Mutókori egyiptomi anyaistennő. Jellemzői Egyiptom hosszú történelme során többször változtak. AzÚjbirodalom idején az ország egyik legfontosabb istenségévé vált; férjével,Ámonnal és fiával,Honszuval együtt alkotta athébai háromságot, akiknek a tiszteletére akarnaki templom nagy része épült. Kultuszának központja, akárcsak Ámoné, Thébában volt.
Mut eredetileg helyi istennő volt, feltehetőleg aDelta-vidéken. AKözépbirodalom idején, amikorThéba a birodalom fővárosa lett és főistene,Ámon Egyiptom főistene, az isten eredeti feleségét,Amaunetet – aki egyszerűen csak Ámon női változata volt – felváltotta a jelentősebb és nagyobb feladatkörű Mut. Ahogy Ámon a fáraók istene lett, Mutot a királynéval azonosították, és a királynék egyik jellegzetes fejdísze is Mutkeselyűszárnyait ábrázolta. Théba Ámon előtti főistenét,Montu hadistent a pár örökbefogadta – hármójuk tiszteletére épült akarnaki templom három legfőbb temploma, melyek Ámon, Mut, illetve Montu templomkörzetében állnak –, később azonban MontutHonszu holdisten váltotta fel Ámon és Mut gyermekeként, annak köszönhetően, hogy a Mut karnaki templomát körülvevőiseru (szent tó, amelyet gyakran alakítottak ki oroszlánformában is megjelenő istennők temploma körül) félhold alakú volt.[1]
Mikor több isten és istennő kultusza kezdett beleolvadni Ámon és Mut kultuszába, Mutot azonosították többek közt a szintén keselyű formában ábrázoltNehbettel és a kobra alakúUadzsettel – Felső- és Alsó-Egyiptom védőistennőivel –,Ízisszel, mégNut égistennővel is. Ámont azonosítani kezdték a korábbi főistennel,Ré napistennel, így Mut átvette „Ré szemének” funkcióját (korábbanSzahmetet, illetveHathort tartották annak), így azonosult Hathorral és Szahmet oroszlánistennővel, akinek alakja már magába olvasztottaBásztet macskaistennőt ésMenehitet.[1]
Mut ábrázolásai leggyakrabban emberalakúak, néha szárnyakkal, de mutatták keselyűként is,III. Amenhotep idején pedig – amikor azonosítottákSzahmettel –oroszlánfejjel is ábrázolták.[2] Gyakran ábrázolták a fáraó vagy a királyné koronájával fején. Később, ahogy több más istennő kultusza Mut tiszteletébe olvadt, az ő jellemzőiket is magára vette, és ábrázolták tehénként (Hathor ábrázolásmódja) vagy kobraként (Uadzset) is.[1]
Mut nevénekhieroglif jele egy keselyű; ez a jel – ahogy a Mut név is – anyát is jelentett egyiptomi nyelven. Az egyiptomiak a keselyűket nagyon gondoskodó anyáknak látták, azonkívül mivel a hímeket és a nőstényeket nehéz megkülönböztetni egymástól, azt hitték, hogy hím keselyű nincsen, és a nőstények a széltől fogannak meg. Ugyanígy Mut, aki öröktől fogva létezett, maga is a semmiből született, és neki magának sem lehetett gyermeke, ezért örökbefogadta fiát, nem megszülte.[1]
EgyVI. Ramszesz korabeli papirusz Mutot a természetet átható energiának nevezi. Ő a Nap leánya, és a Nap az ő segítségével halad útján. AII. Ramszesz idején élt Szamut beszámol arról sírfeliratán, hogyan jutott arra a következtetésre, hogy Mut a legfőbb isten: mikor azon gondolkodott, ki a teremtő, rá kellett jönnie, hogy Mut az, ő a legelső minden isten között.[2]
A thébai Mut-ünnep során az istennő szobrát hajón végigúsztatták karnaki, félhold alakú szent taván. Az évente megrendezettOpet-ünnep során Mutot meglátogatta hitvese, Ámon szobra.[1]
