös,Ocsovai DánielII. Rákóczi Ferenc pecsétnyomóját készítette.1547-benKopácsi István a város lakóit areformáció mellé állította, és megalapította aSchola Rivulinát,Erdély és aPartium (valamint a mai Románia) területének első középiskoláját, amely1755-ig működött.[10]
1620-banBethlen Gábor erdélyi fejedelem megvonta a bérlés jogát a bányákat szipolyozó addigi bérlőktől, és Nagybánya városára ruházta át. A17. század közepén NagybányaI. Rákóczi György erdélyi fejedelem tulajdonába került, majdII. Rákóczi Györgyé lett.1660 elején a váradiAli pasa portyázó csapatai dúltak a környéken, majd 1660 nyarán hatalmas, 16 000 arannyi váltságdíjat csikartak ki a várostól.
1664-től, avasvári béke után Nagybánya osztrák kézre került.1672-benCob császári generális parancsára levegőbe röpítették a város védrendszerének jelentős részét.1685-ben a császári hadak Máramarosban teleltek, megszállás alatt tartva a vidéket.1687-ben areformátusok elvesztették az István-templomot és az iskolájukat, amit ajezsuiták1691-ben vettek át.1692-ben aminorita rend megkapta a várostól aSzent Miklósról nevezett kispiaci templomot, ami mellé rendházat építettek.
II. Rákóczi Ferenc1703-ban átállásra szólította fel a várost, mivel Nagybánya támogatta a fejedelem szabadságharcát. A szabadságharc bukását követőSzatmári béke visszaállította az azt megelőző állapotokat.VI. Károly német-római császár viszont1712-ben ismét elismerte és megerősítette a város kiváltságait.1742-benpestisjárvány pusztított Nagybányán. A pénzverde épületét1739-ben fejezték be. Ez az épület ma is látható, amegyei történelmi és régészeti múzeum van benne.
1848-ban a város aforradalom mellé állt, ebben az évbenKossuth Lajost Nagybánya díszpolgárává avatták. 1848 decemberébenBem József tábornok innen indultKolozsvár elfoglalására. A szabadságharc bukása utánBerenczey László erdélyi kormánybiztos sok más forradalmárral együtt Nagybányán talált rejtekhelyet.
Avilágosi fegyverletételt itt is csaknem két évtizedes csend követte, de akiegyezés (1867) után a kincstári és magánbányák újabb virágzása következett. Létrejött a Kaszinó-egyesület (1834), a Polgári Olvasókör (1869), majd1896-ban megalakult a magyarképzőművészet egyik legjelentősebb központja, anagybányai festőiskola. Kiépült avasútvonalSzatmár ésDés felé, kigyúltak az első villanylámpák (1909).1889-ben jelent meg az elsőromán nyelvű újság, aGutinul című hetilap.[10] Lakossága fél évszázad alatt több mint kétszeresére nőtt.
1919.január 9-én[11] bevonultak a román királyi csapatok. A román közigazgatás első két évtizedében megerősödtek a román intézmények. A középoktatás nyelve román lett, a görögkatolikus püspökségMáramarosszigetről Nagybányára költözött, de eredménytelen harc folyt azért, hogySzatmár megye székhelyét ide költöztessék.
Amásodik bécsi döntés értelmében1940.szeptember 7-én Nagybányára is bevonult a magyar honvédség. A honvédség tiszteletére állított diadalkaput nem sokkal korábban egy román harckocsi letarolta.[12]1941.június 27-én, egy nappal akassai bombázás után a szovjet légierő bombázta Nagybányát.[13]
AII. világháború után, amikor a visszatérő román közigazgatás megszüntette a megyerendszert és létrejöttek a tartományok, Nagybánya Máramaros tartomány, majd az újabb megyésítésselMáramaros megye székhelye lett. Ezzel egy időben új városnegyedek, vállalatok, intézmények jöttek létre. Bevándorlás nyomán a lakosok száma 18 000-ről 170 000-re nőtt.
Az1989-es forradalom óta a bányászat fokozatosan leépült, a bányák közül sokat bezártak.[10] Sokan kiköltöztek külföldre, vagy a környező falvakba, így a város lakossága 114 ezerre csökkent. Akommunista rezsim alatt kialakított nehézipar lassan megszűnik és a város fő gazdasági ereje a kereskedelemben van.
Több külföldi cég Nagybánya környékére helyezi kelet-európai lerakatát, képviseletét. Ilyen aMercedes, amely itt nyitotta meg legnagyobb kelet-európai kamion, busz és haszonjármű lerakatát. Továbbá a közeliSzakállasdombón(Dumbrăvița) épül aUniversal Alloy Co. által egyAirbus ésBoeing alkatrészeket készítő gyár.
2000.január 30-án a nagybányaiAurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer m³ cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult aLápos folyóba, majd ezen keresztül aSzamosba és aTiszába. Atiszai ciánszennyezés két hét alatt vonult le, hatalmas károkat okozva.[14]
2011 júniusában az önkormányzat – balesetveszélyre hivatkozva – 1,8 m magas betonfalat építtetett két, összesen 200roma család (mintegy 6-700 fő) által lakott tömbház és az előttük elhaladó forgalmas út közé. AzOrszágos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) azonban 6000lejes pénzbírságot szabott kiCătălin Cherecheş polgármesterre, mivel álláspontjuk szerint a fal felépítése diszkriminációnak minősül, és nem oldja meg a problémákat.[15] A Romani Criss egyesület2011 decemberében beperelte a polgármesteri hivatalt. ABukaresti Törvényszék2012. novemberi ítélete szerint nem történt diszkrimináció, az egyesület azonban fellebbezni fog.[16]
Ez a szakasz egyelőre üres vagyerősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Az1992-es népszámlálás szerint a 149 205 fős lakosság nemzetiségi összetétele:román 80,59%,magyar 17,39% (25 364 fő),német 0,64%,zsidó 0,06%. 1992 és2002 között aromák és azukránok kivételével minden nemzetiség lélekszáma csökkent, de eltérő arányban. A 2002-es népszámlálás szerint 136 254 fő lakta. A nemzetiségi arányok: románok 82,85%, magyarok 14,79% (20 466 fő), cigányok 1,5%, németek 0,35%, ukránok 0,25%, zsidók 0,04%.[6][8]A 2011-es népszámlálás szerint 123 738 lakosa volt. Az anyanyelvi megoszlás a következő: románok 97801 (79,0%), magyarok 12 606 (10,2%), cigányok 1767 (1,4%), németek 140, ukránok 126, egyéb 115. Hovatartozásáról nem nyilatkozott 11 183 (9,0%), ez némileg torzítja az arányokat.2011cenzus
A foglalkoztatási ráta a városban 38,1%. A foglalkoztatottak száma a2003-as 57 553-ról2005-re 52 889-re csökkent, elsősorban az elbocsátások, a munkavállalók elvándorlása és a nyugdíjazások miatt. A legjelentősebb visszaesés az iparban, ezen belül is a kitermelő iparban történt. Csökkent az oktatási és az egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak száma is. Ezzel szemben a banki, biztosítási és távközlési területen növekszik a foglalkoztatás.[8]
A helyi közösségi közlekedést nagyrészt azSC URBIS SA biztosítja. A városi hálózatot 1 trolibusz- és 12 autóbuszvonal alkotja. 17 különjárat egyes cégeket szolgál ki a műszakváltások idején. 10 buszjárat a szomszédos falvakkal ésFelsőbányával köti össze a várost.[8]
2011 decemberében a városi önkormányzat megkezdte a tervezett nagybányai körgyűrű környezetvédelmi engedélyeztetését. A beruházás várhatóan2012 februárjában kerülhet bele a város éves költségvetésébe, a versenytárgyalás pedig leghamarabb júliusban kezdődhet meg, ami optimális esetben nyár végi vagy őszi munkakezdést jelentene. Az átadásra2013–2014-ben kerülhet sor.[17]
A város legjelentősebb magyar vonatkozású kulturális rendezvényei, fesztiváljai a magyar művelődést és aTeleki családot középpontba állító májusi Teleki Napok, a régi bányászünnepből újjáélesztett és a város védőszentjére is emlékeztető augusztusi Szent István Napok, a város legnagyobb magyar rendezvénye, a helyi magyar egyesületek összefogásával2006 óta megrendezettFőtér Fesztivál, valamint a Gesztenyeünnep, ami1993 óta a város napja.[20]
ANagybányai Városi Színház épülete1967-ben épült. Azóta nem került sor jelentősebb felújításra, így az épület falai megrepedeztek. Kellékek tárolására szolgáló raktárai nincsenek. A tervek szerint felújítása2012-ben kezdődne, és2014-re fejeződne be.[21]
Itt született, élt és hunyt elTurman Antal (1787–1862) bányavállalkozó, Az 1848-as forradalomhoz kapcsolódik: „Berzenczei László erdélyi kormánybiztos kocsisnak öltözve Turman Antal istállójában tartózkodott míg tovább menekülhetett, s ugyancsak Turman Antal házában rejtőzve irta meg Kemény Zsigmond »Zord Idök« című regényét” (Palmer: Nagybánya és környéke c. könyv 69. oldalán).
Itt született, élt és hunyt elThurmann Olivér (1841–1899) polgármester. Réti István: A nagybányai művésztelep c. könyvében a 7,12, 23, 147, 148, 151, 158 oldalakon ír Thurmann Olivér szerepéről a nagybányai festőiskola létrehozásában.
↑abcdCity of Baia Mare (angol nyelven). Nagybányai várostérség (SUBM), 2008. [2013. november 4-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 26.)
↑Múlt (magyar nyelven). Nagybánya.ro, 2009. [2012. január 21-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
↑Felújítják a színházat (magyar nyelven). Nagybánya.ro, 2011. december 28. [2016. március 6-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
↑abcdefgNagybányai pantheon (magyar nyelven). Nagybánya.ro / Schönherr Gyula Történelmi kör, 2008. [2016. március 8-i dátummal azeredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
.svg)
.jpg)
_nyomd%25C3%25A1sz.jpg)
.jpg)
.svg)