Ma Németország egy globális pénzügyi nagyhatalom, a nominálisGDP alapján Európa legnagyobb és avilág harmadik legnagyobb gazdaságával rendelkezik,[8][9] mígvásárlóerő-paritás szerint a világ 5. legnagyobb gazdasága, emiatt közgazdászok az európai gazdaság motorjaként emlegetik[10].Információs és tudásalapú társadalommal rendelkezik, amelynek fejlődését az automatizálás, a digitalizálás és a diszruptív technológiák jellemzik. Amunkanélkülisége azEU-ban az egyik legalacsonyabb (2023).[11] Egy2024-es felmérésben globálisan a második helyen áll az életminőségben és az emberek elégedettsége alapján.[12]
Mintegy 84 millió lakosságával (2022) azEurópai Unió legnépesebb országa és egyik vezető állama. Számos ipari és technológiai szektor globális vezetőjeként egyidejűleg avilág 3. legnagyobb exportőre és importőre egyben. Látnivalói, befolyása ésa kultúrája révén a világ egyik legkedveltebb idegenforgalmi célpontja: 2024-ben a 9-ik leglátogatottabb ország volt a földön 35 millió turistával.
Németország a déli határánál fekvőBajor-Alpok hegylánctól (legmagasabb pont:Zugspitze, 2963 m) az északi határt képezőÉszaki-tengerig ésBalti-tengerig terjed. E határok között Közép-Németország erdőkkel borított felföldjei és az észak-német mélyföld (legalacsonyabb pont: Neuendorf/Wilstermarsch, ‒3,54 m) terülnek el.
Németország három nagy földrajzi tájegysége az Északnémet-alföld, a Német-középhegység és az Alpok az Előalpokkal.
Északnémet-alföld vagyGermán-alföld: felszínemorénavonulatokkal tagolt. Határa a Német-középhegység láncolata. Az egykori jegesedés nyomán maradtak meg a Mecklenburgi-tóhátság tavai és a morénadombok. Az északi morénavidékhez az ősfolyamvölgyek területe kapcsolódik, ezektől dél felé a táj egyre emelkedik, itt már aFläming és azAlsó-Lausitzi-dombvidék foglal helyet.
Német-középhegység: a hegyvidék átlagos magassága 1000–1400 m között mozog. Két északi tagja aHarz hegység illetve aTüringiai-erdő(Thüringer Wald), köztük pedig aTüringiai-medence(das Thüringer Becken) helyezkedik el. A legmagasabb pontját ez a rendszer aBrockennel éri el, ami 1141 méteres tengerszint feletti magasságot jelent. Délen, délnyugaton magasodik másik két vonulata, azÉrchegység(Erzgebirge) és aFichtel(Fichtelgebirge). Az Elbától keletre aLausitzi-fennsík hátságai terülnek el. További részei: aRajnai-palahegység, aHesseni-hegyvidék(das Hessische Bergland), aFekete-erdő(Schwarzwald), aSváb-Alp, aFrank-Alb(Fränkische Alb), aBajor-erdő(Bayerischer Wald) és aCseh-erdő. A középhegység központi részén aRajna-Majna-Neckar-völgye terül el. ASváb-Bajor-medence: aDuna völgyétől dél felé az Alpok lábáig tartó sík vidék, háromszög alakú. Felszínét kavicstakaró borítja, a folyók felszabdalták területét. Déli részén tóvidék található.
Németország hat legjelentősebb (közvetlenül valamelyik tengerbe ömlő)folyója teljes hosszúságuk sorrendjében aDuna, aRajna, azElba, azOdera, aWeser és azEms (németországi szakaszaik hossza szerinti sorrendben a Rajna, a Weser, az Elba, a Duna az Ems és az Odera). Közülük csak a Weser (744 km) és az Ems (371 km) folyik teljes hosszában Németország területén. További 21 olyan folyó található Németországban, amelyek teljes hossza meghaladja a 200 km-t (németországi szakaszuk esetenként rövidebb). Ezek közül a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik (ugyancsak hosszuk szerinti sorrendben) azInn, azIsar, aLech és azAltmühl; a Rajnáéhoz aMosel, aMajna, aNeckar, aLippe, aLahn, aRuhr és a Jagst; az Elbáéhoz a Saale, aSpree, aHavel, az Eger, aWeiße Elster (Fehér-Elster) és az Elde; végül közvetlenül vagy közvetve aWeserbe ömlik aWerra, aLeine, azAller és aFulda. Az Odera és az Ems vízgyűjtő területének németországi részén nem található 200 km-nél hosszabb folyó. Közepes vízhozamuk sorrendjében a legjelentősebb folyók a Rajna, a Duna, az Inn, az Elba és az Odera. Németországlegnagyobb városai közülBerlin a Spree,Hamburg az Elba,München az Isar,Köln pedig a Rajna partján fekszik.
Németország legnagyobbtavai aBoden-tó (536 km², ebből 306 km² tartozik NémetországBaden-Württemberg tartományához, 171 km²Svájchoz és 59 km²Ausztriához), aMüritz (Mecklenburg-Elő-Pomeránia, 117 km²), aChiemsee (Bajorország, 80 km²), aSchwerini-tó(Schweriner See) (Mecklenburg-Elő-Pomeránia, 61,5 km²) és aStarnbergi-tó(Starnberger See) (Bajorország, 56 km²). További négy tó felszíne haladja meg a 30 km²-t. A természetes tavakon kívül számos mesterséges tó található a völgyzárógátakkal felduzzasztott különböző folyókon. A legmagasabb völgyzárógát a 106 méter magas Rappbode-gát aBode folyón,Szász-Anhalt tartományban. A leghosszabb völgyzárógát 12,5 km hosszú és Bajorországban azAltmühl folyót zárja el, létrehozva (és szinte teljesen körülölelve) az Altmühlseet.
Németországvízesései közül tíznek a magassága haladja meg a 150 métert, közülük kilenc azAlpokban található. Legnagyobb a 470 m magas Röthbachi-vízesésBerchtesgaden környékén. A legmagasabb vízesés az Alpokon kívül a 163 méter magasTribergi-vízesés aFekete-erdőben.
Németország az északimérsékelt éghajlati övben fekszik. AGolf-áramlat melegíti. Azéghajlat az Északi-tengerhez közeli vidékeken nedvesóceáni. Vagyiscsapadék egész évben előfordul, bár a nyár a legcsapadékosabb. A tél enyhe, a nyár hűvös. Kelet felé egyrekontinentálisabb jellegű, vagyis a tél hidegebb, a nyár melegebb, a csapadék eloszlása egyre egyenetlenebb,hosszú száraz időszakok alakulhatnak ki. A folyók vízállása tavasszal, hóolvadáskor a legmagasabb, hirtelen olvadás súlyosárvizet is okozhat. A júliusi átlaghőmérséklet 17,0 °C szokott lenni.[13]
Németország eredeti növénytakarója szinte mindenütterdő volt. A hegyvidéki területeken és az északi homokos felszíneken különféle fenyvesek nőttek, máshol vegyes erdők. Ma is erdő borítja területének 31 százalékát, amiből csupán 3 százalék áll védelem alatt.[14] Amásodik világháború óta zajlóújraerdősítés következtében növekedett a telepített fenyvesek aránya, ami ország erdeinek negyedét alkotja. Aklímaváltozás hatására a közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként gyakrabban pusztítanak aszályos időszakok, erdőtüzek és komolyabb viharok. A kiszáradt lucfenyők helyére őshonos bükk, tölgy és platánfákból álló erdők sarjadnak.[15]
Állatvilága jellegzetes közép-európai:szarvas,őz,vaddisznó,róka,nyúl a vadászok zsákmánya. Amadarak vándorlásának útvonalába esik, tavasszal és ősszel sok olyan madár repül itt át, amelyik nem Németországban fészkel.
Németországban a középkorra visszanyúló fejedelmi vadaskertekkel kezdődött a természeti területek óvása. Mára a különböző jogi helyzetű természetvédelmi területek bonyolult rendszere alakult ki. Az alábbi listában az országos jelentőségű nemzeti parkok találhatók. Ezek adminisztratív egységek, több különálló terület tartozhat hozzájuk.
Alsó-oderavölgyi Nemzeti Park(Nationalpark Unteres Odertal)
Alsó-Szászországi Árapályterületek Nemzeti Park(Nationalpark Niedersächsisches Wattenmeer)
Bajor-erdő Nemzeti Park(Nationalpark Bayerischer Wald)
Németországban szelektív hulladékgyűjtés működik. A kukákat színekkel különböztetik meg: „papír” (kék), „műanyag-fém” (sárga), „komposzt” (barna), és „egyéb” (fekete).
Anémet nyelv és (helytelen magyar kifejezéssel) a német „nemzeti érzés” (németül:das deutsche Volk) már több mint ezer éve létezik, de az egységes németnemzetállam csak1871-ben jött létre, amikor megszületett aPoroszország vezetteNémet Birodalom. Ez volt a második németReich, azazbirodalom.
Luther Márton fellépésével Németországban kezdődött areformáció, amelynek messze ható következményei lettek Európa szellemi életére. Magában Németországban pedig aharmincéves háború, majd a német kisállami rendszer megszilárdulása lett a következmény.
1815 és1871 között Németország független államok tucatjaiból állt, ezekből 39 aNémet Szövetség(Deutscher Bund) tagja volt.
Franciaország a napóleoni háborúk óta, amikor legyőzte Németországot, a németek legnagyobb ellenségének számított.1914-ben, azelső világháború kezdetén német csapatok behatoltak Franciaországba. Kezdeti sikerek után a háború rengeteg áldozatot követelőlövészárok-háborúvá fajult. A világháború1918-ban véget ért, a német császárt lemondásra kényszerítették, majd az 1918-ban kitörtforradalom leverése után a császárság helyén létrejött aweimari köztársaság.
Hitler politikája amásodik világháború1939.szeptember 1-jén történt kitöréséhez vezetett. Németország és szövetségesei kezdetben komoly katonai sikereket értek el, a kontinentálisEurópa nagy részét elfoglalták, beleértve aSzovjetunió jelentős európai területeit is.
1943.november 28-án, ateheráni konferencián a szövetséges hatalmak megegyeztek, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1944 májusáig partra száll Nyugat-Európában és megnyitja az úgynevezett második frontot. Ezzel egy időben aWehrmacht erőinek lekötése érdekében aszovjet Vörös Hadsereg is általános támadást indít a keleti fronton.
Az Egyesült Államok késlekedett apartraszállással: arra csak június 6-án került sor(D-day). AVörös Hadsereg a megegyezésnek megfelelően röviddel a partraszállást követően 2,5 millió katonával és 6000 páncélossal támadást indított aWehrmacht Központi Hadseregcsoportja(Heeresgruppe Mitte) ellen, 350 000 német hadifoglyot ejtve.
Megszállási zónák 1946-ban. ASaar-vidék (csíkozott) francia fennhatóság alá került (1947–1956). A vörös terület később, 1949-től azNDK nevet vette fel
Az ostrom során Hitleröngyilkos lett, majd nem sokkal később,1945.május 8-án Németország letette a fegyvert. A nácik által megszállt területeken a második világháború alatt hatmillió zsidót öltek meg, lásdholokauszt. A háború következményeként az ország jelentősterületeket vesztett, 15 millió németet űztek el korábbi otthonából, és 45 évre megszállási övezetekre, úgynevezett amerikai, angol, francia és szovjet zónára osztották az országot. Számos kiváló német tudóst, orvost, művészt, színészt, zenészt, karmestert, közgazdászt, építészt és mérnököt fosztottak meg évekre munkájától, gyakran indokolatlanul.
1955.május 5-én hirdették ki a szövetségesek Németország korlátozott szuverenitását, vagyis hogy megszűnt Németország „megszállt ország” státusza. Az NSZK1955.május 9-én csatlakozott aNATO-hoz, az NDK pedig május 15-én aVarsói Szerződés tagja lett. Az1961.augusztus 13-ától az NDK hatóságok által felhúzottberlini fal teljesen elszigetelte a két német államot egymástól.
Aszocializmus európai bukása után, az1945-ben a szovjetek által kihasított keleti országrész1990-bencsatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz.
1994.augusztus 31-én, csaknem 45 év után az utolsó orosz katona is elhagyta az immár egyesült Németország területét. A kivonulás 337 800 katonát, 208 000 civilt, 677 000 tonna hadianyagot, 691 db repülőgépet, 600 db helikoptert, 4000 db harckocsit (az ezt megelőző években már kivontak 5000 db-ot), 8000 db harcjárművet és 3500 db tüzérségi eszközt érintett. A hátrahagyott katonai létesítményeket, laktanyákat részben tovább hasznosította aBundeswehr, részben polgári célra értékesítették.[16]
Ma Németország azEurópai Unióban minél szorosabb politikai, védelmi és biztonsági együttműködés létrehozására törekszik.
A német parlament alsóházának, aBundestagnak (Szövetségi Gyűlés) a tagjait négyévente közvetlenül választjákvegyes arányos rendszerben. A képviselők egy részét egymandátumos egyéni választókerületekben (relatív többségi szavazással), másik részét tartományi listákról választják, olyan módon, hogy a politikai pártok országosan az általuk szerzett szavazatukkalarányosan legyenek képviseltetve.[17]
A 16 szövetségi állam képviselői a felsőházban, aBundesratban (Szövetségi Tanács) foglalnak helyet, amelynek komoly befolyása van atörvényhozás folyamatába. ElnökeMichael Müller (2017).
Azállamfő a szövetségi elnök(Bundespräsident), szerepe reprezentatív funkciókra korlátozódik.
Németország tizenhatszövetségi tartományra (németülLand, jelentése: ország) tagolódik, melyek közül három (Berlin,Hamburg ésBréma)városállam, annak ellenére, hogy utóbbi két városból áll. A tartományok többek közt saját miniszterelnökkel, parlamenttel és kulturális és oktatási autonómiával bírnak. A tartományok körzetekre, azok pedig megyékre oszlanak. Mindezek alapja a korábbi feudális államszervezet (hercegségek, választófejedelemségek, egyházi államok, királyságok).
A tartományok több mint 400 önkormányzattal rendelkezőjárásra(Kreis) oszlanak, melyek egy része csak 1-1várost foglal magába. A közigazgatás legalsó szintjét mintegy 12 ezerközség(Gemeinde) alkotja.
Egy kisebbnyugati szláv népcsoport, a szorb nép(sorbische Volk) Szászországban (40 000 fő) és Brandenburgban (20 000 fő) található. Afríz népcsoport(friesische Volksgruppe) nyelvét 12 000 ember beszéli, a többiekHollandiában élnek. Adán kisebbség, mintegy 50 000 fő, a dán határ közelében él. Az itt felsorolt csoportok autochton (őslakos) kisebbségeknek számítanak.
Bevándorlás
A Szövetségi Statisztikai Hivatal(Statistisches Bundesamt)2009-es adata alapján az országban tartózkodók 20%-a, azaz 16 milliónál több ember tekinthető együttesen bevándorlónak, olyan személynek, aki bevándorlóktól is származik, illetve külföldi állampolgárnak.[20] 2010-ben a 18 évnél fiatalabb gyerekkel élő családok 29%-ban volt legalább az egyik szülő migráns hátterű vagy származású.[21]
Körülbelül 7,3 millió külföldi állampolgár él Németországban,vendégmunkások(Gastarbeiter) és ezek családtagjai. Ezeknek az embereknek körülbelül kétharmada több mint 8 éve él az országban, 20%-uk Németországban született; ez a két feltétel külön-külön is állampolgárságot biztosít 7 év után a bevándorlási törvény(Zuwanderungsgesetz) szerint. Németország egy2013-as ENSZ-jelentés szerint a világ harmadik leginkább migránsok lakta országa.[22]
2009-ben 3 milliótörök, 2,9 millió szovjet utódállamokból érkező, 1,5 millió délszláv, 1,5 milliólengyel tartózkodott Németországban.[23] Egyre növekszik a harmadik világból betelepülők száma (indiaiak, kínaiak, afrikai feketék). Német felmérések szerint az európai betelepülők a törököknél jobban integrálódtak a társadalomba.
Szintén nagyszámú német nemzetiségű bevándorló(Aussiedler, Spätaussiedler, Abkömmling) jött 1980–1999 között az országba a voltSzovjetunió területéről (1,7 millió), Lengyelországból (0,7 millió), ésRomániából (0,3 millió). Ezeknek az embereknek nemzetiségükből adódóan egy hivatali eljárás és 2 év németországi tartózkodás után járt a német állampolgárság, és ezért nem jelennek meg a hivatalos bevándorlási statisztikákban. A más nemzetiségű kisebbségektől eltérően egyenletesen elosztva települtek le (pontosabban telepítették le őket) az országban. Nagy részük beszéli korábbi hazája nyelvét is.
A következő lista a2014-ben Németországban élő külföldiek száma nagyságrendben. A lista nem tartalmazza a már állampolgársággal rendelkezőket, az állandó tartózkodási engedély nélkülieket és az Európán kívülieket (kivéve a törököket):
Németország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, valamint kimondja, hogy nem szabad senkit hátrányosan megkülönböztetni hite vagy vallása miatt. Ettől függetlenül a nagyobb vallások kedvezményekben részesülnek, például hittant oktathatnak az iskolákban, és az egyházak részesülnek az adóbevételekből is.
A legelterjedtebb vallás akereszténység. A népesség kétharmada keresztény vallású, a keresztények fele (a teljes népesség 33%-a, főként a délen és nyugaton élők)katolikus, fele (szintén a teljes népesség 33%-a, főként északon és keleten)protestáns. A legtöbb protestáns aNémet Evangélikus Egyház tagja. Független gyülekezetek is léteznek minden nagy és sok kisebb városban is, de ezek többnyire kicsik.
Arómai katolicizmus volt a domináns vallás a15. századig, de areformáció néven ismert vallási mozgalom drasztikus változásokat hozott.1517-benLuther Márton szembeszállt ezzel a vallással, mert a hit elüzletiesedését látta benne. Ezzel megváltoztatta Európa és a világ történelmét, és megalapította aprotestantizmust, Németország legnagyobb mai vallási irányzatát.
A II. világháború előtt a lakosság körülbelül kétharmada volt protestáns és egyharmada katolikus, a protestánsok főleg az észak-északkeleti területeken éltek. A háború után kettéosztott ország nyugati felében a katolikusok voltak enyhe többségben.
A korábbiKelet-Németország kevésbé vallásos, elképzelhető, hogy a negyvenéves kommunista uralom miatt. Egy tanulmány szerint a lakosságnak csupán 5%-a jár hetente templomba, szemben a nyugati országrész 14%-ával – ez az érték az egyik legalacsonyabb a világon. Az egyházi esküvők, temetések, keresztelők száma szintén alacsonyabb, mint a nyugati országrészben.
Anémetek 30%-a nem kötődik egyetlen valláshoz sem (keleten ez a szám magasabb).
A 2010-es évek elején legalább 3 milliómuszlim (legtöbbjüktörök származású) él Németországban. A legjelentősebb dzsámi német földön a berliniŞehitlik-mecset. Az ortodox keresztények létszáma néhány százezer, azÚj Apostoli Egyház 400 ezer hívet számlál, azsidó vallásúak pedig a hivatalos statisztika szerint 160 ezren vannak.
Németország, különösképpenBerlinzsidó lakossága növekszik a leggyorsabban a világon. Százezres nagyságrendű számú, a korábbi szocialista blokkból származó zsidó telepedett le Németországban aberlini fal leomlása óta, többségük valamelyik volt szovjet tagköztársaságból érkezett. Ennek oka, hogy a német bevándorlási törvények rendkívül megkönnyítik aFÁK és abalti államokban élő zsidó származású személyek bevándorlását, valamint hogy a mai németek a politikai helyzet következtében jobban elfogadják a zsidókat, mint a volt Szovjetunió által dominált területek lakói. Anemzetiszocialisták hatalomra kerülését megelőzően körülbelül 600 ezer zsidó élt Németországban, akik nagyrészt – a magyarországiakhoz hasonlóan –Galíciából vándoroltak be Németországba a18–19–20. század folyamán.
Az1990-es évek közepén aszcientológia kisebbfajta pánikot okozott Németországban. Az egyház a hiedelmek szerint a társadalom legfelsőbb köreibe való beszivárgásra törekedett. A sajtó, de maguk a szcientológus csoportok is eltúlozták mind követőik számát, mind azok befolyását. 2004-re a téma kikerült a köztudatból. A német belföldi hírszerzés szerint a szcientológusok száma 10 ezerre tehető.
AzEgyesült Államok ésKína után Németországé a Földharmadik legerősebb gazdasága (nominális GDP-t tekintve),[38] az ország belső piacára azonban jelentős teherként nehezedik a magas szociális juttatások rendszere. A munkanélküliség a szociális rendszer merevsége miatt hosszú távú problémává vált, a családtámogatási politika hiányosságai miatt az aktív kereső népesség egyre nehezebben képes a társadalombiztosítási rendszert eltartani.[39][40]
A négy úgynevezettúj szövetségi állam (a voltKelet-Németország) integrációja, gazdasági talpra állítása, a megfelelő infrastruktúra helyreállítása, a környezetvédelem feltételeinek korszerűsítése, a nyugdíjrendszer egységesítése stb. igen költséges, hosszú távú feladat Németország számára.
AzEurópai Unió népességének mintegy 1/6-át tömörítő Németország adja az Európai Unió termelésének közel 1/3 részét.
Németországvegyipari nagyhatalom. A világ nagy vegyipari csoportjainak sorában az első három helyet német cégek foglalják el. A német gazdaság vezető ága agépipar. Tengerjáróhajókat, szerszámgépeket, ipari felszereléseket (tengeri fúróberendezéseket is),gépjárműveket gyárt. Azelektronikai berendezések legnagyobb európai gyártója ésexportőre.
ARuhr-vidék jelentősbányászatáról ismert, ahonnan elsősorbankőszenet bányásznak, ehhez kapcsolódóan akohászat is jelentős. (A bányászat terjedése azonban az1950-es évek óta több közeli, kulturális értékekkel is rendelkező település pusztulását is maga után vonta.)[41]
Külkereskedelmi mérlege hosszú évtizedek óta 10-25%-os aktívummal zárul.
Az országból kivitt áruk (export) :[43] közlekedési eszközök, gépek, vegyi cikkek, elektrotechnikai-elektronikai termékek, acél, mezőgazdasági termékek stb.
Az ország ma már a vilàg egyik legjelentősebb turisztikai célpontja, évi 35 millió látogatóval a világ 10 leglàtogatottabb orszàga között szerepel. Éghajlata és fekvése miatt a tengerparti turizmus nem jelentős. Egyetlen kivétel aLübeck közelében fekvőTravemünde, amely a világ egyik legrégebbi és legnevesebb strandja. Itt a levegő és a víz nyári hőmérséklete elfogadható a fürdőzéshez. Másik népszerű partszakasza aWatt-tenger, mely számos ritka élőlénynek ad otthont.Az egykori királyságok, fejedelemségek és városállamok óriási építészeti örökséget hagytak maguk után. Világszinten is kiemelkedő a középkori templomépítészet. Németországban van Európa két legmagasabb középkori temploma (Ulm,Köln) és a legnagyobb román kori dóm is (Speyer). Rengeteg olyan kegytárgy maradt meg, melyek más országokban a reformáció alatt elpusztultak. A romanika és a gótika legjelentősebb műemlékei:Aacheni dóm,Hildesheimi Szent Mihály-templom,Hildesheimi Szűz Mária mennybevétele katedrális,Bambergi dóm,Naumburgi dóm,Regensburgi Szent Péter-katedrális,Wormsi dóm, Mainzi dóm,Lübecki Marienkirche. A kolostorkultúra remekei:Maulbronni kolostoregyüttes,Lorschi bencés apátság,Corvey ésReichenau. Németország az egyetlen olyan állam, ahol kis számban ugyan, de teljes Karoling kori épületek maradtak fent. A két legjelentősebb aLorschi bencés apátság kapuja ésCorvey Westwerkje.
Az ország viszonylag jelentős római emlékekkel is rendelkezik. Ezek az ország déli részén találhatóak, tekintve, hogy az óriási germán ellenállás miatt abirodalom az északi vidékre sosem terjedt ki. A legfontosabb régészeti lelőhelyTrier városa és környéke. Itt található a legjelentősebb fenn maradt római katonai épület, aPorta Nigra, a legnagyobb fennmaradt terem az antik korból aKonstantin bazilikában, továbbá arómai híd,amfiteátrum és egy jó állapotúrómai színház is. Értékesek Trierközépkori templomai is.
A második világháború alatt súlyosan károsodott számos pótolhatatlan műemlékterület.Frankfurt ésNürnberg középkori óvárosa például szinte teljesen megsemmisült, de rendkívül súlyos károk keletkeztekDrezdában,Hamburgban,Brémában,Münsterben ésBerlinben is. Itt a műemlékek helyreállítása, olykor újjáépítése óriási erőforrásokat emésztett fel. Más városok műemlékei minimálisan sérültek, mintBamberg,Regensburg,Konstanz,Speyer.
Németország jelentős ipartörténeti és iparművészeti emlékekkel is rendelkezik. Ezek közül legjelentősebb aZollverein Szénbánya,Völklingeni vasmű és aDuisburgban lévő Landschaftspark Duisburg-Nord ipari park. Az utóbbit a világ legjobb szabadtéri parkjai között tartják számon.
Férfi kézilabda-világbajnokságnak ötször volt a rendezője (1938 – Németország,1958 – NDK,1961 – NSZK,1974 – NDK,1982 – NSZK,2007 – Németország), és háromszor nyert Németország néven, valamint ugyancsak három világbajnoki címet gyűjtött be NDK-ként. Női vb otthonául kétszer szolgált (1965 – NSZK,1997 – Németország), nyernie NDK néven háromszor, Németországként egyszer sikerült.
Németország a világ egyik vezető országa a motorsportokat tekintve. Legendás versenypályái, futamgyőztes autómárkáik, csapataik és versenyzőik vannak.NürburgringiFormula–1-es pályájuk a világ legpatinásabb és legrégebbi (1925) versenypályái közé tartozik. A Nürburgring régi vonalvezetése aNordschleife, becenevén a „Zöld pokol” (azért nevezik így, mert erdőségben fut, és több pilóta életét vesztette rajta) a legnagyobb kihívást nyújtó aszfaltcsíknak számít autóversenyzői körökben. Az osztrák F1-es pilóta,Niki Lauda ezen a helyszínen elszenvedett balesete mindmáig a F1 történetének legdrámaibb eseménye, a lángoló autóból Laudát pilótatársai mentették ki, de addigra súlyos és maradandó égési sérüléseket szenvedett, a versenyzést felépülése után folytatta. A németeknek van még egy Formula–1-es versenypályájuk, ez aHockenheimring, amely 1935-ben a Mercedes tesztpályájának épült. Legutóbb 2019-ben volt Formula–1-es német nagydíj, de 2020-ban akoronavírus-járvány ellenére is volt Németországban futam (Eifel nagydíj).
A történelem legsikeresebb Formula–1-es versenyzője a németMichael Schumacher, aki felállította a legkiemelkedőbb motorsport-rekordot azzal, hogy a pályafutása alatt több Formula–1-es világbajnokságot (7) (1994, 1995, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004) és futamgyőzelmet szerzett (91), mint bárki más a Formula–1 1950-es létrehozása óta. A legtöbb F1-es futamgyőzelem (91) és pole-pozíció (68) is az ő nevéhez fűződik, nem is szólva a legtöbb dobogós helyezésről (154). 2010-ben, hároméves kihagyás után a hétszeres világbajnok visszatért a királykategóriába, aMercedes GP-hez, ahhoz a márkához, amely az 1955-ösLe Mans-i tragédia után (ami több mint 80 néző halálát okozta a lelátókon) tért vissza a Formula–1-be.
AFormula–1-ben versenyző német pilóták hagyományosan a mezőny többségét adják:Michael Schumacher,Sebastian Vettel,Nico Rosberg (ő az 1982-es F1-es vb-győztes finnKeke Rosberg fia, de Nico már német színekben versenyez),Nicolas Hülkenberg,Adrian Sutil,Timo Glock,Nick Heidfeld. Másik kiemelkedő tehetségű hazai versenyzőjük aFormula–1-ben a fiatal tehetség,Sebastian Vettel, aki a 2009-es idény során a világbajnokság 2. helyén végzett az osztrákRed Bull Racing színeiben, személyében tisztelhetjük a sorozat legfiatalabb futamgyőztesét, pontszerzőjét és polpozíciósát, illetve szabadedzés nyertesét is egyben. Sebastian Vettel megnyerte a 2010-es F1-es világbajnokságot a Red Bull Racing csapat színeiben, és ezzel minden idők legfiatalabb Formula–1-es világbajnoka lett. Azzal, hogy 2011-ben is elhódította a vb címét, a legfiatalabb kétszeres világbajnok lett, majd 2012-ben triplázni tudott: 3 ponttal előzte meg nagy riválisát,Fernando Alonsót. 2013-ban isVettel lett a bajnok.
ABMW és aMercedes,Porsche, azAudi a motorsport vezető csapatai közé tartoznak. APorsche 16 alkalommal nyerte meg a tekintélyes Le Mans-i 24 órás autóversenyt, amit minden évben megtartanak Franciaországban. ADeutsche Tourenwagen Masters (DTM) Németország népszerű versenysorozata.
ARace of Champions (ROC), azaz a Bajnokok Viadala motorverseny-sorozat német nemzeti csapataSebastian Vettel-Michael Schumacher párosítással már ötször lett győztes (2007, 2008, 2009, 2010, 2011), vagyis a Nemzetek Bajnoka. A ROC-t 2010-ben és 2011-ben Düsseldorfban rendezték meg. 2000-ben a ROC-onArmin Schwarz Rally Masters lett,Walter Röhrl 1997-ben Classic Masters volt.
Németország vendégül látja aWRC (rali-világbajnokság) mezőnyét is aNémet Ralin, továbbá az IRC (Interkontinentális Ralibajnokság) nevű ralisorozatot is. A németek WRC világbajnokaWalter Röhrl (1980, 1982).
A német sportolók azOlimpiai játékok történetének legsikeresebb versenyzői közé tartoznak, amivel az Olimpia összetett éremtáblázatának a harmadik helyét foglalják el, ahol összevonva szerepel Kelet- és Nyugat-Németország éremeredményei. a2004. évi nyári olimpiai játékokon Németország a hatodik helyen zárta az összesített éremtáblázatot,[48] míg a2006. évi téli olimpiai játékokon az első helyen végeztek.[49] Németország kétszer volt a házigazdája a Nyári Olimpiai játékoknak,1936-banBerlin,1972-ben pedigMünchen volt a rendező. A Téli Olimpiát egyszer rendezték meg,1936-ban.
Fekete-erdő tortaFehérkolbász(Weißwurst) édes mustárral és sörpereccel
A tipikus német konyha virsli- és kolbászfélékben változatos és csípős ízvilágú, a húsételeket általában szósszal eszik. Kedvelik az ún. „Eintopfgerichte” (egytál-) ételeket. Ezenkívül kedveltek még a különböző tésztaételek is, mint például anokedli, a nudlifélék és gombócok. A német konyhában rengeteg süteményféle van, például gyümölcstorta és túróslepény.
Bajorországban, Baden-Württembergben, Hessenben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Rajna-vidék–Pfalzban, a Saar-vidéken, valamint Szászország és Türingia egyes közösségeiben, dátum változó
1953 óta létező ünnep, 1953-tól 1990-ig június 17-én tartották az1953-as keletnémet munkásfelkelés emlékére Nyugat-Németországban, az egyesítés után az egységes Németország ünnepe lett
Bajorországban, Baden-Württembergben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Rajna-vidék–Pfalzban és a Saar-vidéken. Az 1990-es, függetlenségről tartott népszavazás eredményhirdetésének emléknapja.
–
A vezeklés napja
Buß- und Bettag
Szászországban, 1994-ig az egész országban, dátum változó
↑Bundeszentrale für politische Bildung: "Die soziale Situation in Deutschland — Bevölkerung mit Migrationshintergrund I"
↑This number represents the number of people without "immigrant background", meaning people with two parents of mostly or full German ancestry. It does not represent the number of people who view themselves as German. This number does not include people with a German forebear, who came to modern Germany after 1955 (includingAussiedler andSpätaussiedler) and descendants of that person.
↑Bundesamt für Migration und Flüchtlinge.Migrationsbericht 2012 (PDF) (német nyelven), Bundesministerium des Innern Referat Öffentlichkeitsarbeit (2014. január 1.). Hozzáférés ideje: 2014. július 27.
1 AzEurópai Központi Bank hozzájárulásával 2 Az Európai Központi Bank hallgatólagos beleegyezésével 3Státusza vitatott4 Az uniós csatlakozási tárgyalásokon kötött megállapodás szerint nem köteles bevezetni eurót
1 AzEurópai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 FöldrajzilagDélnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 FöldrajzilagÉszak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
.svg)
.svg)
_003.jpg)
_ShiftN_cropped.jpg)
