Ez a lap egy ellenőrzött változata
| Nadur | |||
.jpg) | |||
| Nadur madártávlatból | |||
| |||
| Mottó:Vigilant | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Málta | ||
| Rang | Helyi tanács | ||
| Polgármester | Miriam Portelli (Nemzeti Párt,2008 óta) | ||
| Irányítószám | NDR | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Ünnep | Szent Péter ésSzent Pál (június 29.,Mnarja[1]) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4509 fő(2014. márc. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 553 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 152 m | ||
| Terület | 7,56 km² | ||
| Időzóna | EET,UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 36° 02′ 17″,k. h. 14° 17′ 42″36.038055555556,14.29536.038056°N 14.295000°EKoordináták:é. sz. 36° 02′ 17″,k. h. 14° 17′ 42″36.038055555556,14.29536.038056°N 14.295000°E | |||
| Nadur weboldala | |||
 AWikimédia Commons tartalmazNadur témájú médiaállományokat. | |||
Nadur amáltaiGozo szigetének második legnépesebbhelyi tanácsa. Lakossága 4181 fő (2005). Neve arab eredetű,máltai nyelvenkilátóhelyet (más forrás szerintmegfigyelni) jelent. A tanács községen kívüli részei:Ta' Hida aRamla Baybe vezető út mentén, ésSan Blas a hasonló nevű öbölnél,Ta' Kenuna a hasonló nevű torony körül.
Nem maradt fenn írásos vagy régészeti emlék Nadur első lakosairól. Annyi biztos, hogy Ta' Hida és San Blas már jóval a plébánia létrehozása előtt lakott volt. Ezen a néven1534-ben szerepel először. Rengeteg találgatás ellenére korai történetéből az egyetlen emlék egy1744-ben talált bronzApollo-szobor.Mint a neve is jelzi, a hely fontos volt a kalózok elleni védelem szempontjából. AJeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend nagymestere,Nicolas Cotoner tornyot építtetett a Daħlet Qorrot- és a San Blas-öblök közötti kiszögellésre, ezt maTa' Sopu Towerként ismerik. Az1667-es összeírásban 37 háztartásban 178 lakosát említik.[3] Brichelot és Bremond1718-ban kiadott térképén szerepel a San Blas-öböl(Cala S. Biagio).1848-ban abritek még egy tornyot(Kenuna Tower) építettek a területen.
Az 1960-as évek óta a községben jelentős számú bevándorló él, elsősorban azAmerikai Egyesült Államokból,Kanadából,Ausztráliából ésNagy-Britanniából.1993 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike.
A tanács uniós finanszírozással több projektek valósított meg az elmúlt években: konferenciát szervezett olasz és máltai önkormányzatok részére atestvérvárosi kapcsolatok előnyeiről, lehetőséget adva egyúttal a kapcsolatok felvételére is.2007. márciusában arómaiAssociazione Italiana Giuristi Europei igazságügyi szervezettel közösen továbbképzést tartottak bírók számára. Ugyanekkor aRómai Szerződés aláírásának 50. évfordulója kapcsán a község különböző rendezvényeknek adott otthont.[4]
Nadurt öttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács2012 óta van hivatalban.[5]
Polgármesterei:
Hagyományos ünnepe azMnarja (június 29). Band clubja aSoċjetà Filarmonika Mnarja.
Labdarúgó-klubja aNadur Youngsters Football Club, a 2009/2010-es gozói bajnokság harmadik helyezettje.
Nadur Gozo egyik legtermékenyebb része. Lakóinak jelentős része ma is földműves, terményeik, főként gyümölcsök, eljutnak egész Máltára. Nadur az ország legnagyobb citrustermesztő-helye. Jelentős megélhetési forrás a halászat is.
Az mġarri kikötőből a 303-as busz járRabat buszpályaudvaráig a községen keresztül. Érinti még a 302-es (Rabat-Xagħra) és a 322-es járat (Marsalforn-Mġarr).
Autóval mindössze 2 km-re van a komptól.
Gozo (Għawdex) | ||
|---|---|---|
| Gozo helyi tanácsai |  | |
| Gozo más települései | ||
| Gozo természeti értékei | ||
| Gozo kulturális értékei | ||
